Halálkamion Angliában: újabb hat embert vettek őrizetbe

Publikálás dátuma
2019.11.04. 10:18
775425882
Fotó: BEN STANSALL / AFP
A pénteken elfogott két vietnámi és egy ír állampolgár kihallgatása vezetett erre az eredményre.
Vietnámban újabb 6 embert tartóztattak le az október 23-án megtalált brit halálkamion ügyében. A brit rendőrség szerint a bolgár rendszámú kamion hűtőkonténerében megtalált 39 ember valószínűleg mind vietnámi volt. Két vietnámi és egy ír állampolgárt még pénteken tartóztattak le, a többit a kihallgatások után. A vietnámi hatóságok embercsempészetnek kezelik az esetet. Vietnámi tisztviselők DNS-mintákkal és személyi iratokkal vasárnap érkeztek Nagy-Britanniába, és közölték, mindenben segítenek a brit rendőrségnek, hogy az áldozatokat azonosítani tudják. Egy Egyesült Királyságban élő vietnámiakat képviselő, VietHome nevű szervezet az ügyben közel húsz, korábban eltűnt vietnámi fényképét adta át a rendőrségnek. Egy helyi rendőr szerint elképzelhető, hogy az áldozatok hamis, kínai útlevelekkel indultak az Egyesült Királyság felé, így azonosításuk még nehezebb lehet. A hatóságok abban bíznak, hogy az ujjlenyomatok, fogak és DNS-minták, valamint a fotók alapján tudják majd azonosítani az áldozatokat. Nagy-Britanniában eddig három embert vettek őrizetbe, egy 38 éves és egy 48 éves férfit, valamint egy 38 éves nőt, őket embercsempészetre szőtt összeesküvés és emberölés gyanújával tartották fogva, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de továbbra is gyanúsítottként tartják őket nyilván. A 25 éves észak-ír kamionsofőr, Maurice Robinson ellen 39 rendbeli emberölés, valamint embercsempészetre, illegális bevándorlás elősegítésére és pénzmosásra szőtt összeesküvés miatt vádat emeltek. Ő november 25-én áll a londoni központi büntetőbíróság elé. A 39 holttestet október 23-án hajnalban találták meg a délkelet-angliai Thurrock ipari parkjában álló kamion rakterében. A hűtőkonténer nem sokkal korábban érkezett a Temze torkolatában fekvő közeli Purfleet kisváros komptermináljába a belgiumi Zeebrugge kikötőjéből. A Scania típusú nyerges vontató, amelyet Robinson vezetett, Írországból kelt át komppal Angliába, és röviddel a holttestek megtalálása előtt vette fel a pótkocsit. A hatóságok szerint lehet, hogy a harmincegy férfi és a nyolc nő már akkor halott voltak, amikor a jármű elhagyta Belgiumot, hiszen Zeebrugge-ből indulva már 10 órája lehettek –25 fokban, mire elérték a brit partokat. 
Szerző
Frissítve: 2019.11.04. 10:36

