Van egy kis gond a frissen átadott Millennium Házával: mégsem volt teljes a rekonstrukció

Publikálás dátuma
2019.11.02. 18:41
A mégsem teljesen rekonstruált Millennium Háza
Fotó: ADAM URBAN / Liget Projekt / ADAM URBAN
A felújításig Olof Palme-háznak hívott épületről két dolog is hiányzik.
A Budapest Szobrai nevű Facebook-oldal élesszemű szerkesztője szúrta ki, hogy bár teljes rekonstrukcióról, régi pompájában tündöklő épületről szól a fáma, de az Olof Palme-házként bezárt és Millennium Háza néven felújítva megnyílt 130 éves ékszerdoboz főhomlokzatáról hiányoznak a csúcsdíszek, a szárnyas szobrok. Pedig azok a felújítás látványtervén is jól láthatók, hiába, hogy amikor belekezdtek a restaurálásba, akkor a két alkotás már hosszú évek óta nem állt a főhomlokzaton. A kérdés pedig így az, hogy ha nincsenek az épületen, akkor hol vannak, és miért nem kerültek a helyükre.
Látványterv a felújítás előttről: mindkét szobor ott van a főhomlokzaton
Azt mindenki elismeri, hogy gyönyörű lett a Millennium Háza, de mégis furcsa, hogy senki sem szólt egy szót sem, amikor átadták a felújított épületet, hogy valami hiányzik. Mintha a magyar koronával megkoronáztak volna egy királyt, de szegénynek nem mertek volna szólni, hogy bocsi, a koronáról, upszi, hiányzik a kereszt. Nem nagyon értjük mi sem, de nem lepődnénk meg, ha kiderülne, hogy valakinek van valami a füle mögött. Úgy lehettek vele, hogy nem baj, így sem voltak ott sokáig azok a szárnyas szobrok, most sem veszik majd észre a hiányukat. De mondjuk ehhez nem kellett volna visszatervezni őket a helyükre, és nem kellett volna látványterveken mutogatni. A Budapest Szobrai Facebook-oldal cikkének szerzője ettől függetlenül még reménykedik, hogy megvan a megfelelő magyarázat a hiányra. Hozzáteszi: a kertbe, egy soha ott nem lévő Zsolnay-kút elkészítésére is volt pénz és akarat, akkor a szóban forgó alkotásokkal mi történt? A szerző lehetséges válaszai: nem volt megfelelő forrásanyag a rekonstrukcióra; nem készült el időre (és később még láthatjuk); nem is volt rá szándék; valami más. Tippeljenek, mi nem merünk. De azért búcsúzóul megmutatjuk, hogyan is kellett volna kinéznie a Millennium Házának egy igazi, valóban teljes rekonstrukció után:
Az épület eredeti állapota
Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Szerző
Frissítve: 2019.11.02. 19:35

Vasárnap akár 20 fok is lehet

Publikálás dátuma
2019.11.02. 17:30

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Ellenben a szél nem lesz barátságos.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint vasárnap reggelig döntően erősen felhős vagy borult lesz az ég, sokfelé kell számítani esőre, záporesőre, az északnyugati tájakon kisebb a csapadék előfordulási esélye. Napközben azonban egyre nagyobb területen válhat vékonyabbá, szakadozottá a felhőzet, a nap második felében átmenetileg a csapadékhajlam is csökken. Eleinte élénk, vasárnap sokfelé erős lesz a déli, délkeleti szél, amelyet elsősorban az Észak-Dunántúlon és a Dél-Alföldön viharos lökések is kísérhetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 12 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap az Északi-középhegységben csupán 12 és 16, másutt általában 17 és 22 fok között valószínű.
Szerző

Meghalt Huszár Tibor

Publikálás dátuma
2019.11.02. 17:03

Fotó: Wikipedia
Az akadémikus, szociológus 89 éves volt.
89 éves korában meghalt Huszár Tibor akadémikus, szociológus - írja az Index a család közlése alapján. Huszár az ELTE Szociológiai Intézetének alapítója, előtte 56-os felkelő, majd 1990-ben rövid ideig országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.  
Huszár 1930-ban született Veresegyházon. 1949-ben kikerült a moszkvai Lenin Intézetbe, ahol pedagógiai, pszichológiai és logikai tanulmányokat folytatott. 1953-ban szerzett diplomát. 1948-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt (a Petőfi Kör vezetőségi tagja volt) 1957-ben kizárták a Magyar Szocialista Munkáspártból. Tanárként tudott elhelyezkedni. 1959-ben visszavették az MSZMP-be, de komolyabb politikai szerepet nem vállalt, ekkor kezdődött tudományos pályafutása.  1960-ban került az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia tanszékére, ahol 1969-ig adjunktusként dolgozott. Ekkor kapta meg egyetemi docensi kinevezését, ugyanebben az évben a szociológiai tanszék vezetését is átvette. 1977-től egyetemi tanár. A tanszék 1983-ban átalakult Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetté, melynek igazgatója lett. Ezt a tisztségét 1992-ig viselte.  1975-ben az MTA Szociológiai Bizottságának elnöke lett, később az Athaeneum Bizottságban is dolgozott. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává választotta. 2003-ban Széchenyi-díjban, 2011-ben Hazám-díjban részesült. Kutatási területei közé tartozott az erkölcsi tudat kérdései, értelmiségszociológia, magyar értelmiségi mozgalmak történeti szociológiai elemzése, tudáselit, valamint az államszocializmus hatalmi viszonyainak elemzése, politikusok életútja. Több Bibó Istvánnal, Erdei Ferenccel és Kádár Jánossal kapcsolatos mű szerzője, szerkesztője volt. 2001-ben lett az ELTE Társadalomtudományi karának professor emeritusa, és azután is éveken át aktív oktató és kutató tagja maradt az intézménynek. A Valóság, a The New Hungarian Quarterly és a Szociológiai Szemle szerkesztőbizottságainak, és a Magyar Szociológiai Társaságnak is tagja volt.
Szerző
Témák
szociológia