A kutyának sem kell az állami egyentankönyv

Publikálás dátuma
2019.11.06. 08:15

Fotó: Népszava
Egyre kevesebb a magánkiadvány, de az iskolák erősen ragaszkodnak a még megmaradtakhoz, továbbra is kerülik a sokat bírált, kiváltságos állami köteteket.
A magyarok érdekeire oly gyakran hivatkozó Orbán-kormány erőteljes beavatkozásának következtében számos magyar tulajdonú kis és közepes tankönyves vállalkozás szűnt meg az elmúlt években – mutatott rá legújabb elemzésében a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz). Az állami kiadók viszont megerősödtek, és egyházi tankönyvkiadóból is több lett az utóbbi nyolc évben. A tankönyvpiac államosítása 2013-ban kezdődött a tankönyvfejlesztés, -rendelés és kiszállítás központosításával. Az új állami tankönyvfejlesztést az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) végezte, ami az állami tulajdonba vett Apáczai Kiadóval és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadóval együtt a legnagyobb hazai tankönyvkiadóvá vált. Az OFI 2016 óta az egri Eszterházy Károly Egyetem rektorának irányítása alatt működött. Idén decembertől ez változik: a tankönyvfejlesztés az Oktatási Hivatal feladata lesz. A tankönyvrendelést és iskolai kiszállítást pedig már évek óta egyetlen cég, a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft. végzi. A központosítást megelőzően, 2012-ben még 59 magánkiadó működött az országban, számuk 2019-re 40-re csökkent. Elsősorban azon közepes méretű magánkiadók száma csökkent drasztikusan, amelyek több tucat, esetenként száznál is több tankönyvcímmel rendelkeztek. A versenyhelyzet a legtöbb helyen megszűnt, a kínálat erősen leszűkült, a tankönyvkiadás néhány nagy, sok kiadvánnyal rendelkező állami kiadóra és több kis, pár címmel rendelkező egyházi és magánkiadóra polarizálódott. 
A kormány további adminisztratív eszközökkel is igyekezett ellehetetleníteni a magánkiadókat: egy jogszabálymódosítás következtében 2014 januárjától már nincs lehetőségük új tankönyvek engedélyeztetésére, az idei évtől pedig – egy újabb törvénymódosítással – már azt sem tették lehetővé a kiadóknak, hogy a 2018 végén lejárt tankönyves engedélyeket meghosszabbíthassák. Mindez oda vezetett, hogy több száz népszerű magánkiadós tankönyv került le a tankönyvjegyzékről, a listán szereplő alternatív tankönyvek aránya 30 százalékra csökkent az idei évre, míg 2012-ben ennek a dupláját is meghaladta. A tendencia várhatóan tovább folytatódik majd, a független kiadók tankönyvei – leszámítva az idegen nyelvi és szakképzési kiadványokat – teljesen eltűnhetnek a tankönyvjegyzékről. Ezzel szemben az egyházi kiadóknak – a köznevelési törvény nyári módosításával – egyszerűbbé tették tankönyveik engedélyeztetését és a hivatalos tankönyvjegyzékre kerülést. Az erőszakos központosításnak, a magánkiadók kiszorításának az vált az egyik legfőbb céljává, hogy „népszerűbbé” tegyék a 2014-től sokmilliárdos uniós forrásból fejlesztett, úgynevezett „újgenerációs” állami tankönyveket. Az első kísérleti példányok 2015-ös megjelenése óta több alkalommal is a figyelem középpontjába kerültek ezek a kiadványok, elsősorban szakmai hibáktól hemzsegő, olykor botrányosnak is nevezhető tartalmaik miatt. Noha az elmúlt években folyamatosan javítgatták a köteteket, az újgenerációs tankönyvek továbbra sem népszerűek a pedagógusok, diákok, szülők körében. A kormány képviselői ennek ellenkezőjét állítják, de az állami tankönyvellátó adataiból egyértelműen kiderül, hogy minden más – korábban kifejlesztett állami, magánkiadós, egyházi – tankönyvhöz viszonyítva megrendelési arányuk alacsony, alig van olyan iskolai évfolyam, ahol a 20 százalékot meghaladja az újgenerációs tankönyvek aránya. A Tanosz szerint kijelenthető, hogy a hazai tankönyvellátás eddig nem hozta el az átalakításoktól várt pozitív eredményeket. A tankönyvek minőségi javulását sem a szakmai szervezetek, sem az OFI által végzett felmérések nem igazolták vissza. Annyi biztos, hogy a tankönyvválaszték szűkült: tavaly még 3350 kötet közül választhattak a pedagógusok, idén 2754-ből. Ennek csupán harmada, mintegy 840 kiadvány magánkiadós tankönyv.

