Lehetőséget kap a vidéki sajtó

Publikálás dátuma
2019.11.02. 06:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Lehet-e a valóságot tükröző helyi médiát építeni az ellenzéki városokban? Mi lesz azokkal, akik eddig hazugságokkal tömték a publikumot? Polyák Gábor, médiajogászt kérdeztük minderről.
Alapvetően megváltozik az önkormányzati írott és elektronikus sajtó közléspolitikája azokban a városokban és budapesti kerületekben, ahol az ellenzék 5-14 évnyi Fidesz-KDNP uralom után nyert a helyhatósági választáson. A kormánypárti média – legyen bár országos, régiós vagy települési – sehol se engedi szóhoz jutni az ellenzéket, és csakis a két pártot és politikusait kiszolgáló hírek, riportok, interjúk jelennek meg ezekben a médiumokban. Nagy kérdés, hogy mostantól az ellenzéki irányítású önkormányzatok mit várnak a saját médiájuktól? Ők is kisajátítják a város újságját, rádióját, tévéjét, honlapját, vagy az a céljuk, hogy a médiájuk valós információkat megosztva, sokszínűen foglalkozzon a település életével. Polyák Gábor, jogász, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy látja: van esély rá, hogy az utóbbi változat terjed el. Polyák hangsúlyozza, hogy korábban a városok többségét a baloldal irányította, és a helyi sajtó akkor se volt épp pártatlan, ám az egyoldalúság, a gátlástalan hazudozás és az ellenzék teljes kiszorítása a Fidesz hatalomra jutása után vált rekordméretűvé. Polyák elmondta, hogy információi szerint novemberben több ellenzéki város találkozót rendez az önkormányzati média megújításáról. Az eszmecserén szerkesztőségvezetők és újságírók vesznek részt, s arra keresik a választ, mitől lesz a település médiája valósághű, aktuális, a közügyekről szóló, szórakoztató és etikus. Az ellenzékivé vált városokban az új vezetés várhatóan igyekszik megszabadulni a kormánypárti politikusokat elvtelenül kiszolgáló szerkesztőségi alkalmazottaktól. Ez a végkielégítések miatt tetemes kiadással járhat. Polyák Gábor szerint azonban ez nem feltétlenül lesz így:  - Egy önkormányzati lap vagy tévé tulajdonképpen közpénzből működik és közfeladatot lát el, ezért a szerkesztőség nem folytathat pártpropagandát. Ha mégis ezt tette, akkor az elkövetett jogsértés felelősei akár rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül elbocsáthatók. Több, a kormánypártokat kiszolgáló helyi lapot az elmúlt években az ellenzék beperelt az abban megjelenő hazugságok miatt, illetve azért, mert az önkormányzati újság nem adott teret a választási kampány során az ellenzéknek. A bíróság gyakran pénzbüntetést rótt ki a beperelt lapokra, ám ezt a fizetési kötelezettséget a fenntartó önkormányzatok átvállalták. Polyák Gábort arról kérdeztük, hogy vajon utólag lehet-e ezt a pénzt visszakövetelni attól, aki a bírságra okot adó sajtószabálytalanság felelőse, illetve attól, aki arról rendelkezett, hogy fizessék ki helyette a bíróság által megítélt bírságot. A médiaszakértő szerint a munkajogi szabályok alapján legalább részben erre is van lehetőség, ám minden esetben gondosan meg kell alapozni egy ilyen követelést. Egyébként