Előfizetés

Hatalmasat kaszálnak a magyar kereskedők is az előrehozott Fekete Pénteken

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2019.11.05. 10:10

Fotó: Béres Márton / Népszava
Újabb rekordforgalmat hozhat a webáruházaknak az idei Black Friday-szezon. A vásárlási dömping már elkezdődött.
Bár a kiskereskedelem hagyományos év végi nagy akciós napja, a Fekete Péntek „hivatalosan” csak a hónap végén, november 29-én lesz, a webáruházak már most igyekeznek egymásra licitálni a kedvezményekkel. Az egyik nagy online bolt Black Friday Maraton címmel már októberben elindította a kedvezménydömpinget: adott termékek 15-82 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók meg jó néhány napig, a leárazott termékek köre pedig folyamatosan változik. Egy mobilszolgáltató november 1-jétől hirdette meg a Black Friday jegyében akciós kínálatát. Van ugyanakkor olyan webáruház is, amelyik gyakorlatilag egész évben Balck Friday-t tart, hiszen nyáron, vagy akár újévkor is ezzel a címmel próbálja magához édesgetni a vásárlókat. Az eredeti Black Friday azonban csupán egyetlen napig tart: az Amerikai Egyesült Államokban hagyományosan a hálaadás utáni pénteken a karácsonyi vásárlási szezont nyitja meg ez az akciónap. Magyarországon azonban mindez hamar sajátos értelmezést kapott, miután az egyik nagy hazai webáruház hat évvel ezelőtt a magyar e-kereskedelemben is meghonosította a Fekete Pénteket. Egy ideig úgy tűnt: mindenki egyszerre ünnepli majd a bevételek pirosból a feketébe fordulását. (A könyvelésben a veszteség színe a piros, a bevételeké a fekete: egyes értelmezésben innen ered a Black Friday elnevezés. Más források szerint 1966-ban a philadelphiai rendőrség adta a Fekete Péntek nevet a hálaadást követő napnak a bevásárolni igyekvő tömegek miatt kialakult közlekedési dugók kapcsán.) Az utóbbi években azonban már látszik, hogy Magyarországon e téren sincs egység, így október végétől gyakorlatilag egészen karácsonyig egy hatalmas leárazási dömping zúdul a vásárlókra. Idén ez méginkább így lesz, hiszen most nagyon későre esik a hálaadás utáni péntek, azt követően már csak 25 nap marad karácsonyig. Emiatt várhatóan már november közepétől nagy akciókba kezdenek az e-kereskedők – magyarázza Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Ők ugyanis abban érdekeltek, hogy a vásárlók minél több árucikket rendeljenek meg, és ilyenkor söprik ki az év közben beragadt készleteket is. A folyamatos akciózás újra és újra visszacsábítja a vásárlókat az adott webáruházba, akik úgy érzik, a kihagyhatatlan akciók miatt költekezniük kell. Az elnyújtott Black Friday azért is kedvezőbb az e-kereskedőknek, mert így nem egyszerre zúdulnak a jelentősen megugró megrendelések a webáruházak és a futárcégek nyakába, ami a korábbi években egyébként nem egyszer próbára tette és olykor el is buktatta az online kereskedelem logisztikáját. A webáruházak az utóbbi időben igyekeznek is a személyes átvétel felé orientálni a vásárlókat, Madar Norbert szerint ez a kommunikációjukban valamiféle kedvezmények formájában az idén meg is fog jelenni. A futárcégek tehermentesítési szándéka találkozik a vevők igényeivel: a GKI Digital felmérései szerint tízből hat vásárló a személyes átvételt választja a kiszállítási díj megfizetése helyett, ha van elérhető közelségben egy átvételi pont vagy szaküzlet. A webes vásárlások során egyre inkább az a trend kezd kialakulni, hogy a vevők előbb az interneten kikeresik, a korábbi vásárlók véleménye és az árak alapján összehasonlítják a kinézett termékeket, majd a legkedvezőbb ajánlatot megrendelik, végül személyesen átveszik. Tavaly egyébként mintegy 800 ezer vásárlót és 40 milliárd forintos forgalmat hozott a webáruházaknak a hosszúra nyúlt Black Friday időszaka. Madar Norbert az idén mind a forgalom, mind a vásárlások tekintetében növekedésre számít. A hazai webshopokban az elmúlt 12 hónapban mintegy 3,3 milliónyian vásároltak, az előzetes felmérések szerint harmaduk a Black Friday akciós ajánlatait is igyekszik majd kihasználni. A többség azonban ekkor még nem karácsonyra vásárol, hanem saját magának: ilyenkor cserélik le a nagyobb háztartási gépeket, vagy vesznek nagyobb tévét, újabb okostelefont. A Black Friday legnépszerűbb termékei nem véletlenül éppen a nagyobb értékű műszaki cikkek. A decemberi fizetések kézhezvétele után kezdődik azután egy újabb vásárlási dömping, ekkor váltanak át a kereskedők is a karácsonyi üzenetekre. Ilyenkor már az egyes vásárlások értéke is kisebb, hiszen a virtuális kosárba az ajándékba szánt játékok, parfümök, könyvek és kisebb értékű műszaki cikkek kerülnek be.        

