Előfizetés

Anyatej termelésében segíthetnek a fogak őssejtjei

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.04. 11:45

Fotó: GUILLAUME / AFP/BSIP
A mellszövet regenerálásában nyithat új fejezetet a felfedezés. Nagy segítség lehet olyan mellrákos betegeknél, akiknek el kellett távolítani a mellszövetét.
Bámulatos módon változékonyak a fogszövet őssejtjei: segíthetnek a mellszövet és a tejmirigyek regenerálódásában. A folyamatot egereken tesztelték zürichi kutatók. Az új ismeretek segíthetnek olyan őssejtalapú terápiák kifejlesztésében, amelyek hozzájárulnak a mellszövetek regenerálódásához. Ez nagy segítség lehet olyan mellrákos pácienseknél, akiknél mellszövet eltávolítására volt szükség.
Thimios Mitsiadis, a Zürichi Egyetem kutatója és munkatársai egerekkel végzett munkájuk során azt vizsgálták, milyen lehetőséget kínálnak a fogak őssejtjei a tejmirigyek szöveteinek regenerálására. Eddig úgy vélték, hogy a fogőssejtekből elsősorban fogszövetek lehetnek.
A tudósok fiatal egerek folyamatosan növésben lévő metszőfogaiból különítettek el őssejteket. Ezeket az őssejteket az első vizsgálatok során epiteliális mellszövetsejtekkel együtt beültették olyan nőstény egerek mellébe, melyeknél korábban minden tejmirigyszövetsejtet eltávolítottak. Ezután különböző módszerekkel folyamatosan figyelték a tejmirigyek zsírpárnáiban a fogból származó őssejtek fejlődését.
„Az eredmények szerint a fogból származó őssejtek hozzájárulnak a tejmirigyek regenerálódásához, képesek arra, hogy a mellmirigy bármely sejttípusát és akár tejtermelő sejteket is létrehozzanak”

– mondta Mitsiadis.

Egy második vizsgálati sorozatban a fogból származó őssejteket epiteliális mellszövetsejtek nélkül ültették be. A sejtek akkor is képesek voltak kis, fejletlen tejcsatornákat képezni. Bizonyos esetekben ciszták is keletkeztek.
A Cells című szaklapban csütörtökön megjelent eredmények bizonyítják a fogak hámszövetőssejtjeinek rendkívüli képességeit. Ez a plaszticitás egyedülálló az úgynevezett felnőtt (multipotens) őssejtek körében - mondta Pierfrancesco Pagella, a tanulmány egyik szerzője.
A többi vizsgált, nem a tejmirigyből származó epiteliális sejt nem rendelkezett ilyen képességekkel.

Már egy kevés mozgás is serkenti az agyműködést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.02. 14:14

Fotó: BURGER/Phanie / AFP
A rendszeres testmozgásnak általában csak a fizikai hatásairól esik szó, pedig egy kutatás igazolta, hogy az aktív életmód a szellemi frissességnek is használ.
Arról már lehetett hallani, hogy a nem túl megterhelő fizikai aktivitás, de akár a házimunka vagy a kertészkedés sokat segít az idősebbek szellemi frissességének megőrzésében. Ezt támasztják alá az Iowai Egyetem munkatársai által az Amerikai Kognitív Idegtudományi Társaság szimpóziumán bemutatott kutatási eredményei, amelyek szerint erős és közvetlen kapcsolat áll fenn a test egészsége és az agy megfelelő működése között – írta a Medical News Today alapján korábban a Dívány.
Ez az első olyan tanulmány, amely az aktív életmód szellemi egészségre gyakorolt, rövid és hosszú távú hatásait is vizsgálta – mondta Michelle Voss neuropszichológus, a kutatás vezetője. A résztvevőknek először egy gyengébb, majd egy közepes nehézségű gyakorlatokból álló edzésen kellett részt vennie, és egy tizenkét héten keresztül tartó fitneszprogramra is benevezték őket. Az edzéseket, majd a három hónapos tréninget követően MRI-vizsgálatokkal térképezték fel az alanyok agyműködését a kutatók, illetve különböző tesztfeladatok segítségével mérték fel rövid távú memóriájuk működését.
Az alanyoknak többek közt fekvőkerékpáron kellett biciklizniük, amelyek motorizált pedáljai abban az esetben is tartották az iramot, ha ők éppen nem hajtották magukat. Így a sebesség állandó maradt, de a résztvevők pulzusszáma és az általuk kifejtett mozgás intenzitása változott – a kutatók így felmérhették, milyen hatással van agyi folyamataikra a gyengébb, illetve az erősebb fizikai igénybevétel. Az eredmény minden esetben pozitív mintát mutatott: 
a mozgás intenzitásától függetlenül megszaporodott az agysejtek aktivitása.

 A szakemberek úgy találták, hogy a hosszútávú edzésprogram azoknál volt a legeredményesebb, akiknek elmeműködését az egyszeri edzések is a legjobban serkentették. Ez igazolja Voss és munkatársainak azon feltevését, miszerint nem kell maratoni futónak lennünk ahhoz, hogy karbantarthassuk agyunk egészségét – a kevésbé megerőltető, de rendszeres testmozgás ugyanúgy eredményre vezet.

Rituális célra használt bronzkori épület maradványaira bukkantak a Deani erdőben

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.02. 10:10

Fotó: Stuart Black/robertharding / AFP
Lézerszkenneléssel talált rá a nagyjából i. e. 2000-ből származó, kör alakban összehordott kőhalomra egy régész a délnyugat-angliai Deani erdőben.
Jon Hoyle a régió lézerszkenneléssel történő átvizsgálásakor bukkant rá a Gloucestershire-ben egyedülállónak számító bronzkori leletre. A levegőből végzett módszer lényege, hogy - a fákat figyelmen kívül hagyva - lehet háromdimenziós képet készíteni a talaj felszínéről.
Amikor az adatok elemzése közben Hoyle észrevette a szabályos kör alakú építményt, először azt hitte, hogy egy második világháborús géppuskafészek maradványaira bukkant. A Tidenham nevű faluhoz közeli titkos helyszín felkeresésekor azonban megállapította, hogy egy jóval régebbi, az i. e. 2500-1500 közötti időszakból való lelettel van dolga - olvasható a BBC hírportálján.
A kör alakban összehordott kőhalom átmérője nagyjából 25 méter, maga a perem 5 méter széles, a tetején legkevesebb tíz darab, egyenként kevesebb mint egy méter magas fehér "mészkőoszlop" áll. A régész szerint az ilyen kör alakú kőhalmok "gyakoriak az olyan magasan fekvő területeken, mint Derbyshire, Northumberland és Wales", de Gloucestershire-ben ez az egyetlen ilyen ismert építmény.
"Senki sem tudja pontosan, hogy ezek milyen célt szolgáltak. Néhányat a holtak elhantolásával hoztak összefüggésbe, de gyakran találni faszén nyomait is ezeken a helyeken, ami tűzzel végzett rituálékra utal" - tette hozzá Hoyle, aki felfedezéséről a Hidden Landscapes of the Forest of Dean (A Deani erdő rejtett vidékei) című könyvében számol be.