Rejtély, hová folyt tovább az egymilliárd márka

Publikálás dátuma
2019.11.04. 07:30

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Az NDK állampártjának vagyonából Magyarországon keresztül csatornáztak ki egymilliárd márkát külföldre, ismeretlen helyre. A későbbi nyomozást csak szóban segítette az orbáni vezetés - mondta Hettyei András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.
A hazai külpolitikai gondolkodás szerint Magyarország a határnyitással akkora erkölcsi tőkét szerzett, hogy egy kicsit többet megengedhetünk magunknak Németországgal szemben, mint mások. Ön szerint helytálló ez a gondolat? Ez inkább csak egy mítosz, és - még a 90-es években igaz is volt - mára sokat vesztett az erejéből. Régen volt a határnyitás, harminc éve. Ha csak ez a nagy összetartó kapocs köztünk, az veszélyes. Ráadásul az egész ügy átpolitizált. A páneurópai piknik a jobboldal története, míg a határnyitás, valamint Horn Gyula és Németh Miklós szerepe a baloldalé. De azóta több generáció felnőtt már, akiknek ez már nem sokat mond. Ez a német külügyi apparátusra is igaz. Számos titkosítás alól feloldott dokumentumot, belső jelentést átolvasott. Talált olyan tényeket, amelyekről eddig nem tudtunk, vagy nagyon másként ismertük azokat? Az egyik, hogy a németek számára a politikai stabilitás mindennél fontosabb volt, ezért is játszott különleges szerepet Magyarország. Itt nem voltak szélsőséges pártok, a kormányok kitöltötték a négyéves ciklusaikat, ehhez képest a szlovákoknak ott volt Meciar, Lengyelországban és a Balti államokban pedig gyakoriak voltak a kormányválságok. Ennek a hátulütője viszont az volt, hogy a németek számára a határon túli magyarok ügye a stabilitást veszélyeztető tényezőnek számított, így nem örültek, ha egy kormány ezt a témát túlzottan a szívén viselte. Az is újdonság volt, hogy a NATO bővítése során Németország átengedte a vezető szerepet Washingtonnak, az Európai Unió bővítése során viszont a németek voltak a meghatározók. A német diplomaták rendszeresen arra ösztönözték a magyar politikusokat, hogy Berlin mellett Párizsban, Hollandiában is lobbizzanak aktívan.

