Anyatej termelésében segíthetnek a fogak őssejtjei

Publikálás dátuma
2019.11.04. 11:45

Fotó: GUILLAUME / AFP/BSIP
A mellszövet regenerálásában nyithat új fejezetet a felfedezés. Nagy segítség lehet olyan mellrákos betegeknél, akiknek el kellett távolítani a mellszövetét.
Bámulatos módon változékonyak a fogszövet őssejtjei: segíthetnek a mellszövet és a tejmirigyek regenerálódásában. A folyamatot egereken tesztelték zürichi kutatók. Az új ismeretek segíthetnek olyan őssejtalapú terápiák kifejlesztésében, amelyek hozzájárulnak a mellszövetek regenerálódásához. Ez nagy segítség lehet olyan mellrákos pácienseknél, akiknél mellszövet eltávolítására volt szükség.
Thimios Mitsiadis, a Zürichi Egyetem kutatója és munkatársai egerekkel végzett munkájuk során azt vizsgálták, milyen lehetőséget kínálnak a fogak őssejtjei a tejmirigyek szöveteinek regenerálására. Eddig úgy vélték, hogy a fogőssejtekből elsősorban fogszövetek lehetnek.
A tudósok fiatal egerek folyamatosan növésben lévő metszőfogaiból különítettek el őssejteket. Ezeket az őssejteket az első vizsgálatok során epiteliális mellszövetsejtekkel együtt beültették olyan nőstény egerek mellébe, melyeknél korábban minden tejmirigyszövetsejtet eltávolítottak. Ezután különböző módszerekkel folyamatosan figyelték a tejmirigyek zsírpárnáiban a fogból származó őssejtek fejlődését.
„Az eredmények szerint a fogból származó őssejtek hozzájárulnak a tejmirigyek regenerálódásához, képesek arra, hogy a mellmirigy bármely sejttípusát és akár tejtermelő sejteket is létrehozzanak”

– mondta Mitsiadis.

Egy második vizsgálati sorozatban a fogból származó őssejteket epiteliális mellszövetsejtek nélkül ültették be. A sejtek akkor is képesek voltak kis, fejletlen tejcsatornákat képezni. Bizonyos esetekben ciszták is keletkeztek.
A Cells című szaklapban csütörtökön megjelent eredmények bizonyítják a fogak hámszövetőssejtjeinek rendkívüli képességeit. Ez a plaszticitás egyedülálló az úgynevezett felnőtt (multipotens) őssejtek körében - mondta Pierfrancesco Pagella, a tanulmány egyik szerzője.
A többi vizsgált, nem a tejmirigyből származó epiteliális sejt nem rendelkezett ilyen képességekkel.
Szerző
Témák
mellrák őssejt

Rituális célra használt bronzkori épület maradványaira bukkantak a Deani erdőben

Publikálás dátuma
2019.11.02. 10:10

Fotó: Stuart Black/robertharding / AFP
Lézerszkenneléssel talált rá a nagyjából i. e. 2000-ből származó, kör alakban összehordott kőhalomra egy régész a délnyugat-angliai Deani erdőben.
Jon Hoyle a régió lézerszkenneléssel történő átvizsgálásakor bukkant rá a Gloucestershire-ben egyedülállónak számító bronzkori leletre. A levegőből végzett módszer lényege, hogy - a fákat figyelmen kívül hagyva - lehet háromdimenziós képet készíteni a talaj felszínéről.
Amikor az adatok elemzése közben Hoyle észrevette a szabályos kör alakú építményt, először azt hitte, hogy egy második világháborús géppuskafészek maradványaira bukkant. A Tidenham nevű faluhoz közeli titkos helyszín felkeresésekor azonban megállapította, hogy egy jóval régebbi, az i. e. 2500-1500 közötti időszakból való lelettel van dolga - olvasható a BBC hírportálján.
A kör alakban összehordott kőhalom átmérője nagyjából 25 méter, maga a perem 5 méter széles, a tetején legkevesebb tíz darab, egyenként kevesebb mint egy méter magas fehér "mészkőoszlop" áll. A régész szerint az ilyen kör alakú kőhalmok "gyakoriak az olyan magasan fekvő területeken, mint Derbyshire, Northumberland és Wales", de Gloucestershire-ben ez az egyetlen ilyen ismert építmény.
"Senki sem tudja pontosan, hogy ezek milyen célt szolgáltak. Néhányat a holtak elhantolásával hoztak összefüggésbe, de gyakran találni faszén nyomait is ezeken a helyeken, ami tűzzel végzett rituálékra utal" - tette hozzá Hoyle, aki felfedezéséről a Hidden Landscapes of the Forest of Dean (A Deani erdő rejtett vidékei) című könyvében számol be.
Szerző
Témák
bronzkor Anglia

