Orbán az uniós költségvetés megreformálásáról értekezett Prágában

Publikálás dátuma
2019.11.05. 13:32

Fotó: Fischer Zoltán / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Egy V4-es megbeszélést követően bocsátkozott az unió pénzügyeinek átrendezésére felhívó, a részleteket gondosan elkerülő fejtegetésébe a miniszterelnök.
Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi "igazságot akarunk" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában. A kormányfő részt vesz a Kohézió barátai csúcstalálkozón, amelynek elején a visegrádi országok (V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei egyeztetettek. A V4-es megbeszélést követően bocsátkozott az unió költségvetésének megreformálásáról szóló, részleteket gondosan elkerülő fejtegetésébe Orbán.
A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a költségvetés igazságos legyen, négy dolognak kell változnia.

Először, Orbán kijelentése szerint a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert szerinte ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, "teljesen igazságtalan képet" kapunk. (Ennek megváltoztatása elsősorban Nagy-Britanniát érinthetné kellemetlenül: esetükben a közös kasszába befizetett pénzek és a rájuk fordított uniós költségek különbözetének 66 százalékára terjed ki a visszatérítés. Hogy a rebate-ek végét is elhozhatja a Brexit, az már 2016-ban felmerült, így a magyar miniszterelnök meglehet, nyílt kapukat dönget a kérdésben.)
Másodikként Orbán szerint azt is figyelembe kell venni, hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz, és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben - közölte.
Harmadszor, azt is igazságtalannak nevezte a miniszterelnök, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy "minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet". (Ez különben a magyar gazdaság- és szociálpolitika jellemzője is, kezdve az egykulcsos adóval, illetve a mindössze 9 százalékra csökkentett társasági adóval, egészen a hitelképes felső- és középosztály támogatására szorítkozó csok-ig, babaváró hitelig és autóvásárlási kedvezményig.)
Végül úgy vélte, az is szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot, a bizottsági javaslat "az ellenkező irányba halad", és ez a költségvetés egyre rugalmatlanabb lesz. Hangsúlyozta: "ennek ellenére is optimisták vagyunk", mert a V4-ek nagy szerencséjére két volt pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között.
Kérdésre válaszolva Orbán közölte: a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb, mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz. (Ez a felvetés már csak azért is különös a kormányfőtől, mert az Orbán-kormány évtizedes intézkedései mind a felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, akadémiai és tudományos élet rovására szolgálták a fiatalok szakképzésbe kényszerítését.) Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot - magyarázta. (Hasonló a helyzet már csak annyiban is, hogy míg Hollandia korábban is foglalkozott már a karbonsemlegesség kérdésével, addig Magyarország a nyugat-európai gyárak befogadásával volt elfoglalva, és erre költötte a GDP-t, támogatásként osztva szét az adófizetők pénzét.)
Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta: "mindannyian csalódottak vagyunk", hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal - Szerbiával és Montenegróval -, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és "a bővítés gondolata ne enyésszen el".

A kedvezményezettek érdeképviselete

A Kohézió barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat. A csoport tagjai először 2012-ben üléseztek Bukarestben. A szervezők tájékoztatása szerint Prágába várják Bulgária, Észtország, Horvátország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia vezetőit, továbbá Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Spanyolország és Görögország képviselőit, valamint Günther Oettinger uniós biztost.