Volt olyan történet, amely igazán rejtélyes?
Van egy máig feltáratlan ügy: az NDK állampártjának vagyonából az  1980-as évek legvégén valószínűleg Magyarországon keresztül csatornáztak ki egymilliárd márkát külföldre, ismeretlen helyre. Emiatt az első Orbán-kormány idején 2000-2002 között többször jártak német nyomozók Budapesten és úgy tűnik, a magyar fél nem segített az ügy felderítésében. Orbán Viktor és Martonyi János elmondta ugyan, hogy segítenek, de a Magyar Nemzeti Bank inkább elzárkózó volt a vizsgálat során. Mire hivatkoztak? Banktitokra és arra, hogy ezek az iratok már sajnos „megsemmisültek”. Valami nagyon bűzlik a történetben. Pedig, ha feltételezzük, hogy a német kommunista párt és az MSZMP konspirációjában tolták ki ezt a rengeteg pénzt nyugatra, akkor nagyon furcsa, hogy a Fidesz-kormány és beosztottjai miért nem segítőkészebbek tíz évvel később. Ezt maga Gerhard Schröder is szóba hozta az első találkozóján Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök erre azt mondta, hogy ez számukra politikai kérdés is, ezért segíteni fognak. A magyar fél mégis sokszor akadályozta a német nyomozók munkáját. Szerintem négy-öt ember tudhatja ma Magyarországon, hogy mi lett a pénzzel. A nemrég megjelent könyvének egyik alapvetése, hogy bár a jobboldal ezt megpróbálta eltagadni, a baloldali kormányok is kiálltak a nemzeti érdekek mellett a külpolitikában. Mennyire kell a mindenkori magyar kormánynak harcosnak lennie Németországgal szemben? Németország mindig a saját érdekeit követi, még ha sokáig élt is az a sztereotípia, hogy a második világháború miatt ezt még mindig szégyellik. A magyar érdekeket mindig képviselni kellett Berlinnel szemben is. Helye volt a rámenősségnek, például Gerhard Schröderrel szemben, és ez jellemző volt Orbán Viktorra, Martonyi Jánosra, de közvetlenül az uniós csatlakozás előtt Balázs Péterre is. Rámenős volt tehát a baloldal is. Idézi Wolfgang Schaublét, aki szerint Magyarország annyira jelentős a régió szempontjából, mint Németország egész Európa számára. Ez a kitüntetett szerepünk meddig tartott és miért tűnt el? Azért tűnt el, mert a régió többi országa is szépen megoldotta a házi feladatát. Szlovákiában a szavazók elküldték Meciart, 1996-ban Romániában is volt egy második rendszerváltás. A csehek pedig hamar elhúztak mindenkitől. Érdekes, hogy ez nagyon aggasztja a magyar diplomáciát, sok irat foglalkozik azzal, hogy a cseheknek már csak a hátát látjuk, előttünk lépnek be az OECD-be például. De ez nem a mi hibánk volt, természetes folyamat volt. A német sajtó mennyire elfogult? A Frankfurter Allgemeine Zeitung nagyon szimpatizál a jobboldallal, de kiegyensúlyozottan ír Magyarországról, míg a baloldali sajtó is elismeri ugyan az eredményeket, de a ma is jelenlévő klisék már nagyon korán megjelennek – szerintem igaztalanul. Az MDF „nacionalista”, esetleg határrevíziót szeretne, holott Antallék mindig elmondták, hogy ez hülyeség. Az is visszatérú téma volt, hogy Orbán Viktorék populisták, rájátszanak az antiszemitizmusra. Csurka Istvánról is számtalanszor írt a német sajtó. Nekem meggyőződésem, hogy ez nagyon erősen hathatott már a 90-es években a Fidesz vezetésének Németország-képére. Csalódhattak Németországban, a német sajtóban, és így alakulhatott ki, hogy Németországot egy „a sajtó markában vergődő, agymosott 68-as elit” vezeti – amit most gyakran hangoztatnak a kormánypártok vezetői. A Fidesz politikusai szerint a német elithez tartozók szívük szerint ugyanazt mondanák, mint Orbán Viktor, de ebben az esetben szétszedné őket a média. Ennek van bármi alapja? A sajtó befolyása Németországban is csökken, de egy Bildnek azért így is komoly véleményformáló szerepe van. És ott a sajtó komolyan veszi a munkát, például a baloldali sajtó is komolyan kritizálja a baloldali politikai erőket és ugyanez igaz a jobboldalon is. A Bild például többször készített interjút Orbán Viktorral, holott inkább baloldali profilú. Nehezen elképzelhető, hogy a magyar kormányközeli média adna ilyen nagy teret egy német (vagy akár magyar) baloldali politikusnak. Szintén visszatérő toposz a Fidesz részéről, hogy a Nyugat nem érti Magyarországot, nem értik a mi „sajátos történelmi fejlődésünket”. A németek mennyire értenek minket? Nem nagyon. A „nemzet”, a „nacionalizmus” ott teljesen más jelentést hordoz, mint nálunk. Néha azt gondolom, a német és a magyar politikusoknak egy német-magyar értelmező szótárral a hónuk alatt kellene találkozniuk. De nem emiatt konfliktusosabbak most a magyar-német kapcsolatok, mert ez a nyelvi meg nem értés megvan a csehekkel, a szlovénekkel, a litvánokkal, a többi országgal is. És velük mégis sokkal jobb a németek kétoldalú viszonya. Vagyis erre hivatkozni csak egy könnyű kibúvó. A konfliktusok érdekkülönbségekből fakadnak. A CEU-ügy, az MTA, a magyar sajtó helyzete – ezeknek semmi köze a „meg nem értéshez”. Mindenkinek világos a maga álláspontja és értik a németek is, mi, miért történik. A német-magyar kapcsolatok mai állapotát hogyan értékeli? Vannak nagyon pozitív elemei, például a védelmi együttműködés, a fegyverbeszerzések. A német cégek nagyon jól érzik itt magukat, van közös fejlesztéspolitika. És számtalan terület létezik, ahol nyilvánvalóan jelentős konfliktusok vannak. A kérdés az, hogy ez baj-e. Ez az EU zsenialitása, hogy belefér a gyakori és markáns szembenállás. Az a veszély viszont fennáll, hogy hosszú távon elidegenedik a két elit egymástól, ha a Spiegelben vagy a Magyar Nemzetben csak rosszat lehet olvasni a másikról. Az a félelmem, hogy mondjuk 2032-ben már úgy tekintünk vissza 2019-re, mint a boldog békeidőkre, mert akkorra már lehet, hogy komolyan megkérdőjelezik itthon az uniós tagságunkat.

