Választási hálapénz a kistelepüléseknek

Publikálás dátuma
2019.11.04. 06:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Pár nappal azután, hogy a Fidesz elbukta a megyei jogú városok felét, húszmilliárd forinttal megemelte a kormány a Magyar Falu Programra szánt keretet.
A Fidesz-KDNP az októberi önkormányzati választásokon nemcsak Budapesten szerepelt rosszul, hanem vidéken is érzékeny veszteségeket szenvedett: a 23 megyei jogú városból tízet is ellenzéki polgármester és testület irányít, hármat pedig hiába nyert el kormánypárti városvezető, testületi többség nincs mögötte. A falvak viszont úgy tűnik, továbbra is a kormánypártok hívei, legalábbis ezt jelzi, hogy míg öt évvel ezelőtt a megyei közgyűlési helyek 58,44 százalékát kapta a Fidesz, addig ezen most még javítani is tudtak, s a voksok 64,05 százalékát szerezték meg. Fontos tudni, hogy ezekre a listákra a megyei jogú városokban nem lehet szavazni, vagyis a vidéki falvakban, kisebb városokban dőltek el e mandátumok. Nem nehéz párhuzamot vonni az eredmény és aközött, hogy Gyopáros Alpár a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos a választást követően bejelentette: 20 milliárd forinttal megemelik a falvakra szánt keretet, s ebből a pénzből az önkormányzatok utakat, járdákat, óvodákat és orvosi szolgálati házakat építhetnek, illetve újíthatnak fel. Idén eredetileg 150 milliárdot szántak a programra, amiből 50 milliárd forintot 3-4-5 számjegyű utak fejlesztésére, 25 milliárd forintot a falusi csokra és 75 milliárd forintot közszolgáltatások fejlesztésére irányoztak elő.
Lapunk korábban megírta, hogy a Fideszen belül többen elképzelhetőnek tartják, hogy Orbán Viktor kormányfő a „lengyel modellt” követi majd. Mint ismert, Lengyelországban is „kettészakadt az ország”, a legutóbbi helyhatósági választáson a Polgári Platform vezette ellenzék nagyon jól szerepelt a nagyvárosokban, míg a vidék a Jog és Igazságosság Párt (PiS) hátországa maradt, ez pedig elég is volt a kormányzó PiS-nek, hogy abszolút többséget szerezzen.
– Orbán megteheti, hogy városokat úgymond „elengedi”, a baj csak az, hogy Lengyelországgal szemben ő egy olyan technológia és tőkeimportra alapuló gazdaságpolitikát vitt eddig, amit nem lehet a falvakra szabni – fogalmazott egy fideszes forrásunk.
- A Magyar Falu Program a megemelt keret ellenére továbbra is porhintés, abból nem lehet érzékelhető változásokat elérni, hiszen 2887 olyan település van az országban, amelynek lélekszáma nem éri el az 5 ezer főt - mondta Köteles László, a zempléni Komlóska volt polgármestere.  - A kormánynak nem érdeke, hogy túl sokat költsön a falvakra, hiszen az itteni szavazóbázisa főként a a hozzá hűséges idősekből és hátrányos helyzetűekből áll: előbbit aprópénzért megveheti a rezsiutalvánnyal és a nyugdíjprémiummal, utóbbit pedig sakkban tarthatja a közmunkával – mondta. Szavai szerint ez a réteg jellemzően mindig a hatalmon lévő párthoz húz, nem véletlen, hogy 2010 előtt még a szocialisták adták a falusi polgármesterek zömét.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, a Bács-Kiskun megyei Szentistván újraválasztott polgármestere szerint azonban a falvakban élők értékrendje hagyományosan inkább a jobboldal felé húz, ez az oka kormánypárti sikernek vidéken.

Trükkös győzelmek

Gagyapátiban elvileg huszonnyolc választópolgár él, bár a borsodi kis faluban járva a helyiektől úgy hallottuk, valójában alig tizenkét olyan embert tudnának összeszámolni, aki esténként tényleg itt hajtja álomra a fejét Ehhez képest a választás előtti pénteken hirtelen húsz fővel „megszaporodott” a létszám, így immár negyvennyolcan szerepeltek a névjegyzékben. Többségük meg is választotta a három jelölt egyikét polgármesternek: Bükk-Nánási Dávidot, a korábbi falugondokot. Ellenfele, Dsupin János fellebbezett, szerinte a betelepítések jogszerűtlenek voltak. - Nagyon érdekes, hogy a plusz húsz ember két ingatlanba jelentkezett be, s mindkettő a megválasztott polgármester tulajdonában van – mondta. Megkerestük Bükk-Nánási Dávidot, aki azt mondta, nem nyilatkozik, ám azt hozzátette: az új bejelentkezők egyike-másika olyan rokona, akik már régóta élnek a faluban, csak eddig nem tették ezt hivatalossá. A választási bizottságok elutasítotték Dsupin János feljelentését, így az ügy a Debreceni Ítélőtáblára került, amely lapzártánkig még nem hozott döntést. Egy másik, hasonlóan kirívó esetben, „hét dombbal arrébb”, Nyéstán viszont már született döntés: itt korábban 27-en voltak a választói névjegyzékben, ám ez a szám hirtelen 98-ra emelkedett, ráadásul sokuk lakcíme nem is volt valós. Itt november 10-én megismétlik a választást. A Zala-megyei Várföldén is meg kell ismételni a választást a Pécsi Ítélőtábla döntése alapján, mert a szavazást megelőzően rövid idő alatt másfélszeresére nőtt a bejelentett választópolgárok száma. A helyiek szerint ezt semmi nem indokolta, a rendőrség is nyomozást indított a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt.