Ukrán dömping az EU-ban

Publikálás dátuma
2019.11.04. 10:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Elsősorban ukrán és kínai állampolgárok kaptak legalább három hónapig érvényes tartózkodási engedélyt az Európai Unióban – derül ki az Eurostat adataiból. Országonként azonban jelentősek az eltérések.
Az elmúlt évben összesen 3,2 millió tartózkodási engedélyt adtak ki az Unió területén a nem uniós polgárok számára. Ez 0,4 százalékos emelkedésnek felel meg 2017-hez képest, vagyis mintegy 13 ezerrel több ilyen dokumentumot adtak ki. Ez azt jelenti, hogy három év óta folyamatosan növekszik az Európai Unióban a nem uniós polgárok számára kiadott tartózkodási engedélyek száma. Az esetek 28 százalékában családi okokból kérelmezik az okmányt, 27 százalékban foglalkoztatás, illetve munkavállalás miatt, minden ötödik engedélyt pedig oktatási okokból bocsátják ki. Az előző évihez viszonyított 2017-es emelkedés elsősorban arra vezethető vissza, hogy nőtt a valamely uniós országban tanuló nem EU-s állampolgárok száma. E tekintetben igen jelentős, 21 százalékos az emelkedés, ami 83 ezer engedélynek felel meg. A családi okok miatt kiadott dokumentumok száma tíz százalékkal emelkedett (83 ezer engedély). Érdekes módon azonban ezzel együtt jelentős mértékben csökkent a munkavállalás miatt kiadott tartózkodási engedélyek száma, 12 százalékkal, azaz 124 ezerrel. 2017-ben még messze a munkavállalás volt a dokumentum kiadásának első számú oka. Akkor nagyjából hasonló engedélyt bocsátottak ki az EU-ban családügyi, illetve „egyéb” okokra hivatkozva. (Az egyébbe tartoznak például a politikai okok miatt az Unióban letelepedni kívánók.) Korábban minden hiedelemmel szemben csak egyszer, 2009-ben volt példa arra, hogy a legtöbb engedélyt a munkavállalás miatt adták ki. Az utóbbi tíz évben az esetek nagy többségében családügyi okokat kell keresni a háttérben. A legtöbb tartózkodási engedélyt Lengyelországban, Németországban és az Egyesült Királyságban adták ki. Lengyelországban bocsátották ki például az uniós okmányok 20 százalékát (635 ezer főnek), Németországban a 17 százalékát (544 ezer). A további sorrend: Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Svédország. Az adott ország lakosságának számarányához viszonyítva a legtöbb tartózkodási engedélyt a máltai hatóságok bocsátják ki: ezer főre lebontva 35-öt. Az államot Ciprus (24), Lengyelország (17), Szlovénia (14), valamint Luxemburg (13) követi. Lengyelország listavezető abban a tekintetben is, hogy itt bocsátják ki a legtöbb tartózkodási engedélyt amiatt, mert a kérelmező az országban kíván továbbtanulni. Az esetek 37 százalékában ez az ok, ami 328 ezer dokumentumnak felel meg. Nagy-Britanniában és Németországban majdnem 200 ezer ilyen okmányt bocsátottak ki. Az egyéb kategóriában Németország áll az élen, s az adat megerősíti azt, hiába csökkent az Európába érkezett menekültek száma 2017-ben, majd 2018-ban, a berlini kormány továbbra is szívén viselte a sorsukat, vagy legalábbis sokkal nagyobb mértékben, mint más uniós tagállamok. Az ország hatóságai ugyanis 185 ezer tartózkodási engedélyt bocsátottak ki menedékkérők számára, 23 ezer esetben pedig humanitárius okokból döntöttek így. Ennek alapján cseppet sem meglepő, hogy a Németország által kiadott több mint 543 ezer tartózkodási engedélyből a legtöbb, 124 575, szíriaiaknak jutott, majd jóval leszakadva az afganisztániak (39469) és az irakiak (26 788) következtek a sorban. A Németországba vándoroltak csak töredéke választja az országot oktatási célból. Németországon kívül Svédországban adták ki szíriaiak számára a legtöbb tartózkodási engedélyt, igaz, itt már egészen más arányokról van szó: a 124 ezerből majdnem 16 ezer jutott a polgárháború által sújtott közel-keleti állam lakóinak. A második helyen itt is az afgánok állnak, a harmadikon pedig az indiaiak. Egyetlen EU-s államként Ausztriában végeztek az élen afgánok: a 46 ezer engedélyből hét és félezret kaptak az ország polgárai. Itt egyébként fordított a sorrend a némethez és a svédhez képest, mert a szírek állnak második helyen. Négy uniós tagországban egyébként indiaiak kaptak legnagyobb számban tartózkodási engedélyt, Cipruson, Máltán, Luxemburgban, valamint Hollandiában. Az Eurostat adataiból érdekes regionális eltérésekre derül fény. Miközben Közép- és Kelet-Európában, beleértve Magyarországot is, elsősorban a mind súlyosabb munkaerőhiány miatt az ukránok számára bocsátanak ki a legnagyobb számban tartózkodási engedélyt, más országokban eltérő tendenciák érvényesülnek. Görögországban és Olaszországban például az albánok kapták a legtöbb ilyen okmányt, Romániában a moldovaiak, Portugáliában a szintén portugál anyanyelvű brazilok, Szlovéniában és Horvátországban a boszniaiak, Spanyolországban a marokkóiak, Finnországban az oroszok. Különösen érdekes azonban, hogy az EU-ból távozó Nagy-Britanniában tavaly összesen 450 ezer engedélyt adtak ki, ennek valamivel több mint az ötödét kínaiak kapták: több mint százezer ázsiai telepedhetett le az országban, az indiaiak második helyre szorultak. Nem meglepő, hogy ez esetben az oktatás a legfőbb ok: kínai diákok érkeznek nagy számban a szigetországba. A munkavállalás aránya a kibocsátott engedélyek tekintetében csak 24 százalék. Az adatokból az is kiderül, hogy az EU-ban kiadott tartózkodási engedélyek több mint a felén tíz Unión kívüli állam polgárai osztoztak. A legnagyobb haszonélvező Ukrajna, tavaly északkeleti szomszédunk 527 ezer állampolgára telepedhetett le legálisan az EU területén, 78 százalékuk a lengyel hatóságoktól jutott megfelelő dokumentumhoz. Ám a kínaiak sem panaszkodhatnak, 206 ezren telepedhettek le, körülbelül ötven százalékuk Nagy-Britanniában. A harmadik helyen az indiaiak állnak 197 ezerrel. A további sorrend Szíriaiak (174 ezer, 71 százalékuk Németországban kapott ilyen okmányt), fehéroroszok (138 ezer, 92 százalékuk Lengyelországban telepedett le), marokkóiak (127 ezer, 45 százalékuk Spanyolországot választotta), egyesült államokbeliek (120 ezer), brazilok (88 ezer), törökök (80 ezer), valamint oroszok (75 ezer).