Milyen a Fidesz és a CDU/CSU kapcsolata?
A CSU-ban belépett egy új politikusi nemzedék, amely sokkal kritikusabb a Fidesszel szemben, mint a korábbi. De a színfalak mögött szerintem ez a viszony is jobb, mint látszódik. Csak mintha a a CDU/CSU politikusai néha már maguk sem szeretnék minden körülmény között, ha nagyon a Fidesz barátaiként szerepelnének a nyilvánosságban. Pedig nagyon is szoros a kapcsolat.

Hettyey András

1983-ben született Budapesten, tanulmányait az ELTE német-történelem szakán, valamit az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen végezte, utóbbin szerezte doktori fokozatát is. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, fő kutatási területe Németország. A közelmúltban jelent meg könyve Hegemónia helyett: magyar-német kapcsolatok 1990-2002 címmel.

Kiadták a figyelmeztetést – Zivatarokkal és jégesővel indul a hét

Publikálás dátuma
2019.11.04. 07:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többfelé erős szél is lehet. Késő estére 6 és 13 fok közé hűl le a levegő.
Hétfőn kezdetben borult lesz az ég és többfelé, akár több alkalommal is várható eső, zápor, a déli megyékben zivatarok is lehetnek. Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Somogy és Tolna megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) – az érintett területeken az elsődleges veszélyforrást a villámlás jelenti, emellett esetenként szélerősödés, jégeső is előfordulhat.
Délelőtt a Dél-Dunántúlon, majd a déli óráktól a Dél-Alföldön az eső, zápor mellett inkább beágyazott jelleggel fordulhat elő néhol zivatar. Ezt követően a front mögött a déli, délutáni órákban újabb hullámban várhatók záporok, helyenként zivatar, melyek kora este legyengülnek és kelet felé elhagyják térségünket. Késő este ismét romlanak a látási viszonyok, főként északon helyenként sűrű köd képződhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 20 között valószínű, délkeleten lesz a melegebb. Késő estére 6 és 13 fok közé hűl le a levegő. 
Szerző