A népszerű köteteket megveszi az állam

– Könnyű azt mondani, hogy egyre népszerűbbek az állami kiadványok, ha korábbi magánkiadós tankönyvekkel növelik a példányszámokat – nyilatkozta lapunknak a Tanosz elnöke, Kereszty Péter, felidézve: miközben a kormány igyekszik ellehetetleníteni a nem állami tankönyvkiadókat, több népszerű magánkiadós kötet kiadási jogát megszerezte. A tankönyvpiac központosítása, vagyis 2013 előtt például a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó és az Apáczai Kiadó is magánkézben volt, az államosítás ezek felvásárlásával kezdődött. Ha egész kiadókat nem is, egy-egy kiadványt azóta is bekebelezett az állam. Például a Krónika Nova Kiadó vezetése idén döntött úgy, hogy a jelenlegi keretek között nem tudnak tovább működni, ezért a pedagógusok körében népszerű Mohácsy-féle irodalomtankönyveinek kiadási jogát eladták az állami tankönyvkiadónak. Hasonlóképp járt a Műszaki Könyvkiadó Hajdu-matek könyvsorozata is. – Ezzel máris több százezerrel nőtt az állami kiadványok száma – mondta Kereszty Péter. Rámutatott: a szóban forgó tankönyvek tartalmilag semmit nem változtak, de amint állami kiadásba kerültek, az Oktatási Hivatalnak már nem volt gondja azzal, hogy meghosszabbítsa engedélyeiket – ha magánkiadásban maradnak, esélyük sem lett volna, hogy felkerüljenek a hivatalos tankönyvjegyzékre. A Tanosz elnöke szerint a közeljövőben több más kisebb kiadó is hasonló sorsra juthat. De volt már példa arra az utóbbi években, hogy nagyobb kiadók is eltűntek a hivatalos tankönyvjegyzékről: a Dinasztia Tankönyvkiadó vagy a Maxim Könyvkiadó több mint száz címmel szerepeltek a 2012-es jegyzéken, ma már eggyel sem. – Igazság szerint semmilyen szakmai indoka nincs annak, hogy nem hosszabbítják meg a magánkiadós kötetek engedélyeit. Ezek a jelenleg hatályban lévő Nemzeti alaptantervhez (Nat) és kerettantervekhez készültek, s mivel az új Nat mind a mai napig nem jelent meg, a korábban engedélyezett tankönyvek ma is használhatók lennének – fogalmazott Kereszty Péter. Hozzátette: a tankönyves szakmát nem az állami kiadó erősödése zavarja, hanem az, hogy a kormány szándékosan megszünteti a versenyhelyzetet és lehetőséget sem ad az iskoláknak arra, hogy egy sokszínű tankönyvjegyzékből válogathassanak.

Csökkenő árak, ingyenes kölcsönzés

A tankönyvárak a tíz évvel ezelőtti világválság óta folyamatosan csökkenek, a folyamat az állami tankönyvkiadó létrehozásával még erőteljesebbé vált. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban mintegy 55 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a tankönyvekért, mint 2008-ban. Csakhogy a Tanosz felhívta a figyelmet: az állami kísérleti tankönyvek fejlesztésére elköltött milliárdok ebben a statisztikában nem jelennek meg, pedig nem kevés pénzről van szó, csak 2014 és 2016 között 5,8 milliárd forintnyi uniós forrás ment el az újgenerációs könyvek fejlesztésére, tantermi kipróbálására. A Tanosz szerint az állami tankönyvek tankönyvjegyzéki árai és azok előállítási költségei köszönőviszonyban sincsenek egymással, ami mögött az is meghúzódik, hogy a kormányzat az adófizetők pénzéből kompenzálja a veszteséges állami intézeteket, vállalatokat. Ugyanígy hamis a kormány propagandisztikus, ingyen tankönyvekről szóló üzenete, ami valójában ingyenes tankönyvkölcsönzést jelent – a köteteket tanév végén sértetlenül vissza kell adni az iskolának. 