a szerkesztőségi státuszban lévő alkalmazottak nem védekezhetnek azzal, tette hozzá Polyák Gábor, hogy parancsra cselekedtek, mert egy újságnál nem lehet parancsuralom. Polyák Gábor a jövőt illetően megjegyezte:  - Nem szabad azt elvárni, hogy az ellenzéki városok sajtója ne politizáljon. A politika a közélet fontos része, a politikai vitáknak helye van az önkormányzati médiában, de oly módon, hogy valamennyi oldal szabadon fejthesse ki véleményét. Súlyos hiba lenne, ha az ellenzéki városok vezetése a hatalma védelmében vagy bosszúból a korábbi megaláztatásai miatt a település fontos ügyeiben nem engedné szóhoz jutni a kormánypárti városatyákat és táborukat a helyi sajtóban. A demokratikus véleménynyilvánítás garanciáit az ellenzéki városvezetés és a kisebbségbe került kormánypárti képviselők közösen kell, hogy megteremtsék. Annak Polyák Gábor nem látja értelmét, hogy a még szervezés alatt álló helyisajtó-workshopra meghívják a kormánypárti irányítású városok médiavezetőit. A kormánypárti sajtó továbbra is ragaszkodik az egyoldalú tájékoztatáshoz, a hazugságokra épülő pártpropagandához, mondta a médiajogász, s az önkormányzati választáson elszenvedett vereségek sem változtattak ezen, amiképp az sem, hogy a kormánypárti sajtó többszáz helyesbítésre kényszerült az elmúlt másfél évben. A helyesbítéseket a kormánypárti újságok, tévék és rádiók rendszeresen nem hozzák le, hiába kötelezi őket jogerős bírósági ítélet. Gyakran még végrehajtással sem lehet elérni, hogy a helyreigazítások megtörténjenek. Arra a kérdésre, hogy a kormánypárti sajtót visszatartaná-e a hazudozástól az, ha helyreigazítást kérők nagyobb bírságokat harcolnának ki a bíróságon, Polyák határozott nemmel felelt:  - Jelenleg a bíróságok nem sújtják 2-3 milliónál nagyobb összegű büntetéssel a sajtórágalmazókat, bár a makacs visszaesőkre kiszabhatnának akár több tízmilliós bírságot (hisz nincs felső limitje a büntetésnek). A közszolgálati média mögött álló támogatási rendszer azonban egy feneketlen kút, s abból a bírságok könnyedén kifizethetők. Így a növekvő bírságoknak nem volna visszatartó ereje. Azzal, hogy az ellenzék több városban győzött, az ellenzéki média erősödik valamelyest, Polyák Gábor azonban figyelmeztetett rá, hogy a kormánypártokat kiszolgáló média túlsúlya továbbra hatalmas marad:   - Erőforrások tekintetében a kormány és a hozzá kötődő gazdasági érdekszféra kezében van az országos sajtó háromnegyede. Ezen belül a rádiók tekintetében még ennél is durvább az arány. Igaz, ezek a rádiók főképp zenét játszanak, ám az óránként beolvasott hírek csakis a kormány álláspontját közlik a hallgatókkal. Mindezek ellenére Polyák Gábor azt gondolja, hogy az ellenzéki városok médiája nagy lehetőséget kapott arra, hogy bizonyítsa, van értelme a tisztességes tájékoztatásnak, és bebizonyíthatja, hogy van közönsége az ilyen sajtónak. Mert attól még, hogy a hírmédia rendelkezésére álló finanszírozási források 80 százalékát a Fidesz-média nyeli el, a független és ellenzéki sajtó publikuma hasonló méretű, mint a kormány véleményét szajkózó sajtóé.