Szerző

Forrnak az indulatok a Vértanúk tere körül

Publikálás dátuma
2019.11.04. 06:00

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
A Mazsihisz nem kapott se meghívót, se felkérést a „vörösterror áldozatainak emlékműve” avatására, talán tapintatból, hogy ne kelljen visszautasítani azt – nyilatkozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Népszavának.
Lapunk is beszámolt arról, hogy a Vértanúk terén – ahol előzőleg Nagy Imre szobra állt – október 31-én Orbán Viktor kormányfő közreműködésével átadták a „nemzeti vértanúkra” emlékező, politikai és esztétikai szempontból egyaránt vitatható alkotást. Kövér László házelnök és keresztény egyházak képviselői mellett a rendezvényen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is beszédet mondott.
Szombati cikkünkben már jeleztük: Heisler Andrást nem kérték fel rá, hogy felszólaljon. A szervezet elnökének mostani tájékoztatásából az derült ki, hogy a a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz) egyáltalán nem is hívták meg.
Heisler kérdésünkre hozzátette, hogy Köves rabbi jelenléte és beszéde megerősíti a Mazsihisz vezetésének korábbi döntését: „nekünk az EMIH-től, Köveséktől távolságot kell tartanunk”.
A szoboravatáson Köves Slomó arról beszélt, hogy a Tanácsköztársaság „ijesztő emlékét” Isten hiánya teszi egyedivé. Közölte: „Az ezeréves magyar történelem első olyan eseményéről beszélünk, ahol Isten deklaráltan meg lett tagadva. Ez volt az első olyan nemzeti tragédia, melynek közvetlen oka egy olyan Isten nélküli kollektivista eszméből fakadt, amely óhatatlanul vonta maga után az egyéni morális felelősség erózióját, felszámolását.”
Utóbbi mondatot a Köves Slomóhoz kötődő Neokohn.hu annyira fontosnak tartotta, hogy az eseményről szóló tudósításában háromszor is idézte.
Ugyanezen a portálon Pelle János történész idén tavasszal „Újra szembesülhetünk a meghasadt emlékezettel” című véleménycikkében bírálta a szobor ötletét. Megállapítása szerint az ismét felállítani tervezett, művészileg sikerületlen emlékoszlop, rajta szarkofággal, amelynek oldalán egy sárkánnyal viaskodó hős, előtte meg a Magyarországot megtestesítő Hungária istenasszony látható, egész biztosan nem alkalmas arra, hogy a Tanácsköztársaság alatt agyonlőtt és felakasztott ötszáz hős mellett a rögtön utána meggyilkolt és kirabolt több mint ezer (más becslés szerint 3 ezer) zsidó polgári személy emlékét is megörökítse.

„Tórában leírt tilalom”

Radnóti Zoltán neológ rabbi a közösségi oldalán kritizálta Köves Slomó szereplését. Bejegyzésében – amely eredetileg nem nyilvános poszt volt, de megkeresésünkre hozzájárult ismertetéséhez – hangsúlyozta, hogy lett légyen Kun Béla, Lukács György, Rákosi Mátyás, Frankel Leó, Rosa Luxemburg, Radnóti Miklós vagy bárki, aki zsidó, még akkor is, ha csak mások mondják rá, mert ő magyarnak, európainak, kommunistának, világpolgárnak gondolja magát: akkor ezen vétkes (??) zsidó embereket a nem zsidó közönség előtt egy rabbinak „istentagadónak” nevezni, Tórában leírt tilalom. Radnóti Zoltán szerint ezt nem lehet megtenni egy olyan személynek, aki egy közösséget képvisel.

Szerző

Temetőkaput avatott mindenszentekkor a Fidesz borsodi képviselője

Publikálás dátuma
2019.11.03. 19:50
Hörcsik beszédet mond a temetőkapu átadásán
Fotó: Facebook / Dr. Hörcsik Richárd
Itt a bizonyíték, hogy a kormánypárti politikusok ősszel nem csak a kampány hevében adtak át mindent.
Rossz nyelvek szerint csak az önkormányzati választás miatt adtak át minden félkész utat és fél éve kész futópályát a kormánypárti politikusok idén ősszel. Erre azonban rácáfolt a fideszes Hörcsik Richárd, Borsod-Abaúj-Zemplén országgyűlési képviselője, a megye 5. számú választókerületének elnöke. Közösségi oldalán osztotta meg, hogy még november 1-én, a katolikus egyházban főünnepnek számító mindenszentek napján is kötelességtudóan tette a dolgát, és
az ünnepnapon átadta Kovácsvágáson az új temetőkaput.

"Fájó szívvel, szeretettel és hálával gondolunk elhunyt szeretteinkre. Ennek jegyében készült el Kovácsvágáson a faragott temetőkapu is" - fogalmazott Hörcsik.
Szerző
Frissítve: 2019.11.03. 19:53