Spanyolországban pénteken elrajtolt minden idők legrövidebb, 8 napos hivatalos választási kampánya, a voksolásra ugyanis november 10-én kerül sor, kampánycsend pedig spanyol földön is van. Ám ez a voksolás sem ígér sokkal többet, mint az előzők: minden előrejelzés szerint továbbra sem képes egyetlen politikai erő sem biztos kormányzati többséget szerezni. Sőt, az esetleges potenciális kormányzatképes koalíciók sem körvonalazódnak.
Pedro Sanchez szocialista miniszterelnök Sevillaban nyitotta meg a Szocialista Párt (PSOE) kampányát, majd Twitteren elsősorban részvételre buzdított, meggyőző PSOE győzelem esetén pedig progresszív, erős és stabil kormányzást ígért. Jelen állás szerint azonban erre nincs esély.
A szélsőjobboldali Vox az áprilisi ugyancsak előrehozott választás óta látványosan erősödött. Az El Mundo napilap által közölt csütörtöki közvélemény-kutatási adatai szerint a Vox 44 mandátumra számíthat a 350 fős spanyol képviselőházban, miközben az áprilisi voksoláson 24 helyet szerzett meg. Ezzel az eredménnyel a törvényhozás harmadik ereje lehet, megelőzve a jobbközép Ciudadanost és a radikális baloldali Podemost is. Sanchez szocialistái továbbra is vezetnek ugyan, de a PSOE vélhetően gyengébben fog szerepelni, mint áprilisban. Akkor 123 mandátumot szereztek, most hárommal kevesebbre számíthatnak. Ez messze nem elég a kormányalakításhoz, az egyszerű többséghez minimum 176 mandátum szükséges. Sokat erősödött viszont a jobbközép Néppárt (PP), az áprilisi történelmi mélypontnak számító 66 mandátum után ezúttal 94-re számíthat.
A kormányalakítást azonban nehezíti majd, hogy az első számú potenciális koalíciós partnere mind a szocialistáknak, mind a Néppártnak sokat gyengült. Bár a jelenlegi előrehozott választás is mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a Sanchez vezette szocialisták és a Pablo Iglesias vezette Podemos nem tudott megállapodni sem koalícióban, sem parlamenti támogatásban, a PSOE elsődleges potenciális partnere azért továbbra is a radikális baloldal maradt. A Podemos tavasszal 42 mandátumot szerzett, ezúttal csak 33-ra számíthat. Így a baloldal összesített eredménye sem lesz elég a kormányalakításhoz, változatlanul szükség lenne a regionális, nemzetiségi pártok támogatására. Ezt viszont a katalán krízis közepette minden áron elkerülné Sanchez, mert a katalán függetlenségpártiak támogatásának igencsak nagy ára lenne.
Legtöbbet a konzervatív liberális Ciudadanos gyengült az elmúlt fél évben, az áprilisi 57 mandátum után most csak 16-ra számíthat, korábbi támogatói közül sokan a Néppárt és a neonáci szélsőjobb szavazótáborába mentek át.
A két nagy regionális párt, a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) és a Baszk Nacionalista Párt (PNV) úgy tűnik, az áprilisi eredményét fogja megismételni, előbbi 15, utóbbi 6 mandátumot érhet el.
Minden jel szerint Spanyolországban minden marad a régiben, a november 10-i választás sem oldja fel a patthelyzetet. Vagy félretéve a hagyományos rivalizálást, nyugat és észak-európai mintára létrejön valamiféle bal-jobb nagykoalíció, vagy tovább erősödik a szélsőjobb, mélyül a katalán válság és vele együtt a lakossági elégedetlenség. Ez az El Pais napilap összesített közvélemény-kutatási eredményeiből is egyértelműen látszik. Az október 14-én, a katalán szakadár vezetők bírósági ítéletének kihirdetése miatt kirobbant katalán zavargások látványosan megváltoztatták az erőviszonyokat.
A kormányzó szocialisták támogatottsága csökkent, a keményebb fellépést sürgető jobboldali pártoké ezzel párhuzamosan növekedett. A Vox térnyerése, megjelenése a spanyol nagypolitika színpadán egyértelműen a katalán elszakadási törekvéseknek köszönhető. Fransisco Franco 1975-ös halála óta első alkalommal tavaly decemberben szerzett mandátumot szélsőjobb párt egy regionális választáson. Ám az andalúziai siker után a Vox áprilisban már a madridi törvényhozásba is bejutott, és a barcelonai erőszakos tüntetéseknek is köszönhetően néhány hét alatt megduplázta támogatottságát. A kemény kéz politikáját hirdető Néppárt és a Vox támogatói pedig vélhetően csalódnak ha azt hiszik, hogy ez a fajta hozzáállás segít majd az ország egységének megőrzésében. A pokol ugyanis 2017-ben épp azzal szabadult el, hogy Mariano Rajoy néppárti kormánya erőszakkal próbálta megakadályozni az október 1-i katalán függetlenségi referendumot.