Puhul az EU-s költségvetés: csak a költéseket vizsgálják szigorúbban, a demokráciáról már nincs szó

Publikálás dátuma
2019.11.02. 06:00

Fotó: Népszava
Kilúgozhatják a tagállamok azt a rendelettervezetet, amely a jogállam tiszteletben tartásához kötné az uniós kifizetéseket.
A hátralévő hónapokban felgyorsul a vita az EU kormányközi fórumain a közösség következő költségvetéséről. A tagállamoknak legkésőbb a jövő év második felében határozniuk kell, hogy mire, mennyit és hogyan kívánnak költeni 2021-2027 között. Dűlőre kell jutniuk arról a tavaly májusban előterjesztett jogszabályi javaslatról is, amely a brüsszeli támogatások feltételéül szabná a jogállami értékek tiszteletben tartását. Az Európai Bizottság által kidolgozott tervezetről már állást foglalt az Európai Parlament, jelenleg a kormányok asztalán fekszik. A rendeletet a huszonnyolcak (Brexit esetén: huszonhetek) minősített többségének kell elfogadnia, majd a képviselő-testülettel közösen jóváhagynia. Ám a büdzsé megszavazásának bonyolult szabályai miatt erre csak azután kerülhet sor, hogy az állam- és kormányfők egyöntetűen rábólintottak a költségvetés tervezetére, és annak részeként a feltételrendszer bevezetésére. A decemberig soros EU-elnök Finnország egyik magas rangú képviselője szerint elvileg egyetlen tagállam sem ellenzi a jogszabály elfogadását, bár néhányukat még meg kell győzni a szükségességéről. Az Unió nettó befizetői ragaszkodnak a jogállami kritériumok elfogadásához, a nettó haszonélvező kelet-európaiak némelyike egyelőre vonakodik a beleegyezését adni. Név nélkül nyilatkozó EU-s diplomaták világossá tették, hogy a jogszabályba foglalt elvárások szigorúan a költségvetés végrehajtására vonatkoznának, céljuk nem a demokrácia tiszteletben tartásának kikényszerítése egyik vagy másik tagországban. A tárgyalások során sikerült tisztázni, hogy a rendelet nem helyettesítené például az uniós értékek megsértésének kockázatai miatt elindítható 7. cikkelyes eljárást. A kormányközi döntéshozó testület, az EU Tanács jogi szolgálata többek között azt kifogásolta az eredeti javaslatban, hogy hasonlóságot mutat a közösségnek a jogállam betartatására szolgáló egyéb eszközeivel, és nem definiálja egyértelműen, hogy mi számít az uniós büdzsé érdekeit sértő magatartásnak. Az Orbán-kormány elutasító álláspontja is nagyrészt ezeken az érveken alapult. A jogászokkal egyetértésben mostanra sikerült viszonylag pontosan meghatározni az esetleges pénzügyi szankciókat kiváltó okok körét, így nagyobb esély mutatkozik az egyetértésre, mint korábban — fogalmaztak finn elnökségi források. Hangsúlyozták egyúttal, hogy a tárgyalt rendelet nem a büntetést, hanem annak megelőzését szolgálná. Az elképzelések szerint 2021 után az Európai Unió döntéshozó intézményei az eddigieknél szigorúbban kérnék számon a tagállamokon a brüsszeli támogatások rendeltetésszerű elköltését. Jobban odafigyelnének arra, hogy a közigazgatási szervek, az ügyészségek és a bíróságok a politikától függetlenül és megfelelően védelmezik-e az EU pénzügyi érdekeit. Vizsgálnák, hogy a költségvetést végrehajtó intézmények eljárnak-e a csalás és korrupció ellen, tiszteletben tartják-e a közbeszerzéssel kapcsolatos hazai és uniós előírásokat, és ha nem, akkor az igazságszolgáltatás vajon képes-e hatékonyan fellépni a mulasztások ellen. A tagállamok jelenleg tárgyalják, hogy a majdani jogszabály mennyire pontosan, világosan és kimerítően határozza meg a szankciót kiváltó okokat. Vita tárgya az is, hogy az egyes uniós intézmények milyen beleszólást kapjanak a lehetséges pénzbüntetés kiszabásába. A tavalyi előterjesztés szerint az Európai Bizottság javaslatát a támogatások felfüggesztésére vagy csökkentésére csak akkor lehetne megakasztani, ha azt a kormányok minősített többséggel leszavaznák. Sok főváros ennél nagyobb befolyást szeretne az EU Tanácsának. Döntés a jogállam és a büdzsé összekapcsolásáról csak a jövő év második felében várható. 

Nem lesz napirenden Magyarország

A tagállamok EU-ügyi miniszterei november 19-iki ülésükön nem fogják napirendre tűzni a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárást. Utoljára szeptemberben tartottak meghallgatást a folyamatot kezdeményező EP-jelentésbe foglalt aggályokról. Ehelyett a tárcavezetők azt fogják megvitatni soron következő tanácskozásukon, hogyan reformálják meg a jogállam előmozdítását szolgáló és 2015 óta éves rendszerességgel tartott intézményes párbeszédüket.