Szerző

Csalás miatt elítélt vállalkozó cégétől venne parkolóautomatákat Horváth Csaba

Publikálás dátuma
2019.11.06. 08:12

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az új zuglói polgármester újabb érdekes javaslattal állt elő: a 80 ezer rendbeli csalás miatt büntetett Kupper András cégével kötne szerződést. Horváth Csaba ugyanakkor állítja, nem volt más lehetősége.
 A frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba javaslatára Zugló nyélbe üthet egy újabb négy évre szóló parkolási üzletet Kupper András cégével.
Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán nyolcvanezer rendbeli csalás miatt korábban elítélt a bíróság.

Cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton – írja a 444.hu.  Kupper a kezdetektől fogva a budapesti parkolás legnagyobb ásza. Övé volt a hírhedt Centrum parkolási birodalom, cégeinek vezetői, 23 személy, jelenleg is a vádlottak padján ül csalás vádjával. Az előterjesztés konkrétan így szól:
 „42/ A "Parkoló automaták beszerzése és üzembe helyezése, továbbá parkoló automaták műszaki jellegű üzemeltetése (karbantartása) Budapest XIV. kerület Zugló közigazgatási területén" tárgyú közbeszerzési eljárás lezárása. Előterjesztő: Horváth Csaba polgármester” 
A XIV. kerületi testület november 7-én szentesítheti az újabb parkolási bizniszt, ami 76 darab új parkolóóráról, azok telepítéséről és karbantartásáról szól. Az automaták darabja több, mint 2 millió forintba kerül, amiket Kupper cége a C-Ware Kft. szállít, telepít és helyez üzembe, majd darabját havi 40 ezer forintért négy éven át karbantart. Más cég el sem indulhatott a közbeszerzésen.
Kupperék nem most teszik be a lábukat Zuglóba - jegyzi meg a lap. Már 2017-ben 207 automatát telepítettek a kerületbe. Ezeknek a szerkezeteknek a havi üzemeltetése jelenleg darabonként, havonta nettó 69 ezer forintba kerül. Különös módon a most beszerzendő automaták karbantartási díja már csak 40 ezer forint lesz havonta, tehát Kupperék uszkve 40%-al levitték az árat valamiért. Ami azt jelenti, hogy lesz a kerületben 207 darab Strada típusú automata, amit a C-Ware Kft. majd harmincezer forinttal drágábban üzemeltet, és lesz 76 tökugyanolyan, amit jóval olcsóbban.   
Korábban Karácsony Gergely is nagyon fázott ettől az üzlettől. Még az ő polgármestersége idején dőlt el, hogy Zuglóban kibővítik a fizetős övezetet. Erre azért volt szükség mert a fizetős területekről egy rakás autós áttelepült az ingyenes övezetekbe, ahol így élhetetlenné váltak az utcák. Már 2019 tavasszal, amikor az önkormányzati kampány javában zajlott, a zuglói testület elé került a beruházás ügye, de akkor áttolták a döntést a választások utánra. Ugyan december 31-ig lenne idő az üzlet átgondolásra, Horváth Csaba már most csütörtökön lezárná a közbeszerzést.   
A Népszava megkérdezte az ügyről Horváth Csabát, aki azt mondta, 
nem volt mozgástere, hiszen már áprilisban a parkolózónák bővítéséről döntött az akkor még Karácsony vezette testület. Horváthnak pedig állítólag jelezte elődje, hogy ebben az ügyben hamar döntést kell hozni.

Szerző

Előveszi kedvenc témáját a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.11.06. 06:45

