Európai Bíróság: jogsértőek a lengyel bírói nyugdíjazási szabályok

Publikálás dátuma
2019.11.05. 14:05

Fotó: Beata Zawrzel / AFP
Úgy vélik, a 2017-ben elfogadott előírások sértik a nemi diszkrimináció tilalmát, illetve a bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának elvét. A lengyel külügyi tárca szerint okafogyott az uniós ítélet.
Nem állnak összhangban a közösségi joggal a lengyel bírák nyugdíjazására vonatkozó, még 2017-ben elfogadott szabályok, mert sértik a nemi diszkrimináció tilalmát, illetve a bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának elvét – mondta ki kedden az Európai Bíróság. A vitatott jogszabály a nők esetében 60, a férfiak esetében pedig 65 évre szállította le a korábban egységesen 67 éves nyugdíjkorhatárt a rendes bíróságok bírái, az ügyészek és a legfelsőbb bíróság tagjai körében, a munkaviszony meghosszabbítását illetően pedig döntési jogkört biztosított az igazságügyi miniszternek. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, a tárgyaláson pedig aláhúzta, hogy noha tavaly módosították a törvényt, ez még nem jelent megoldást a keresetben felvetett valamennyi problémára. A luxembourgi székhelyű törvényszék hangsúlyozta, hogy a nemek szerint eltérő nyugdíjkorhatár megállapítása sérti az uniós jogot, közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül; egyúttal elutasították a varsói kormány azon érveit, amelyek szerint az intézkedés pozitív diszkriminációnak minősül. Leszögezték, önmagában még nem feltétlenül sértené az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét az a körülmény, hogy a tárcavezető jogosult dönteni arról, engedélyezi-e a bírói feladatok ellátását a rendes nyugdíjkorhatáron túl is. Az adott ügyben ugyanakkor az ezen jogkör gyakorlására vonatkozó feltételek, eljárási szabályok olyan jellegűek, hogy jogos kétség merül fel az érintett bírák befolyásolhatatlanságát és semlegességét illetően.
„Egyrészt túl homályosak és nem ellenőrizhetők azok a szempontok, amelyek alapján a miniszternek meg kell hoznia a döntését, továbbá az említett határozatot nem kell indokolni, és azzal szemben nincs helye bírósági jogorvoslatnak”

– írták a verdiktet ismertető sajtóközleményben.

Hozzátették, hogy
„ezen intézkedések kombinációja jogos kétségeket kelthet azzal kapcsolatosan, hogy az új rendszer valójában arra irányulhat, hogy lehetővé tegye az igazságügyi miniszter számára, hogy az újonnan meghatározott rendes nyugdíjkorhatár elérésekor eltávolítson bizonyos bírói csoportokat, miközben másokat hivatalban tart”.

Az ítélet megfelel Evgeni Tancsev főtanácsnok előzetes állásfoglalásának, bár az nem kötötte a bírákat. Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, főként amiatt, hogy – a bírálók szerint – csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Lengyel külügy: okafogyott az uniós ítélet

A lengyel külügyi tárca később a döntésre úgy reagált: az Európai Bíróság ítélete a lengyel bírák nyugdíjazásáról a korábbi, már nem hatályos szabályozásra vonatkozik, nem veszi figyelembe a jelenlegi előírásokat. „Az ítélet egy történelmi állapotra vonatkozik, amely nem tükrözi a jelenleg érvényes előírásokat” – áll a varsói külügyminisztérium honlapján közzétett állásfoglalásban. A tárca szerint a bírósági panaszt benyújtó Európai Bizottságnak „az eddigi gyakorlatnak megfelelően vissza kellett volna vonnia indítványát”, miután a vitatott előírásokat Lengyelország módosította. A közleményben egyúttal aláhúzták: bár Lengyelország módosított a nyugdíjazási szabályokon, meg van győződve arról, hogy a korábbi szabályozás sem sértette a bírói függetlenséget, és Varsó jogosult volt bevezetésére az igazságügy uniós hatáskörbe tartozó területén. A jogszabály korábbi változata a nők esetében 60, a férfiaknál pedig 65 évre szállította le a korábban egységesen 67 éves nyugdíjkorhatárt a rendes bíróságok bírái, az ügyészek és a legfelsőbb bíróság tagjai körében.

