Orbán–Putyin-csúcs: nesze semmi

Publikálás dátuma
2019.11.04. 07:00

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
A feszítő magyar-orosz energiakérdések rendezése helyett a szerdai Orbán-Putyin-találkozó e téren is csak üres udvariaskodást hozott.
Semmilyen érdemi energiamegállapodást nem kötött szerdai budapesti látogatása során Vlagyimir Putyin orosz elnök az őt vendégül látó Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – állapították meg lapunk kérdésére szakértők. Az egyetlen kézzelfogható egyezményt a Mol írta alá az orosz olajat értékesítő, magántulajdonú Lukoillal és a Barátság kőolajvezetéket üzemeltető, állami Transznyefttyel. Ez ugyanakkor a felek saját bevallása szerint is csak az eddigi együttműködés folytatása. Mivel a konkrét olajszállításokra rövidebb távú szerződések élnek, a szándéknyilatkozat Vlagyimir Putyin által kiemelt – ámbár a tolmácsolásból kimaradt - 2025-ös dátuma nem is oly lényeges. Ezt erősíti, hogy a Mol 2005-ben határidő nélkül kötött olajszállítási egyezményt a Lukoillal, amit mindeddig nem kellett megújítani. Az udvarias nyilatkozat aláírására bizonnyal csupán az április-májusi orosz olajszennyezés kártérítéséről kötött, érdemi egyezség szolgáltatott alkalmat. Április végén olyan szennyeződés került orosz területen az Európát ellátó Barátság vezetékbe, hogy a vevő államoknak – így Magyarországnak – egy hónapig más forrásból kellett nyersolajat venniük. Bár az orosz fél vállalta a kártérítést, az európai vevők közül eddig csak a Mollal jutottak dűlőre. Igaz, még az - információink szerint mintegy tízmillió dollárra rúgó - összeget sem hozták nyilvánosságra. Talán érezvén az esemény fonákságát, az eredetileg meghirdetettektől eltérően Vagit Alekperov Lukoil-tulajdonos és -vezér a nézők közé beülve nem is tartott beszédet. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre adandó válaszok helyett a Moltól közleményeket kaptunk. Eszerint a legnagyobb olajbeszállítójuknak számító Lukoillal kötött 2005-ös szerződésük keretében napi 10-15 ezer, évi átlag 4-5 millió, az elmúlt 15 év során pedig 70 millió tonna olajat vásároltak Magyarország és Szlovákia számára. A csúcstalálkozóval kapcsolatos felfokozott várakozásokat jól jellemzi, hogy az eseményekről szóló sajtótudósításokba még a szokásosnál is több durva tévedés vegyült. Akadt olyan orgánum, amely napokig hirdette, hogy a jövőben több orosz gázt kapunk a - valójában olajat szállító - Barátság vezetéken. Többen 2025-ös gázszerződésről véltek hallani, de ilyen sem köttetett. Volt, aki szerint az oroszok magyarországi olajtárolókat töltenek fel, bár Putyin gáztárolókat említett. A tévedések alapjául szolgálhatott, hogy a találkozótól több elemző gázipari egyezményt várt. A téma kapcsán ugyanakkor a felek csak általánosságokat ismételgettek. Szakértők szerint az orosz félnek most a legfontosabb, hogy Magyarország csatlakozzon a délről közelítő Török Áramlat vezetékhez, de Orbán Viktor sose állt ellen. Igaz, az örömittas politikai bejelentésektől eltérő becslések szerint innen legkorábban 2022-ben érkezhet orosz gáz. Ellenben ama igen feszítő kérdésről, hogy a gáz Európába - így Magyarországra – továbbításra megkötött orosz-ukrán szerződés év végi lejárta tükrében most télen kapunk-e orosz gázt, nem esett szó. Ennek kapcsán csak a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) aznapi közleménye szolgált némi újdonsággal. Eszerint jövőre valamikor kapunk Ausztria felől 2 milliárd köbméter orosz gázt, április után pedig vennénk további 3 milliárd köbmétert. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kérdésre igazolta, hogy hosszabb távú gázszerződés nem köttetett. Tisztázó kérdéseinkre a KKM nem reagált.   A felek lelkesen hitet tettek a Paksi Atomerőmű orosz bővítése mellett. A jövőbeni gazdaságosság lehetőségét erősen szűkítő tudományos fejlemények mellett attól sem hagyták magukat zavartatni, hogy már az indulás vagy öt éves késedelmet szenved. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előzetes közlése szerint mindenesetre a „műszaki tervet” már elfogadták. A további, leginkább udvariassági egyezmények tükrében elemzők úgy látják: az Orbán-Putyin-találkozó érdemi céljáról és tartalmáról a nyilvánosság nem szerzett tudomást.
Szerző