Sötét energiát kutató hatalmas teleszkóp állt munkába

Publikálás dátuma
2019.11.01. 10:10

Fotó: P. Marenfeld / NOAO AURA NSF
A DESI ötezer miniteleszkópból áll, amelyek mindegyike húszpercenként képes felvételt készíteni a galaxisokról. A műszer tízmilliárd évre képes visszatekinteni a múltba.
A DESI-t (Dark Energy Spectroscopic Instrument - Sötét energia színképelemző műszer) arra tervezték, hogy elkészítse az első képeket a galaxisok fényéről. Az ötéves program célja, hogy felkutassa az úgynevezett sötét energiát.
Az ősrobbanás eredeti elmélete szerint az univerzum tágulása idővel lelassul, majd a gravitáció vonzásának eredményeként elkezd összehúzódni. 1998-ban azonban a csillagászok felfedezték, hogy az univerzum továbbra is tágul, sőt, tágulása gyorsul. A legnépszerűbb nézet szerint valami a gravitációs erő ellen hat, ez az ellenerő kapta a sötét energia nevet.
A becslések szerint a sötét energia alkotja az univerzum nagy részét. A bolygókat, csillagokat és galaxisokat felépítő atomok valószínűleg csak 5 százalékát teszik ki.
Ofer Lahav, a University College London munkatársa szerint felfedezése után 20 évvel még mindig szinte semmit nem tudunk a sötét energiáról. 
"Zavarba ejtő úgy élni az univerzumban, hogy csak 5 százalékát ismerjük"

- idézi a professzort a BBC News.

"A sötét energia természetének megismerése a fizika - a teljes fizika - forradalmához vezethet"

- emelte ki.

 A DESI-t az amerikai Arizona államban lévő Kitt Peak obszervatórium négyméteres Mayall teleszkópján helyezték el. Ötezer, optikai szálakkal felszerelt miniteleszkópja segítségével ötezer különböző galaxis fényét képes párhuzamosan észlelni, pontosan rögzíteni a Földtől való távolságát és lemérni, mennyit tágult az univerzum addig, míg ez a fény eljutott a Földre. A műszer ezzel a teljesítménnyel egy év alatt a kutatók több galaxist vizsgálhatnak meg, mint a világ összes többi teleszkópjával együttvéve.
A műszer tízmilliárd fényévnyi távolságba képes ellátni, tehát tízmilliárd évre képes visszatekinteni a múltba. Korábban is voltak hasonló projektek, a DESI azonban az űr jóval nagyobb területét képes befogni és háromszor pontosabban méri az univerzum tágulását, mint eddig bármelyik projekt.
A kutatók korábbi kutatásokat alapul véve elkészítették az univerzum térképét, amelyről 35 millió galaxist választanak ki a DESI célpontjául. A DESI példátlan részletességgel képes tesztelni az Albert Einstein által több mint 100 éve kidolgozott gravitációs elméletet. A csillagászok láthatják, hogyan működött az idők során a gravitáció, és közelítette egymáshoz a részecskéket, hogy létrehozza a ma látható bolygókat, csillagokat és galaxisokat.
A DESI-projektben összesen 25 amerikai, nagy-britanniai, francia, svájci és spanyol intézet kutatói dolgoznak együtt.
Szerző