Új bajnoka van a budapesti lakáspiacnak: az utcaszintű bontás szerint 2018-ban 1,596 millió forintos négyzetméterárral a Dorottya utca vette át az első helyet a 2017-ben 1,346 millió forinttal listavezető Hunyad lejtőtől – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
A KSH statisztikáin alapuló legújabb rangsorban az első tíz helyből nyolc az V. kerületé: a győztes Dorottya utca mellett a Vértanúk tere, a Vörösmarty tér, a Vécsey utca, a Garibaldi utca, a Zrínyi utca, a Ferenciek tere, és az Apáczai Csere János utca számított a legdrágábbnak tavaly. Az átlagos négyzetméterár a felsorolt utcákban és tereken 1,05-1,34 millió forintot tett ki. A két „kakukktojás” a top tízben a gellérthegyi Bérc utca és a II. kerületi Boróka utca, előbbiben négyzetméterenként 1,18 millióért, utóbbiban 1,045 millió forintért keltek el a lakások.
Tavalyelőtt egyébként még csak tíz olyan utca volt Budapesten, ahol négyzetméterenként átlagosan legalább egymillió forintért cseréltek gazdát az ingatlanok: 2018-ban a számuk majdnem megduplázódott és 19-re nőtt.
A legolcsóbb és legdrágább ingatlanok négyzetméter-ára közötti különbség - országosan – így tavaly már nyolcvanszoros volt, miközben 2017-ben még „csak” hetvenszeres eltérés volt. Budapesten tavaly a X. kerületi Hős utca volt a legolcsóbb, csakúgy, mint egy évvel korábban: 2018-ban a négyzetméterár 103 ezer forintot tett ki. Ez azonban még így is csaknem 40 százalékos drágulást jelent a 2017-es 75 ezer forintos átlagárhoz képest. A második és harmadik legolcsóbb utca Budapesten a XVIII. kerületi Bajcsy-Zsilinszky út és a XVII. kerületi Nápoly utca volt: előbbiben 187 ezer, utóbbiban 199 ezer forintra jött ki az átlagos négyzetméterár.
Az országban a legolcsóbb ingatlanok tavaly a Békés megyei Mezőhegyesen cseréltek gazdát. Az Ómezőhegyes majorban eladott lakások négyzetméteréért 20 ezer forintot adtak a vevők.
Tovább drágultak a lakások
A fenti ranglista összeállítása óta tovább emelkedtek az árak: a KSH idei első féléves lakásárindexe szerint a használt lakások átlagára egy év alatt 14, az újlakásoké 12 százalékkal lett magasabb. Ezt tükrözik az ingatlan.com friss adatai is, amelyek szerint idén októberben a toplistás Dorottya utcai lakásokat már átlagosan 1,9 millió forintos négyzetméteráron hirdették. Ennél azonban voltak még drágábban kínált lakások is. A legmagasabb ár a szintén V. kerületi Galamb utcához köthető: az ottani lakásért a tulajdonos négyzetméterenként 2,7 millió forintot szeretne kapni.
A KSH adatai szerint – az idei év első negyedévének az előző negyedévhez mért kiugró, 6,7 százalékos áremelkedése után – a második negyedévben ugyanakkor nem folytatódott a használt lakások árának emelkedése (–0,1 százalék). Az újlakások piacán viszont az 5,1 százalékos első negyedévi áremelkedést további 3,1 százalékos drágulás követte a második negyedévben.
Az újlakások ára az ország valamennyi régiójában emelkedett, így egy újlakás 2019 első félévében átlagosan 27,8 millió forintba került, vagyis 200 ezer forinttal többe, mint 2018-ban. Budapesten ennél erőteljesebb volt a drágulás: 400 ezer forinttal, 34,5 millió forintra nőtt az átlagár. A Budapesten eladott újlakások négyzetméterára a korábbi 603-ról 665 ezer forintra emelkedett. A megyeszékhelyeken és a kisebb településeken 400 ezer forint körül alakult az új lakások fajlagos ára az év első felében. (Az adásvételek között ugyanakkor a korábbinál nagyobb súllyal jelennek meg a 40 négyzetméter alatti kislakások, ez mérsékelte a teljes lakásra számított árszint emelkedését.)
Az újlakások piaca a drágulás ellenére pörög: mintegy negyedével több – összesen 2200 – lakást adtak el az első félévben, mint tavaly ilyenkor. A teljes lakáspiacot tekintve ugyanakkor az idei év elsőfélévének összesített forgalma 5 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi értéknél. A csökkenés hátterében a használt lakások forgalmának 5,9 százalékos visszaesése áll. Az első negyedévben még csak 0,5 százalékkal kevesebb, a második negyedévben viszont már 11 százalékkal kevesebb – a két negyedévben összességében csaknem 54 ezer – használt lakást adtak el, mint a tavalyi azonos időszakokban.
Kevesebb lakást adtak el a nagyvárosokban
A visszaesés ugyanakkor csak a nagyobb városokra korlátozódott – Budapesten 47, a megyeszékhelyeken 9 százalékkal – kevesebb adásvételt regisztráltak, mint 2018 azonos időszakában.
Budapest részesedése így az egyötödöt sem érte el a használtlakás-piacon, ami jelentős elmozdulás a 2014–2015-re jellemző 30 százalék feletti értékről. A megyeszékhelyek piaci súlya eközben végig állandó volt, a kisebb településeké pedig folyamatosan nőtt. A nem megyeszékhely városok és a községek az összes használtlakás-értékesítés 60 százalékát adták 2019 első félévében.
A használt lakások átlagos ára 2019 első két negyedévében 16,7 millió forint volt, ami 700 ezer forinttal több, mint 2018-ban. Az árak növekedése az ország valamennyi régiójára jellemző, a főváros és a vidék közötti olló ugyanakkor tovább nyílt. Ez a folyamat már 2015 óta megfigyelhető, így ennek hatására 2016-ban már több mint kétszeres, 2019 első két negyedévében pedig már két és félszeres volt a fővárosi és a vidéki átlagos lakásárak különbsége (32,7, illetve 12,9 millió forint). Budapesten egy átlagos lakás ára 3,2, a megyeszékhelyeken átlagosan 2,4, a kisebb városokban 0,6 millió forinttal nőtt az átlagár 2019 első félévében.
Az általános áremelkedés ellenére a községekben viszont tavaly óta enyhén csökkent – 8,1 millióról 7,9 millió forintra – az árszint. Számottevő visszaesés Pest és Dél-Alföld régió falvaiban következett be, a többi régió kistelepülésein az árszint stagnált vagy kissé emelkedett. A Közép-Dunántúl községeiben ugyanakkor 10 százalékot meghaladó drágulás ment végbe.
A panellakások – amelyek az összes étékesítés 16 százalékát adják – átlag felett drágultak: a négyeztméterárak ebben a kategóriában 15 százalékal emelkedtek, így az idei első félévben már átlagosan 325 ezer forintba került egy lakótelepi négyzetméter. Budapesten ugyanekkor már meghaladta az 500 ezer forintot is a panellakások négyzetméterenkénti ára. Valamennyi régióban nőtt a családi házak ára is, ám ennek mértéke mindenütt elmaradt a többlakásos épületekétől, és ez igaz a nagyobb városok családi házaira is. Budapesten a panellakások 20 százalékos drágulásával szemben a családi házak fajlagos ára „csak” 11 százalékkal emelkedett.