Lángokban áll egy nigériai üzletcsarnok (videó)

Publikálás dátuma
2019.11.05. 14:04

Fotó: Sunday Alamba / MTI/AP
Az épület felső szintjén ütött ki tűz, többen a tetőről próbálták oltani a lángokat.
Óriási tűz ütött ki egy üzletcsarnokban Nigéria kereskedelmi központjában, Lagosban kedden – írja az Euronews. A lángok az épület felső szintjén, a népszerű Balogun piacon csaptak fel. Az árucikkeket az ablakokon keresztül dobálták ki, hogy mentsék a készleteket, több férfi pedig a tetőről kezdte oltani a lángokat. A tűzoltók munkáját nehezítette, hogy a piaci standok miatt alig lehetett bejutni az épület érintett részébe. Sérültekről nem szóltak a híradások.
A nap folyamán annyit lehetett még megtudni az esetről, hogy a tűznek egyszerre két gócpontja is volt, ami megosztotta a helyi tűzoltók erejét, ezért nagyon lassan tudtak csak oltani, így a tűz elég nagy területen terjedt el. Az AP hírügynökség szerint a hasonló katasztrófák gyakoriak Lagosban. Márciusban legalább 20 ember - többségük iskolás gyermek - meghalt egy háromszintes épület összeomlásakor, amelyben iskola, lakások és üzletek voltak.
Szerző
Témák
Nigéria tűz
Frissítve: 2019.11.06. 02:17

Atomalku: Irán újabb lépést tesz vállalásai teljes felmondása felé

Publikálás dátuma
2019.11.05. 12:01

Fotó: AFP
Irán megkezdi szerdán a fordói atomlétesítmény centrifugáinak feltöltését urángázzal, egy újabb lépést téve a négy évvel ezelőtti hathatalmi atommegállapodásban vállalt kötelezettségek fokozatos felmondásában – jelentette be kedden Haszan Róháni iráni elnök az állami televízióban mondott beszédében. Róháni azt mondta, hogy a fordói centrifugák feltöltésével kezdetét veszi a kötelezettségek felmondásának negyedik szakasza. Teherán tisztában van azzal, hogy az aláíró országokat érzékenyen érinti a fordói centrifugák újratöltése, de – hangsúlyozta Róháni – ezek a lépések mind visszafordíthatók, és Teherán tartani fogja magát az atomalkuhoz, ha a többiek is ezt teszik. Róháni két hónapot adott nekik erre.
Haszan Róháni iráni elnök
Fotó: HO / AFP
Elkezdik a fordói létesítmény centrifugáinak feltöltését urángázzal – jelentette be Haszan Róháni, hozzátéve: a lépések mind visszafordíthatók.
„Nem tudjuk egyoldalúan elfogadni azt, hogy teljesen eleget teszünk a vállalásainknak, s ők (az aláírók) nem teljesítik kötelezettségeiket”

– mondta az iráni elnök.

Róháni beszédében nem tért ki arra, hogy fordói centrifugák feltöltése után újraindul-e az urándúsítás Fordóban. A fordói létesítmény 1044 centrifugáját töltik fel gázhalmazállapotú uránnál, ami jelentős fejlemény, mivel a 2015-ös nukleáris megállapodással összhangban ezek a centrifugák eddig üresen forogtak. Hétfőn Ali Akbar Szálehi, az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) vezetője bejelentette, hogy újabb 30 korszerű, IR-6-os típusú urándúsító centrifugát helyeznek üzembe, ezzel megduplázva a számukat hatvanra, amit ugyancsak tilt a 2015-ös atommegállapodás. Szálehi azt is mondta, hogy egy IR-9-es jelzésű új prototípuson is dolgoznak, amely az atomalkuban megengedett berendezésekhez képest 50-szer gyorsabban képes uránt dúsítani.
Mahmud Ahmadinezsád, korábbi iráni elnök egy úrándúsító üzemben 2008-ban
Fotó: HO / AFP
Tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, és azóta többször is szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot, hogy egy új, szigorúbb egyezségre bírja rá a teheráni vezetést. Irán eddig ettől elzárkózott, és júniustól elkezdte fokozatosan felmondani az atomalkuban vállaltakat. Eddig három lépésben tette ezt, és minden újabb fázisban határidőket szabott a többi aláíró ország számára, hogy tegyenek az amerikai szankciókért kárpótlást nyújtó intézkedéseket. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már augusztus végén jelentette, hogy Irán meghaladta mind a dúsított uránkészletére vonatkozó 202,8 kilogrammos, mind az urándúsítás tisztaságára vonatkozó 3,67 százalékos határértékeket. A Fordóban lévő centrifugák első generációs, IR1-es típusúak. Az atommegállapodás értelmében a sokáig titokban tartott fordói urándúsító létesítmény nukleáris kutatóközponttá válik, amelyben legalább 15 évig nem dúsíthatnak uránt, az ottani centrifugák nem tölthetők fel gáz halmazállapotú uránnal. Irán egyedül a natanzi létesítményben lévő 5060 darab IR-1-es centrifugával folyhatott urándúsítás. Irán egyúttal azt is vállalta, hogy 2030-ig nem épít újabb urándúsító berendezést, 2025-ig 19 ezerről hozzávetőleg 6 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát, és kizárólag régebbi típusú, kisebb teljesítményű centrifugákat alkalmaz.