Még a Hős utcában is 40 százalékkal drágultak a lakások

Publikálás dátuma
2019.11.04. 12:49
Hős utcai életkép
Fotó: Népszava
Négyzetméterenként 2,7 millió forintot kérnek a legdrágább budapesti lakásért, de a fővárosban már egyébként sem ritka a milliós négyzetméterár. Egy év alatt 13 százalékkal drágultak a lakások.
Új bajnoka van a budapesti lakáspiacnak: az utcaszintű bontás szerint 2018-ban 1,596 millió forintos négyzetméterárral a Dorottya utca vette át az első helyet a 2017-ben 1,346 millió forinttal listavezető Hunyad lejtőtől – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A KSH statisztikáin alapuló legújabb rangsorban az első tíz helyből nyolc az V. kerületé: a győztes Dorottya utca mellett a Vértanúk tere, a Vörösmarty tér, a Vécsey utca, a Garibaldi utca, a Zrínyi utca, a Ferenciek tere, és az Apáczai Csere János utca számított a legdrágábbnak tavaly. Az átlagos négyzetméterár a felsorolt utcákban és tereken 1,05-1,34 millió forintot tett ki. A két „kakukktojás” a top tízben a gellérthegyi Bérc utca és a II. kerületi Boróka utca, előbbiben négyzetméterenként 1,18 millióért, utóbbiban 1,045 millió forintért keltek el a lakások. Tavalyelőtt egyébként még csak tíz olyan utca volt Budapesten, ahol négyzetméterenként átlagosan legalább egymillió forintért cseréltek gazdát az ingatlanok: 2018-ban a számuk majdnem megduplázódott és 19-re nőtt. A legolcsóbb és legdrágább ingatlanok négyzetméter-ára közötti különbség - országosan – így tavaly már nyolcvanszoros volt, miközben 2017-ben még „csak” hetvenszeres eltérés volt. Budapesten tavaly a X. kerületi Hős utca volt a legolcsóbb, csakúgy, mint egy évvel korábban: 2018-ban a négyzetméterár 103 ezer forintot tett ki. Ez azonban még így is csaknem 40 százalékos drágulást jelent a 2017-es 75 ezer forintos átlagárhoz képest. A második és harmadik legolcsóbb utca Budapesten a XVIII. kerületi Bajcsy-Zsilinszky út és a XVII. kerületi Nápoly utca volt: előbbiben 187 ezer, utóbbiban 199 ezer forintra jött ki az átlagos négyzetméterár. Az országban a legolcsóbb ingatlanok tavaly a Békés megyei Mezőhegyesen cseréltek gazdát. Az Ómezőhegyes majorban eladott lakások négyzetméteréért 20 ezer forintot adtak a vevők.      

Tovább drágultak a lakások

A fenti ranglista összeállítása óta tovább emelkedtek az árak: a KSH idei első féléves lakásárindexe szerint a használt lakások átlagára egy év alatt 14, az újlakásoké 12 százalékkal lett magasabb. Ezt tükrözik az ingatlan.com friss adatai is, amelyek szerint idén októberben a toplistás Dorottya utcai lakásokat már átlagosan 1,9 millió forintos négyzetméteráron hirdették. Ennél azonban voltak még drágábban kínált lakások is. A legmagasabb ár a szintén V. kerületi Galamb utcához köthető: az ottani lakásért a tulajdonos négyzetméterenként 2,7 millió forintot szeretne kapni.    A KSH adatai szerint – az idei év első negyedévének az előző negyedévhez mért kiugró, 6,7 százalékos áremelkedése után – a második negyedévben ugyanakkor nem folytatódott a használt lakások árának emelkedése (–0,1 százalék). Az újlakások piacán viszont az 5,1 százalékos első negyedévi áremelkedést további 3,1 százalékos drágulás követte a második negyedévben. Az újlakások ára az ország valamennyi régiójában emelkedett, így egy újlakás 2019 első félévében átlagosan 27,8 millió forintba került, vagyis 200 ezer forinttal többe, mint 2018-ban. Budapesten ennél erőteljesebb volt a drágulás: 400 ezer forinttal, 34,5 millió forintra nőtt az átlagár. A Budapesten eladott újlakások négyzetméterára a korábbi 603-ról 665 ezer forintra emelkedett. A megyeszékhelyeken és a kisebb településeken 400 ezer forint körül alakult az új lakások fajlagos ára az év első felében. (Az adásvételek között ugyanakkor a korábbinál nagyobb súllyal jelennek meg a 40 négyzetméter alatti kislakások, ez mérsékelte a teljes lakásra számított árszint emelkedését.) Az újlakások piaca a drágulás ellenére pörög: mintegy negyedével több – összesen 2200 – lakást adtak el az első félévben, mint tavaly ilyenkor. A teljes lakáspiacot tekintve ugyanakkor az idei év elsőfélévének összesített forgalma 5 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi értéknél. A csökkenés hátterében a használt lakások forgalmának 5,9 százalékos visszaesése áll. Az első negyedévben még csak 0,5 százalékkal kevesebb, a második negyedévben viszont már 11 százalékkal kevesebb – a két negyedévben összességében csaknem 54 ezer – használt lakást adtak el, mint a tavalyi azonos időszakokban.   