Tőzsdére megy a világ legdrágább cége

Publikálás dátuma
2019.11.03. 14:48

Fotó: FAYEZ NURELDINE / AFP
A Saudi Aramco olajvállalat lesz ezzel a legértékesebb tőzsdei cég is, papírjaival egy hét múlva indulhat a kereskedés.
Nyilvános ajánlattételt jelentett be vasárnap a világ legnagyobb értékű vállalata, a Saudi Aramco - írja az Euronews. A szaúdi olajvállalat hamarosan tőzsdei cég lesz, papírjaival egy hét múlva indulhat a kereskedés.
A Saudi Aramco tőzsdére vezetését először 2016-ban ígérte Mohamed bin Szalmán koronaherceg. Azóta a közel-keleti királyság versenypiaci felügyeleti hatóságának engedélye után már az utolsó akadály is elhárult a tervezett tőzsdei bevezetés elől.
Szerző

New York Times: oligarchákat "támogat" az Európai Unió

Publikálás dátuma
2019.11.03. 13:22

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az agrártámogatások súlyos elhibázottságát, annak következményeit Orbán példáján keresztül mutatja be a lap magyar nyelven is megjelent cikkében.
Földbáróknak juttat pénzt az Európai Unió - írja magyarul is megjelent, Magyarországról és a régióról szóló terjedelmes cikkében a The New York Times. Az EU összesen évi 65 milliárd dollárt - 19 ezer milliárd forintot - folyósít agrártámogatás gyanánt, ami a költségvetésének mintegy 40 százaléka. De Közép- és Kelet Európában ennek zöme a hatalmasok zsebébe vándorol - a magyar mellett a cseh, szlovák és bolgár példa is ezt mutatja.
A New York Times 2019-es, kilenc országban végzett kutatása arra az eredményre jutott, hogy a támogatási rendszer szándékosan zavaros, durván aláássa az Európai Unió környezetvédelmi céljait, korrupcióval és önérdekkel átszőtt.

A lap szerint azért tűri ezt az EU, mert a korrupció-ellenes reformok destabilizálnák az uniót: az európai vezetők számítanak rá, hogy bőkezű támogatásokat oszthatnak szét. Így az idén megújítandó agrártörvény kapcsán Brüsszel nem hangsúlyozza a korrupció megfékezését, nem tervez szigorúbb ellenőrzést bevezetni, sőt, inkább növeli a tagállami hatókört. Így volt ez korábban is, írják: a döntéshozók elutasítottak egy 2015-ös jelentést, amely az agrártámogatásokra vonatkozó szabályok megszigorítását javasolta a közép és-kelet európai törvényellenes földszerzések miatt. Az EP leszavazott egy olyan törvényjavaslatot is, ami megakadályozta volna, hogy olyan támogatásokból részesüljenek politikusok, amelyeket ők osztanak el.