Hatalmasat kaszálnak a magyar kereskedők is az előrehozott Fekete Pénteken

Publikálás dátuma
2019.11.05. 10:10

Fotó: Béres Márton / Népszava
Újabb rekordforgalmat hozhat a webáruházaknak az idei Black Friday-szezon. A vásárlási dömping már elkezdődött.
Bár a kiskereskedelem hagyományos év végi nagy akciós napja, a Fekete Péntek „hivatalosan” csak a hónap végén, november 29-én lesz, a webáruházak már most igyekeznek egymásra licitálni a kedvezményekkel. Az egyik nagy online bolt Black Friday Maraton címmel már októberben elindította a kedvezménydömpinget: adott termékek 15-82 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók meg jó néhány napig, a leárazott termékek köre pedig folyamatosan változik. Egy mobilszolgáltató november 1-jétől hirdette meg a Black Friday jegyében akciós kínálatát. Van ugyanakkor olyan webáruház is, amelyik gyakorlatilag egész évben Balck Friday-t tart, hiszen nyáron, vagy akár újévkor is ezzel a címmel próbálja magához édesgetni a vásárlókat. Az eredeti Black Friday azonban csupán egyetlen napig tart: az Amerikai Egyesült Államokban hagyományosan a hálaadás utáni pénteken a karácsonyi vásárlási szezont nyitja meg ez az akciónap. Magyarországon azonban mindez hamar sajátos értelmezést kapott, miután az egyik nagy hazai webáruház hat évvel ezelőtt a magyar e-kereskedelemben is meghonosította a Fekete Pénteket. Egy ideig úgy tűnt: mindenki egyszerre ünnepli majd a bevételek pirosból a feketébe fordulását. (A könyvelésben a veszteség színe a piros, a bevételeké a fekete: egyes értelmezésben innen ered a Black Friday elnevezés. Más források szerint 1966-ban a philadelphiai rendőrség adta a Fekete Péntek nevet a hálaadást követő napnak a bevásárolni igyekvő tömegek miatt kialakult közlekedési dugók kapcsán.) Az utóbbi években azonban már látszik, hogy Magyarországon e téren sincs egység, így október végétől gyakorlatilag egészen karácsonyig egy hatalmas leárazási dömping zúdul a vásárlókra. Idén ez méginkább így lesz, hiszen most nagyon későre esik a hálaadás utáni péntek, azt követően már csak 25 nap marad karácsonyig. Emiatt várhatóan már november közepétől nagy akciókba kezdenek az e-kereskedők – magyarázza Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Ők ugyanis abban érdekeltek, hogy a vásárlók minél több árucikket rendeljenek meg, és ilyenkor söprik ki az év közben beragadt készleteket is. A folyamatos akciózás újra és újra visszacsábítja a vásárlókat az adott webáruházba, akik úgy érzik, a kihagyhatatlan akciók miatt költekezniük kell. Az elnyújtott Black Friday azért is kedvezőbb az e-kereskedőknek, mert így nem egyszerre zúdulnak a jelentősen megugró megrendelések a webáruházak és a futárcégek nyakába, ami a korábbi években egyébként nem egyszer próbára tette és olykor el is buktatta az online kereskedelem logisztikáját. A webáruházak az utóbbi időben igyekeznek is a személyes átvétel felé orientálni a vásárlókat, Madar Norbert szerint ez a kommunikációjukban valamiféle kedvezmények formájában az idén meg is fog jelenni. A futárcégek tehermentesítési szándéka találkozik a vevők igényeivel: a GKI Digital felmérései szerint tízből hat vásárló a személyes átvételt választja a kiszállítási díj megfizetése helyett, ha van elérhető közelségben egy átvételi pont vagy szaküzlet. A webes vásárlások során egyre inkább az a trend kezd kialakulni, hogy a vevők előbb az interneten kikeresik, a korábbi vásárlók véleménye és az árak alapján összehasonlítják a kinézett termékeket, majd a legkedvezőbb ajánlatot megrendelik, végül személyesen átveszik. Tavaly egyébként mintegy 800 ezer vásárlót és 40 milliárd forintos forgalmat hozott a webáruházaknak a hosszúra nyúlt Black Friday időszaka. Madar Norbert az idén mind a forgalom, mind a vásárlások tekintetében növekedésre számít. A hazai webshopokban az elmúlt 12 hónapban mintegy 3,3 milliónyian vásároltak, az előzetes felmérések szerint harmaduk a Black Friday akciós ajánlatait is igyekszik majd kihasználni. A többség azonban ekkor még nem karácsonyra vásárol, hanem saját magának: ilyenkor cserélik le a nagyobb háztartási gépeket, vagy vesznek nagyobb tévét, újabb okostelefont. A Black Friday legnépszerűbb termékei nem véletlenül éppen a nagyobb értékű műszaki cikkek. A decemberi fizetések kézhezvétele után kezdődik azután egy újabb vásárlási dömping, ekkor váltanak át a kereskedők is a karácsonyi üzenetekre. Ilyenkor már az egyes vásárlások értéke is kisebb, hiszen a virtuális kosárba az ajándékba szánt játékok, parfümök, könyvek és kisebb értékű műszaki cikkek kerülnek be.        

Novemberben szárnyal az e-kereskedelem

 Az elmúlt évek számai alapján 2019-ben 80 milliárd forint feletti novemberi webáruházas költekezéssel lehet számolni, amiből jelentős részt az akciós „fekete péntekes” forgalom tesz ki – írja a Blokkk.com. A szakportál szerint a Black Fridayhez egyre több hagyományos bolt is csatlakozik, de igazi hazai terepét a webáruházak jelentik. Novemberben a vásárlók az elmúlt években rendre kevesebbet költöttek a hagyományos boltokban, mint októberben. A webáruházakban viszont a Black Friday miatt novemberben jelentősen megugrik a forgalom.  

Szerző

329,32 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.05. 08:28

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a hétfő esti 329,34 forint után kedd reggel fél nyolckor szinte azonos szinten, 329,32 forinton jegyezték. 
A dollár jegyzése viszont emelkedett, a svájci franké pedig csökkent kissé. 
A dollárt a hétfő esti 295,58 után 295,95 forinton, a svájci frankot 299,61 forint után 299,19 forinton jegyezték kedd reggel.
Szerző