50 sofőr hiányzik Miskolcon, 350 órás túlmunkák is előfordulnak az MVK-nál

Publikálás dátuma
2019.11.05. 10:22

Fotó: Michal Fludra / AFP/NurPhoto
Lassan a rabszolgatörvény maximumát súrolják a túlórák a szakszervezeti elnök szerint.
Romló színvonalról, felháborodott utasokról és ritkuló járatokról beszélt Veres Pál, Miskolc új polgármestere, mikor vasárnap bejelentette: válságmenedzserre bízza a miskolci tömegközlekedési vállalatot, az MVK Zrt.-t. Elsősorban a munkaerőhiány fojtogatja a miskolci tömegközlekedést, mondta el Berta József, a Miskolci Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a 444.hu-nak. A szakszervezetek szerint legalább 50 sofőr hiányzik a rendszerből.
"Három éve gondok vannak, tartottunk egy demonstrációt, de az akkori városvezetés semmit sem reagált"

- nyilatkozta Berta az októberben leváltott fideszes többségű testületről. Szerinte az alacsony fizetés miatt "mindenfelé szivárognak" a dolgozók, sokan gépkocsivezetőnek mennek, autópályaépítéseken dolgoznak. Hozzátette:
"a kezdő járművezetők 180 ezer nettó környékén keresnek, és ebben sajnos benne van a túlóra és a műszakpótlék, a hajnali kezdés és a munkaszüneti napon való munka is".

A szakszervezeti vezető szerint annyira súlyos a sofőrhiány, hogy 300-350 órás túlórák is előfordulnak. Mint fogalmazott, "fennáll a veszélye, hogy a rabszolgatörvény maximumát, a 400 órát is elérjük".
Szerző
Témák
Miskolc MVK Zrt.

Súlyos biztonsági kockázat, mégis a Huaweire bízza a kormány a magyar 5G-t

Publikálás dátuma
2019.11.05. 09:51

Fotó: STEFAN WERMUTH / AFP
Hiába figyelmeztetett az EU, Szijjártó bejelentette Sanghajban: a kémkedés gyanújába keveredett kínai óriásvállalat hazánkban zöld utat kapott.
A Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat közreműködésével épül ki Magyarországon az ötödik generációs (5G) hálózat - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Sanghajban, a Hungcsiao Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Az MTI beszámolója szerint a külügyminiszter úgy védte az erősen megkérdőjelezhető döntést: Magyarország nem tesz különbséget a cégek között nemzetiségi alapon, az egyetlen feltétel, amelyet szab, hogy tartsák be országunk törvényeit és előírásait. Hazánkban a kémkedés gyanújába esett, sok szállal a digitális diktatúrát építő kínai államhoz kötődő vállalat, a Huawei a brit Vodafone-nal és a Deutsche Telekommal együttműködésben tevékenykedik majd.
Szijjártó Péter felszólal a Hungcsiao Nemzetközi Gazdasági Fórumon Sanghajban
Fotó: KKM/Borsos Mátyás / MTI
Fokozott biztonsági kockázatokat rejt a harmadik országbeli vállalatok részvétele az ötödik generációs mobiltávközlési hálózatok (5G) kiépítésében

- figyelmeztetett nem egészen egy hónappal ezelőtt az Európai Bizottság. A szeptemberi jelentés szerint a jövőbeli hálózatok fontos célpontok lehetnek, elsősorban az EU-n kívüli államok vagy általuk támogatott szereplők számára. A hálózatok fejlesztőit rábírhatják, hogy biztosítsanak hozzáférést bizonyos kritikus fontosságú célpontokhoz, ahogyan például ipari kémkedésre is használhatják az esetleges "hátsó ajtókat". Noha nem nevezték meg Kínát vagy a Huawei-t a jelentésben, kevés kétség merülhet fel azzal szemben, hogy a kínai óriásvállalat fenyegetése lebegett a szöveg megfogalmazóinak szeme előtt. Biztonsági megfontolásokból korábban többek között az Egyesült Államok és Ausztrália is kizárta az 5G-hálózatok fejlesztéséből a Huawei-t, leszögezve, hogy Peking kémkedésre használhatja fel a vállalat berendezéseit:
Kínában jogszabály kötelezi a technológiai cégeket együttműködésre a hírszerző szervekkel.