Kevesebb lakást adtak el a nagyvárosokban

A visszaesés ugyanakkor csak a nagyobb városokra korlátozódott – Budapesten 47, a megyeszékhelyeken 9 százalékkal – kevesebb adásvételt regisztráltak, mint 2018 azonos időszakában.    Budapest részesedése így az egyötödöt sem érte el a használtlakás-piacon, ami jelentős elmozdulás a 2014–2015-re jellemző 30 százalék feletti értékről. A megyeszékhelyek piaci súlya eközben végig állandó volt, a kisebb településeké pedig folyamatosan nőtt. A nem megyeszékhely városok és a községek az összes használtlakás-értékesítés 60 százalékát adták 2019 első félévében.    A használt lakások átlagos ára 2019 első két negyedévében 16,7 millió forint volt, ami 700 ezer forinttal több, mint 2018-ban. Az árak növekedése az ország valamennyi régiójára jellemző, a főváros és a vidék közötti olló ugyanakkor tovább nyílt. Ez a folyamat már 2015 óta megfigyelhető, így ennek hatására 2016-ban már több mint kétszeres, 2019 első két negyedévében pedig már két és félszeres volt a fővárosi és a vidéki átlagos lakásárak különbsége (32,7, illetve 12,9 millió forint). Budapesten egy átlagos lakás ára 3,2, a megyeszékhelyeken átlagosan 2,4, a kisebb városokban 0,6 millió forinttal nőtt az átlagár 2019 első félévében. Az általános áremelkedés ellenére a községekben viszont tavaly óta enyhén csökkent – 8,1 millióról 7,9 millió forintra – az árszint. Számottevő visszaesés Pest és Dél-Alföld régió falvaiban következett be, a többi régió kistelepülésein az árszint stagnált vagy kissé emelkedett. A Közép-Dunántúl községeiben ugyanakkor 10 százalékot meghaladó drágulás ment végbe. A panellakások – amelyek az összes étékesítés 16 százalékát adják – átlag felett drágultak: a négyeztméterárak ebben a kategóriában 15 százalékal emelkedtek, így az idei első félévben már átlagosan 325 ezer forintba került egy lakótelepi négyzetméter. Budapesten ugyanekkor már meghaladta az 500 ezer forintot is a panellakások négyzetméterenkénti ára. Valamennyi régióban nőtt a családi házak ára is, ám ennek mértéke mindenütt elmaradt a többlakásos épületekétől, és ez igaz a nagyobb városok családi házaira is. Budapesten a panellakások 20 százalékos drágulásával szemben a családi házak fajlagos ára „csak” 11 százalékkal emelkedett.   
Szerző
Témák
Ingatlan Budapest
Frissítve: 2019.11.04. 13:11

Csaknem félmillió forintért jöhetnek Magyarországra a vietnami munkavállalók

Publikálás dátuma
2019.11.04. 12:44

Fotó: Shutterstock
Lengyelországban majdnem duplaannyit kell fizetniük a vízumért.
Nguyễn Gia Liêm, a Szociális Minisztérium külföldiek munkavállalásáért felelős osztályának az igazgatóhelyettese arról beszélt a Vietnam Newsnak, hogy a vietnami vendégmunkások Ázsia mellett egyre gyakrabban indulnak el Európába – vette észre a hvg.hu. Az Európai Unióban Lengyelország, Lettország, Magyarország, Bulgária, Szlovákia, Ciprus és Portugália lehet a munkavállalók célállomása. A cikkből az is kiderült, hogy Európában dolgozni nem olcsó mulatság, a vietnami vendégmunkásokat adminisztratív költségek terhelik, és ezek országonként változnak. A kiutazóknak figyelembe kell venniük, hogy
például egy Lengyelországba utazó vendégmunkásnak 3000 dollárt, Bulgáriában kereken 1000 dollárt, míg Magyarországon 1,659 dollárt (csaknem félmillió forintot) kell fizetniük.

Szerző

Matolcsy: Az euró csapda, a németek is melléfogtak

Publikálás dátuma
2019.11.04. 10:55

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az MNB elnöke úgy gondolja, hogy annak idején elsősorban a franciák miatt vezették be a közös európai fizetőeszközt.
Matolcsy György a Financial Timesban írott cikkében is azt állítja, hogy az euró csapda, ki kell lépni belőle, mert nem igaz, hogy a közös fizetőeszköz a következő lépést jelenti Nyugat-Európa egyesítéséhez. Hatékony működéséhez ugyanis nincsenek meg a szükséges előfeltételek: a közös állam, az együttes GDP legalább 15-20 százalékára kiterjedő költségvetés, továbbá az övezetben nem létezik sem pénzügyminiszter, sem pénzügyi tárca. Az MNB elnöke úgy gondolja, hogy annak idején elsősorban a franciák miatt vezették be az eurót, mert Párizs úgy gondolta, hogy ezzel el lehet kerülni az egyesült Németország dominanciáját, ám tévedett. De a németek is melléfogtak, mert igen erős pozícióba kerültek, ám emiatt elhanyagolták az infrastruktúra fejlesztését, valamint a beruházásokat az élenjáró ágazatokban. A zóna legtöbb állama a belépés előtt jobban teljesített, mint utána. Az első két évtized kevés nyertest és sok vesztest produkált. A 2008-as pénzügyi válság igencsak érzékenyen érintette őket. Nincs ingyenebéd és az olcsó hitelek gyakran sokba kerülnek később. De itt az idő felébredni ebből az ártalmas és terméketlen álomból. Az összes uniós országnak el kellene ismernie, hogy az euró stratégiai hibának bizonyult. Az Európai Egyesült Államok víziója azt eredményezte, hogy az USA hadat visel az EU és az euroövezet ellen. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a tagok szépen kiszálljanak a következő évtizedekben. Akik pedig maradnak, azoknak tartósabb globális fizetőeszközt kell létrehozniuk.
Szerző