Kegyúri rendszer Magyarországon

Az európai támogatást például Orbán Viktor is kegyúri rendszer fenntartására fordítja, amelynek segítségével gazdag embert csinál barátaiból és családtagjaiból, védi politikai érdekeit és megbünteti riválisait. A lap úgy magyarázza, hogy ennek kialakulása a 2004-es uniós csatlakozásig nyúlik vissza. Rengeteg föld volt állami tulajdonban akkor, így bár tudtak a gazdák a földterületek nagyságához kötött, nagy összegű uniós támogatásokról, azokból nem részesültek olyan mértékben, mint várták. Orbán aztán az elégedetlen gazdák 2005-ös tüntetéshullámának élére állhatott, megszerezve  vidéki szavazatokat.
"Ez egy totálisan korrupt rendszer" - idézik Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkárt is. 2010 után Ángyán azt javasolta, hogy a kormány darabolja fel a nagy földterületeket, és adja bérbe kis és közepes termelőknek. Ehelyett az ismét miniszterelnöki székben ülő Orbán a nagy földterületeket szövetségeseinek kívánta bérbe adni, ami Ángyán szerint a vidéket a Fidesznek rendelte alá. Amikor számonkérte a miniszterelnököt, az arról beszélt, hogy a politika csatatér, a hűségért jutalom jár, az árulókra pedig lőnek, idézi Ángyánt a lap. Az ő esetében Kishantos beszántása is a bosszú része lehetett, másokat állami hatóságok folyamatos ellenőrzéseivel tartanak sakkban.
Pedig voltak figyelmeztető jelek arra, mire készülhet Orbán: mielőtt korábbi miniszterelnöki tisztségétől megvált volna 2002-ben, 12 állami gazdaságot adott el, melyekre 50 évre szereztek kizárólagos jogot politikai kapcsolatokkal bíró vevők. 2015-re már több százezer hektár állami földet adtak ki Fidesz-közeli bérlőknek. A lapnak helyi gazdák is arról meséltek: vagy megmondták nekik, hogy ne menjenek a földárverésekre, vagy nem is tudtak azokról. Orbán így próbált szövetségeseket szerezni. A Csányi Sándorhoz és Mészáros Lőrinchez köthető cégek csak tavaly mintegy 8,2 milliárd forintnyi támogatást kaptak. A New York Times arról sem feledkezik meg, hogy Mészáros vagyona "szorosan a miniszterelnökhöz köthető". És ez még csak a Fejér megyei földek esete volt; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Mengyi Roland esete példázza a visszaéléseket, Csongrád megyében ugyancsak nagyjából félezer hektárt szerzett Lázár János érdekköre - sorolja a lap. Bács-Kiskun megyében Mészáros egy volt üzlettársának köre kapott földeket, Jász-Nagykun-Szolnok megyében szintén az Orbán-kormány jelenlegi és korábbi tagjaihoz köthető körök voltak a legnagyobb nyertesek.

Az egész régió sajátossága

Kevésbé részletesen, de a környező országok ügyeiről is megemlékezik a lap, melyekből szintén azt szűri le: az uniós támogatási rendszer az oligarcháknak kedvez. Andrej Babis - milliárdos mezőgazda és cseh miniszterelnök - vállalatai csak tavaly legalább 42 millió dollárnyi agrártámogatásban részesültek. "És ennek mi lett az eredménye? Az, hogy a legnagyobb hatalommal rendelkező cseh politikust teljes mértékben az Európai Unió támogatja" - nyilatkozott erről Lukas Wagenknecht, cseh szenátor és közgazdász, aki korábban Babisnak dolgozott. Hasonló a helyzet Bulgáriában: a támogatásoknak a Bolgár Tudományos Akadémia szerint 75 százaléka körülbelül 100 céghez vándorol az országban. Szlovákiában pedig - a Kuciak-gyilkosság nyomán - már a legfelsőbb ügyész is elismerte egy "agrármaffia" létét
Az uniós pénzek 80 százalékát a támogatottak 20 százaléka kapja

- foglalja össze a The New York Times. Míg az EU azzal hirdeti az agrártámogatási programot, hogy az a keményen dolgozó gazdák alapvető fontosságú biztonsági hálója, az sokszor inkább egy szűk réteg eszköze lesz a politikai hatalom megszerzésére. A lap különben maga is kikérte az uniótól a támogatásra költött milliárdok útjának dokumentációját, és bár az EU-nak van erre vonatkozó átfogó adatbázisa, azt letöltési nehézségekre hivatkozva nem adta ki. A lap ezért helyi partnerek segítségével összeállított, saját adatbázisból dolgozott a cikk megírásakor.
Szerző
Frissítve: 2019.11.03. 16:52