Magyarországon a munkavállalás a fő ok

Ami a magyarországi adatokat illeti, még 2017-ben volt megfigyelhető hatalmas ugrás a nem EU-s állampolgárok számára kiadott tartózkodási engedélyek számában. Az előző évhez viszonyítva a kibocsátott dokumentumok száma az Eurostat adatai szerint több mint 110 százalékkal emelkedett. Csak összehasonlításként: az e tekintetben a második helyen álló Bulgáriában a növekedés alig haladta meg a 40 százalékot, a listán a harmadik helyen szereplő Máltán pedig a húszat. Ami a 2018-as adatokat illeti, összesen 55 739 tartózkodási engedélyt adtak ki a magyar hatóságok, ami ezer lakosra számítva 5,7 dokumentumot jelent. Ez a 6,3-as uniós átlag alatt van. Ugyanakkor az uniós átlaggal szemben nálunk nem családi okokból, hanem munkavállalás miatt adják ki az engedélyeket a legtöbb esetben, ez az arány 56,6 százalék. Tanulás céljából 19,3 százalékban adták ki a dokumentumot, a családi ok pedig a 11 százalékot sem érte el. A legtöbb tartózkodási engedélyt az ukrán állampolgároknak adták ki: az összes dokumentum 39,1 százalékát, ami 21 793 főnek felel meg. A második helyen a kínaiak állnak 7,5 százalékkal (4161), a harmadikon pedig a szerbek 6,8-cal (3767). Közép- és Kelet-Európa uniós tagországainak nagy többségében az ukránok számára állítanak ki letelepedési engedélyt. Lengyelországban 2018-ban több mint 413 ezren kaptak ilyen okmányt, ami az összes engedély mintegy kétharmada. Nem meglepő módon ez esetben is a munkavállalás az első számú ok, az esetek 51,6 százalékában. Hogy Varsó számára milyen fontos az ukrán munkaerő, jelzi: az eltelt öt év alatt az ukrán munkavállalók száma 300 ezerről 1,5 millióra nőtt. A napokban adtunk hírt arról, hogy 2019-ben Magyarországon mindeddig 75 ezren kapnak munkavállalási engedélyt, főleg Ukrajnából, de Vietnamból, Kínából és Indiából is jönnek. Az ázsiaiak száma immár jóval meghaladja a 4 évvel ezelőtti 13 ezres szintet. Az összes balti államban, azaz Észtországban, Lettországban és Litvániában, továbbá Csehországban és Szlovákiában is az ukránok voltak a legnépszerűbbek, már ami a tartózkodási engedélyek kiadását illeti.

Tartózkodási engedélyek száma 2018-ban nemzetiség szerint

Ukránok 527 ezer Kínaiak 206 ezer Indiaiak 197 ezer Szírek 174 ezer Fehéroroszok 138 ezer Marokkóiak 127 ezer Egyesült államokbeliek 120 ezer Brazilok 88 ezer Törökök 80 ezer Oroszok 75 ezer

Iraki tüntetők rohanták meg Irán kerbelai konzulátusát

Publikálás dátuma
2019.11.04. 09:25

Fotó: MOHAMMED SAWAF / AFP
A tiltakozók átmásztak az épületet körülvevő betonakadályokon, leszedtek egy iráni zászlót, és a helyére az iraki nemzeti lobogót húzták fel.
Iraki tüntetők tucatjai rohanták meg Irán konzulátusát vasárnap a siíták szent városának számító Kerbelában. Szemtanúk szerint a tiltakozók átmásztak az épületet körülvevő betonakadályokon, leszedtek egy iráni zászlót, és a helyére az iraki nemzeti lobogót húzták fel. A biztonsági erők tagjai a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a megmozdulást, amelynek résztvevői köveket dobáltak és gumiabroncsokat égettek az iráni képviselet körül, a Bagdadtól délre található városban. Az eddigi jelentések szerint áldozatai nem voltak az incidensnek, amely beleilleszkedik a Bagdadban és Irak déli, siíta többségű tartományaiban október eleje óta zajló tüntetéshullámba.
A tüntetők mélyreható változást követelnek a 2003-as amerikai megszállást követően kialakult iraki politikai rendszerben, amelynek hatására szerintük széles körűvé vált a korrupció, magas a munkanélküliség és rosszul működnek a közszolgáltatások. Egyúttal a szomszédos Irán ellen fordítják a haragjukat, tiltakozva a teheráni rezsim Irak belpolitikájába történő beavatkozása és a Teheránhoz köthető nagy hatalmú siíta milíciák ellen. A Kerbelában, Bagdadban és számos más dél-iraki városban zajló kormányellenes tüntetések gyakorta erőszakba torkollnak. A tüntetők több helyütt felgyújtottak már kormányzati épületeket, és megtámadták az iráni támogatású milíciák székházait is. A tüntetések kezdete óta már több mint 250 ember vesztette életét a kormányt támogató félkatonai csoportok és a tüntetők összetűzése során. Megfigyelők szerint ez a legkomolyabb társadalmi felzúdulás Irakban Szaddám Husszein 2003-as bukása óta.
Szerző