Kvótaper: Visszadobta a magyar érveket az EU Bírósága

Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország nem teljesítette az uniós jog szerinti kötelezettségeit, amikor elutasította nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők EU-n belüli áthelyezését. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Eleanor Sharpston szerint a tagállamok nem hivatkozhatnak a közrend fenntartására, illetve a belső biztonság megőrzésére, ha azért nem hajtanak végre egy uniós jogszabályt, mert nem értenek vele egyet. A jogász szerint maga az uniós jog biztosítja a tagállamok számára a megfelelő mechanizmust, hogy nemzetbiztonsági, közrendi aggályaikat kezelni tudják. Az EU Bíróságának nem kell elfogadnia a főtanácsnok indítványát, de az esetek túlnyomó részében az ítélet megegyezik a véleményével. Verdikt jövőre várható.

Frissítve: 2019.11.02. 07:36

A kormánynak engednie kellett a nemzetközi bírálatok miatt

Publikálás dátuma
2019.11.01. 18:44
Varga Judit brüsszeli meghallgatásán
Fotó: Facebook
Bírósági forrásaink szerint egyértelmű, hogy a nemzetközi kritikák és a 7. cikk alapján indított jogállamisági eljárás miatt döntött úgy a kormány, hogy nem vezeti be az önálló közigazgatási bíráskodást.
Varga Judit igazságügyi miniszter erről szóló bejelentése, de Handó Tünde OBH-elnök alkotmánybírói jelölése is arra utal, hogy a kabinet már nem tudja elhárítani a független igazságszolgáltatást érintő nemzetközi, különösen pedig az uniós kritikákat, így engedményekre kényszerül. Forrásaink ugyanakkor arra is figyelmeztettek, a Varga Judit által említett, készülő jogszabály részben visszahozhatja a most elvetett önálló közigazgatási bíráskodás elemeit, de ha a bíróságok számára lehetővé teszik a közvetlen Kúriához való fordulást, akkor az egész mai bírósági rendszert felülírják.
Varga Judit csütörtökön közölte: nem vezetik be az önálló közigazgatási bírósági rendszert, mivel "komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól". Korábban az Alaptörvényt is módosították a különbíróságok bevezetése érdekében, így az önálló közigazgatási bíráskodás bármikor bevezethető lesz a jövőben, hiszen ma az Alkotmány mondja ki: "Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság."
Amíg el nem hárulnak a különbírósággal kapcsolatos aggályok, törvényt módosítanak. Varga Judit szerint a készülő tervezet "világos keretet biztosít majd a közigazgatási bíráskodásnak, gyorsítja a jogorvoslatok lezárását és kiszámíthatóbbá teszi a joggyakorlatot". Erre már csak azért sincs szükség, mert az új közigazgatási perrendtartást 2018. január 1-vel vezették be, s a hazai közigazgatási bíráskodás nemzetközileg is elismerten hatékony. A miniszter azt is mondta: tovább szélesedne az egyfokú hatósági eljárások köre, és közvetlenül bírósághoz - a törvényszékekhez - lehetne fordulni a sérelmezett közigazgatási határozatok ellen, ezt követően pedig a Kúriához. Ám nemcsak a közigazgatási, hanem a büntető és a polgári ügyszakban is közvetlenül a Kúriához lehet majd fordulni, jogegységi eljárást kezdeményezni.
Ez utóbbi mondat arra utal, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) után most a Kúriát pécézte ki a kormány saját céljaira. Az OBH elnökét egyébként, mint lapunk megírta, hétfőn alkotmánybíróvá választják: Handó Tünde jogköreit utódja megválasztásáig mai három helyettese közül az egyik - vélhetően Répássy Árpád - fogja gyakorolni. Hétfőn szavazhatnak a képviselők Polt Péter legfőbb ügyésszé való kinevezéséről is.
Szerző
Frissítve: 2019.11.01. 18:47