Választási hálapénz a kistelepüléseknek

Publikálás dátuma
2019.11.04. 06:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Pár nappal azután, hogy a Fidesz elbukta a megyei jogú városok felét, húszmilliárd forinttal megemelte a kormány a Magyar Falu Programra szánt keretet.
A Fidesz-KDNP az októberi önkormányzati választásokon nemcsak Budapesten szerepelt rosszul, hanem vidéken is érzékeny veszteségeket szenvedett: a 23 megyei jogú városból tízet is ellenzéki polgármester és testület irányít, hármat pedig hiába nyert el kormánypárti városvezető, testületi többség nincs mögötte. A falvak viszont úgy tűnik, továbbra is a kormánypártok hívei, legalábbis ezt jelzi, hogy míg öt évvel ezelőtt a megyei közgyűlési helyek 58,44 százalékát kapta a Fidesz, addig ezen most még javítani is tudtak, s a voksok 64,05 százalékát szerezték meg. Fontos tudni, hogy ezekre a listákra a megyei jogú városokban nem lehet szavazni, vagyis a vidéki falvakban, kisebb városokban dőltek el e mandátumok. Nem nehéz párhuzamot vonni az eredmény és aközött, hogy Gyopáros Alpár a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos a választást követően bejelentette: 20 milliárd forinttal megemelik a falvakra szánt keretet, s ebből a pénzből az önkormányzatok utakat, járdákat, óvodákat és orvosi szolgálati házakat építhetnek, illetve újíthatnak fel. Idén eredetileg 150 milliárdot szántak a programra, amiből 50 milliárd forintot 3-4-5 számjegyű utak fejlesztésére, 25 milliárd forintot a falusi csokra és 75 milliárd forintot közszolgáltatások fejlesztésére irányoztak elő.
Lapunk korábban megírta, hogy a Fideszen belül többen elképzelhetőnek tartják, hogy Orbán Viktor kormányfő a „lengyel modellt” követi majd. Mint ismert, Lengyelországban is „kettészakadt az ország”, a legutóbbi helyhatósági választáson a Polgári Platform vezette ellenzék nagyon jól szerepelt a nagyvárosokban, míg a vidék a Jog és Igazságosság Párt (PiS) hátországa maradt, ez pedig elég is volt a kormányzó PiS-nek, hogy abszolút többséget szerezzen.
– Orbán megteheti, hogy városokat úgymond „elengedi”, a baj csak az, hogy Lengyelországgal szemben ő egy olyan technológia és tőkeimportra alapuló gazdaságpolitikát vitt eddig, amit nem lehet a falvakra szabni – fogalmazott egy fideszes forrásunk.
- A Magyar Falu Program a megemelt keret ellenére továbbra is porhintés, abból nem lehet érzékelhető változásokat elérni, hiszen 2887 olyan település van az országban, amelynek lélekszáma nem éri el az 5 ezer főt - mondta Köteles László, a zempléni Komlóska volt polgármestere.  - A kormánynak nem érdeke, hogy túl sokat költsön a falvakra, hiszen az itteni szavazóbázisa főként a a hozzá hűséges idősekből és hátrányos helyzetűekből áll: előbbit aprópénzért megveheti a rezsiutalvánnyal és a nyugdíjprémiummal, utóbbit pedig sakkban tarthatja a közmunkával – mondta. Szavai szerint ez a réteg jellemzően mindig a hatalmon lévő párthoz húz, nem véletlen, hogy 2010 előtt még a szocialisták adták a falusi polgármesterek zömét.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, a Bács-Kiskun megyei Szentistván újraválasztott polgármestere szerint azonban a falvakban élők értékrendje hagyományosan inkább a jobboldal felé húz, ez az oka kormánypárti sikernek vidéken.

Trükkös győzelmek

Gagyapátiban elvileg huszonnyolc választópolgár él, bár a borsodi kis faluban járva a helyiektől úgy hallottuk, valójában alig tizenkét olyan embert tudnának összeszámolni, aki esténként tényleg itt hajtja álomra a fejét Ehhez képest a választás előtti pénteken hirtelen húsz fővel „megszaporodott” a létszám, így immár negyvennyolcan szerepeltek a névjegyzékben. Többségük meg is választotta a három jelölt egyikét polgármesternek: Bükk-Nánási Dávidot, a korábbi falugondokot. Ellenfele, Dsupin János fellebbezett, szerinte a betelepítések jogszerűtlenek voltak. - Nagyon érdekes, hogy a plusz húsz ember két ingatlanba jelentkezett be, s mindkettő a megválasztott polgármester tulajdonában van – mondta. Megkerestük Bükk-Nánási Dávidot, aki azt mondta, nem nyilatkozik, ám azt hozzátette: az új bejelentkezők egyike-másika olyan rokona, akik már régóta élnek a faluban, csak eddig nem tették ezt hivatalossá. A választási bizottságok elutasítotték Dsupin János feljelentését, így az ügy a Debreceni Ítélőtáblára került, amely lapzártánkig még nem hozott döntést. Egy másik, hasonlóan kirívó esetben, „hét dombbal arrébb”, Nyéstán viszont már született döntés: itt korábban 27-en voltak a választói névjegyzékben, ám ez a szám hirtelen 98-ra emelkedett, ráadásul sokuk lakcíme nem is volt valós. Itt november 10-én megismétlik a választást. A Zala-megyei Várföldén is meg kell ismételni a választást a Pécsi Ítélőtábla döntése alapján, mert a szavazást megelőzően rövid idő alatt másfélszeresére nőtt a bejelentett választópolgárok száma. A helyiek szerint ezt semmi nem indokolta, a rendőrség is nyomozást indított a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt.

Szerző