Nem ez az első eset, hogy árral szemben úszva is kiáll Kína mellett az Orbán-kormány: júliusban például nem szignálta alá Magyarország azt a dokumentumot, amit 22 nyugati állam ENSZ-nagykövete írt az Emberi Jogi Tanácsnak Kína ujgur kisebbséggel szembeni fellépése miatt. Pedig ENSZ-szakértők és aktivisták szerint legalább egymillió ujgurt és egyéb muszlim kisebbségek tagjait tartják fogva átnevelő táborokban, ahol menekültek beszámolói szerint - melyekről például a Business Insider vagy a CNN ír - mindennapos a kínzás, a gyilkosság és a szexuális erőszak.
Szerző
Frissítve: 2019.11.05. 10:00

In memoriam Pál Lénárd

Publikálás dátuma
2019.11.05. 09:40

Fotó: MTA
Eltávozott egy nagy magyar fizikus, egy figyelemreméltó személyiség. Fiatalként vegyész diplomájával átterelődött érdeklődése ösztöndíjasként a híres moszkvai Lomonoszov Egyetemen, így vált pályáján fizikussá. Hazatérve a szilárdtestek mágneses tulajdonságaival foglalkozott, különösen érdekelték a mágneses tárolás lehetőségei a számítástechnikában. A tehetséges fiatal kutató hamar felfutott az akkoriban felfelé ívelő Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI), amelynek 1970-től 1978-ig igazgatója-, majd főigazgatójaként nagymértékben járult hozzá az Intézet tudományos sikereihez, nemzetközi kapcsolatainak kiterjesztéséhez. Nem volt „könnyű” személyiség. A tehetséget bátorította és előrelendítette, de bizony más esetekben megtörtént, hogy igen keménynek bizonyult. Ő maga nemcsak tudósként, hanem tudományszervezőként és irányítóként is jelentős pályát futott be. Volt elnöke az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak - a magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció rendkívül sikeres kormányzati szereplőjének, amelynek munkássága ma is példaként szolgálhatna -, majd a Magyar Tudományos Akadémiának főtitkárává választották. Egyébként fiatalon, már 36 évesen lett levelező tagja a tudós testületnek. Az Akadémián munkatársaként közelebbről megismerhettem. Egy jellegzetes emlék motoszkál bennem. Írnom kellett egy hivatalos hozzászólást valamelyik minisztérium előterjesztéséhez. Megírtam és kértem a főnök titkárságától időpontot, hogy bemutathassam. Ekkor és ekkor reggel kilenckor várnak. Nos, pontosan kilenckor nyílt a főtitkári szoba ajtaja. Amíg Pál Lénárd olvasta az anyagot, nézelődtem. Az íróasztalán, velem szemben megláttam egy angol nyelvű címet egy könyv gerincén. – Önt is foglalkoztatja a káoszelmélet? – kérdeztem. Most igencsak nagy fellendülésben van, magam is elolvastam már néhány cikket róla. Mintha egy gombot nyomtam volna meg, olyan érdeklődéssel válaszolt a prof. És a tíz percben megszabott időből több mint egy óra lett. Mert azért a tudomány sokkal fontosabb, érdekesebb volt, mint egy előterjesztés, amit egyébként a tíz percben el is fogadott. A rendszerváltás után teljesen visszavonult. Nem törleszkedett, nem magyarázkodott. Hanem megírt egy máig is fontos, jelentékeny tudományos könyvet. Pályafutása során behatóan foglalkozott a szilárdtestfizika, a neutronfizika kérdésein kívül a valószínűség-számítás fizikai alkalmazásaival is. Ebből született meg kétkötetes nagy műve 1995-ben (A valószínűség-számítás és a statisztika alapjai). Majd néhány év múlva, 2007-ben újabb könyv követte (Pázsit Imrével közösen). Ezúttal angol nyelvű mű a híres Elsevier kiadónál, a neutron-fluktuációkról. Közeli barátja mesélte: szinte utolsó napjaikig dolgozott. Nagy fizikus távozott közülünk. A tudománytörténet megőrzi munkásságát.
Témák
nekrológ