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Kövér László házelnök maradt fővédnök, de a korábbi programtól eltérően a köszöntőt nem ő, hanem Hende Csaba fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés alelnöke mondja majd a „Koszorús-akció 75. évfordulójára tiszteletére” meghirdetett konferencián. A rendezvényt rejtélyes körülmények között lefújták az önkormányzati választás előtt.
A Dohány utcában lévő emléktáblája szerint Koszorús Ferenc (1899–1974) vezérkari ezredes és hős katonái 1944 júliusában megakadályozták a budapesti zsidóság deportálását. A budai Várban felállított mellszobra talapzatán is hasonló méltatás olvasható.
Karsai László és a korszak szakértőjének számító más történészek azonban nem találtak hitelt érdemlő bizonyítékot arra, hogy Horthy Miklós kormányzó valóban a zsidóság védelmében rendelte volna Koszorús Ferencet és páncélos hadosztályát Esztergomból a fővárosba.
Ahogyan azt korábbi cikkünkben írtuk: több forrásból is úgy értesültünk, hogy az eredetileg szeptember 30-ára, az Országház felsőházi termébe tervezett rendezvényt – Kövér László nemtetszése ellenére – azért nem tartották meg, mert az önkormányzati választások közeledtével a Fidesz nem akart újabb emlékezetpolitikai vitákat gerjeszteni.
Az Országgyűlés Hivatala szerint azonban „politikai ok fel sem merült”. Hantó Zsuzsa főszervező, a Koszorús Ferenc Emlékbizottság elnöke a meghívott előadóknak küldött szabadkozásában technikai okokkal indokolta az esemény elmaradását. Lapunknak aztán már azt mondta, hogy anyagi kérdések húzódnak meg a háttérben, és a tanácskozást nem végleg törölték: „a terem bérleti díjával kapcsolatban történt félreértés miatt kellett a konferenciát későbbi időpontra halasztani”.
A birtokunkban lévő meghívó szerint a parlamenti tanácskozást végül november 14-én tartják meg. Úgy fest, az anyagi akadályok sikeresen elhárultak. „A konferencia költségeit az Országgyűlés Hivatala, az egyik szervező fél fedezi” – tudatta lapunkkal Hantó Zsuzsa, aki ragaszkodott ahhoz, hogy írásban elküldött válaszát teljes terjedelmében közöljük. Szükségesnek tartotta jelezni, hogy nem Koszorús-konferenciát rendeznek, hanem a 75 éve történt embermentésekkel foglalkoznak. A téma feldolgozásával – állította – adós a történettudomány.
Hantó Zsuzsa úgy ítélte meg, e hiányra Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben című könyve magyar olvasókhoz írt előszavában Karsai Elek is felhívta a figyelmet. „Így szinte teljesen hiányzik a könyvből a magyarországi zsidóüldözések történetéből a zsidók mentésére kifejtett tevékenység, lett légyen az a protestáns és a katolikus egyházak főpapjainak és lelkészeinek, apáca- és szerzetesrendeknek, misszióknak, vagy a semleges országok követségeinek akciója... De ide kell sorolnunk a lakosság egy részének korántsem passzív magatartását is....1944 decemberében a pesti gettóban mintegy 55-60 000 ember tartózkodott, a fővárosban tehát rajtuk kívül több tízezer zsidónak sikerült elrejtőznie hamis papírokkal, keresztények házaiban, lakásaiban.”
Bár Hantó Zsuzsa erre nem tért ki, a hivatkozott előszó 1984-ben, tehát 35 évvel ezelőtt jelent meg. Azóta történt egy és más.
Az idézet pontos, de nem teljes – jegyezte meg kérdésünkre Karsai László, akinek Karsai Elek az édesapja volt. Az utolsó mondat végén, a „házaiban, lakásaiban” után nincs pont, hanem hosszú kötőjel van és még öt szó: „– azok tudtával vagy tudtuk nélkül”.
Magyarán sokan, ahogyan édesapja is, keresztények elhagyott lakásaiban rejtőztek el – magyarázta Karsai László. Például budai villákban, ahonnan tulajdonosaik a bombázásoktól egyébként joggal félve, vidékre költöztek. „Apám egyik éjjel egyszerűen betört az egyik ilyen elhagyott budai villába, majd másnap reggeltől úgy járt-kelt a kertben, mint a tulajdonos tüdőlövésből lábadozó fia, a szomszéd villában lévő SS-központ őreivel nyugodtan beszélgetett, tudta, hogy azon a környéken razzia nem lesz” – számolt be a történész egy családi emlékről.
Karsai László bizonyosra veszi, hogy a Jad Vasem által eddig elismert mintegy 900 magyar embermentőnél több százzal többen voltak azok, akik a jeruzsálemi intézet – szerinte amúgy igen vitatható – kritériumainak is megfelelően embereket mentettek: önzetlenül, nem pénzért, kockáztatva személyes biztonságukat, egzisztenciájukat.
Hantó Zsuzsa állításával szemben ugyanakkor éppen az embermentők ügye az egyik leginkább feldolgozott terület, a „hivatalos Fidesz emlékezetpolitika legkedveltebb témája”. Szita Szabolcs, Kovács Tamás és mások is egész könyveket írtak már erről, még az 1970-es években vaskos kötet jelent meg az egyházi embermentőkről is. „Jó tíz éve Molnár Jutkával és Frojimovics Kingával kiadtuk a Jad Vasem magyar embermentőkről szóló lexikonját fényképekkel, teljes élettörténetekkel” – hangsúlyozta Karsai László. A budai Apor Vilmos téren külön emlékművük van, számtalan szobor, tábla őrzi-hirdeti emléküket szerte a fővárosban.
Szerző
Frissítve: 2019.11.06. 09:02