Novemberben szárnyal az e-kereskedelem

 Az elmúlt évek számai alapján 2019-ben 80 milliárd forint feletti novemberi webáruházas költekezéssel lehet számolni, amiből jelentős részt az akciós „fekete péntekes” forgalom tesz ki – írja a Blokkk.com. A szakportál szerint a Black Fridayhez egyre több hagyományos bolt is csatlakozik, de igazi hazai terepét a webáruházak jelentik. Novemberben a vásárlók az elmúlt években rendre kevesebbet költöttek a hagyományos boltokban, mint októberben. A webáruházakban viszont a Black Friday miatt novemberben jelentősen megugrik a forgalom.  

329,32 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.05. 08:28

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a hétfő esti 329,34 forint után kedd reggel fél nyolckor szinte azonos szinten, 329,32 forinton jegyezték. 
A dollár jegyzése viszont emelkedett, a svájci franké pedig csökkent kissé. 
A dollárt a hétfő esti 295,58 után 295,95 forinton, a svájci frankot 299,61 forint után 299,19 forinton jegyezték kedd reggel.

44 ezer ukrán vendégmunkás dolgozik Magyarországon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.05. 07:59
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az unión kívülről az országba érkező munkavállalók közül ők vannak a legtöbben. 6 ezer szerb, 3 ezer kínai és közel ugyanannyi vietnámi munkás követi őket.
Ukrajnából jön a legtöbb vendégmunkás Magyarországra, szeptember végén közel 44 ezren rendelkeztek munkavállalási engedéllyel - írta a Világgazdaság kedden. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak (OIF) a lap kérésére készített adatgyűjtése szerint
43 881 ukrán rendelkezik munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel, az EU-n kívülről érkező munkavállalók között ez a legmagasabb szám Magyarországon.

A statisztika szerint a második legtöbb engedéllyel (6199) a szerbek rendelkeznek, a harmadik legtöbb dolgozót pedig Kína adja, 2965-öt. Ázsia legnagyobb országát szinte alig lemaradva Vietnam (2778 fővel) követi, de szép számmal vannak jelen a magyar munkaerőpiacon indiai munkavállalók is (1806).
Hogy már tavaly megduplázódott azon tartózkodási engedélyért folyamodó külföldiek száma, akik munkavállalási céllal érkeztek, arról a Népszava is beszámolt nemrég. 2017-ben még 24 539-en voltak ilyenek, 2018-ra már 60 931-re emelkedett a számuk. 2019-ben ennek 83 százalékát már augusztus végéig sikerült abszolválni: mint a Privátbankár megtudta az OIF-tól, augusztussal bezárólag 49 699 külföldi kért munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt a magyar hatóságtól, 977-en pedig a jövedelemszerzési célt jelölték meg a tartózkodás szándékaként. Ezek alapján úgy számolják, idén összesítve akár a 75 ezret is megközelítheti a munkavállalási céllal érkező külföldiek száma. A Világgazdaság ezzel kapcsolatban nem ad támpontot: kizárólag az első három küldő ország esetében tettek közzé számot az OIF január és szeptember között született pozitív döntéseiről. Így csak annyi tudható, hogy szeptemberig - a már itt tartózkodókat nem számolva - ukrán, szerb és vietnámi állampolgárból összesen 31 449-et fogadott be az ország.

Az Orbán-kormány és a gazdasági bevándorlás

"A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában" - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben. Akkor nagyon fogadkozott, hogy megállítja, de szavai alatt nyilván nem azt értette, amit azok jelentenek: az Eurostat adatai szerint 2015 és 2017 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az Unión kívülről érkezőknek adott tartózkodási engedélyek száma, és a számok azt mutatják: bizony vendégmunkásokról van szó. Az Orbán-kormány részben bennük látja a megoldást az országba adókedvezményekkel és milliárd forintok ajándékozásával édesgetett nagyvállalatok munkaerő-igényeinek kielégítésére: általuk lehet alacsonyan tartani a béreket, nem mondanak nemet a túlórákra, és ha az automatizációs sikerek nyomán az "ipar 4.0" már nem tart rájuk igényt, könnyedén meg lehet szabadulni tőlük.