Egy 150 fős zalai faluba 82 választási migráns települt be - újra választanak

Publikálás dátuma
2019.11.02. 11:18
Várfölde központja a falu kőkeresztjével és polgármesteri hivatalával
Fotó: Google Maps
Várföldén új választás lesz, a két polgármesterjelölt egymásra mutogat, valószínűleg egyikük sem véletlenül.
Az idei, május 29-iki EP-választáskor 154 szavazásra jogosult lakója volt a Zala megyei Várfölde településnek, ez a szám az októberi önkormányzati választásokra 239-re nőtt - írja a 24.hu. A lap a helyszínen próbált utánajárni a történteknek, miután a Pécsi Ítélőtábla elrendelte, hogy november 10-én meg kell ismételni az önkormányzati választást a faluban, éppen a szavazópolgárok számának hirtelen és nagy mértékű megemelkedése miatt. A cikk szerint a polgármesteri posztért ketten versenyeztek (és továbbra is versenyeznek), mindketten függetlenek: Szörcsökné Horváth Mária a regnáló (főállású) polgármester, ő a harmadik ciklusát kezdhetné meg a mostani, mindössze hét szavazatos győzelmével (114:107 volt a javára az eredmény). Az alulmaradt Tóth Árpád pedig előtte vezette három cikluson át (1998 és 2010 között) a zalai zsákfalut. Kettejük harca annyira megmozgatta a falut, hogy az eredeti lakosokat és a 82 választási migránst is beleértve is 93,31 százalék voksolt október közepén, de ezt első körben hiába tették, miután a vesztes Tóth Árpád új választás kiírását kérte, bár ez sem ment zökkenőmentesen. Mindenesetre a két jelölt továbbra is egymásra mutogat, azonban valahogy egyikőjüknek sem sikerül a másik nyakába varrni mind a 82 választási migránst. Ami a logika szabályai mentén csak egyetlen egy dolgot jelenthet, de a megfejtést önökre bízzuk.
Szerző
Frissítve: 2019.11.03. 13:48

Horogkeresztes zászlókat helyeztek el a Keleti pályaudvaron

Publikálás dátuma
2019.11.02. 10:01

Fotó: Facebook
Sok utazó lepődött meg ma reggel.
Náci zászlókat raktak ki a Keleti pályaudvaron szombaton, az utasok sokáig nem értették, mi történik, aztán a 444 információi szerint kikerültek az utastájékoztató táblák is, és mindenki megnyugodott, ugyanis filmforgatás zajlik a helyszínen.
Szerző
Frissítve: 2019.11.03. 17:44

Rengeteg a kóbor kutya Magyarországon, de az állam továbbra is tétlen

Publikálás dátuma
2019.11.02. 09:25

Pedig ha szabályoznák az ebtartást, azzal nem csak a kóbor kutyák, hanem az állatkínzások és a kutyatámadások száma is csökkenne.
Az állam elsősorban a gyepmesteri telepek fenntartásával foglalkozik, és évente összesen 40 millió forintot oszt szét a menhelyek között. Mivel jelenleg nagyjából 30 ezer kutya él menhelyeken, ezért
ez a 40 millió forintos támogatás 133 forintot jelent évente, kutyánként.

A kóbor ebek számának visszaszorításában jelentős előrelépés lehetne a kutyatartás engedélyhez kötése, hasonlót nemrég Ausztriában vezettek be. Az engedéllyel megelőzhető a kutyák mérték nélküli szaporulata, amennyiben a nem tenyésztésre tartott kutyák ivartalanítását előírják. Ezzel jelentős előrelépést lehetne tenni, ugyanis a Peta állatvédő szervezet adatai szerint egy ivartalanított nőstény kutyának hat év alatt akár több mint 67 ezer utódja lehet. Ez persze egy elméleti szám, hiszen a kóbor állatok ritkán élnek hat évig – ami alacsony életkor ahhoz képest, hogy a megfelelő tartás mellett a kutyák élettartama (fajtától függően) tíz év felett alakul.
Ma Magyarországon 300 ezer kóbor kutya él,

ami különösen jelentős annak fényében, hogy az országban összesen 4-5 millió kutya él becslések szerint – derült ki a Kutyaszemmel 2019 kutatásból, amit a Világgazdaság szemlézett. A kutyatartás szabályozásának nemcsak a kóbor ebek számának csökkentésében lenne szerepe. Az állatkínzások, illetve a kutyatámadások megelőzésében is jelentős szerepe lehetne, ha csak valóban hozzáértő módon lehetne ebet tartani Magyarországon.
Szerző