Mégsem kérnének nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez

Publikálás dátuma
2019.11.05. 18:00

Fotó: Népszava
A kormány 2014-ben döntött arról, hogy 2020-tól csak azok felvételizhessenek egyetemre, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végül belátta, nem lenne célravezető lehetetlen elvárásokkal megtizedelni a felsőoktatásba jelentkező hallgatókat: azt fogják javasolni a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki az egyetemi felvételi elvárások közül. Erről Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára beszélt kedden a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián az MTI tudósítása szerint. A lépést azzal indokolta, az elmúlt időszakban több szervezet is felkereste a tárcát, a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat kérve. „Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot” – mondta az államtitkár. A kormány 2014-ben döntött arról, hogy 2020-tól csak azok felvételizhessenek egyetemre, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Azt nem vették figyelembe, hogy a középiskolai oktatásnak nem feladata, hogy nyelvvizsgára készítse fel a diákokat, az idegen nyelvi órák tantervein, az oktatási módszereken sem változtattak – még annak ellenére sem, hogy az Oktatási Hivatal saját elemzése is kimutatta, hogy a hazai nyelvoktatás ezer sebből vérzik. Ráadásul a nyelvoktatás reformját célzó idegen nyelvi stratégia sem készült el időben. 2017-ben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az intézkedés alapjogokat sért, nemrég pedig Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman fejezte ki aggályait a kötelező nyelvvizsgával kapcsolatban. A pedagógus szakszervezetek is tiltakoztak, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pedig alternatív javaslatokkal állt elő. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke arra figyelmeztetett: ha életbe lép a szigorítás, 2020-ban 18-22 ezer diák is kiszorulhat a felsőoktatásból. Az ITM szerdán fogja benyújtani a nyelvvizsgaszigor elhalasztását kérő javaslatát a kormánynak. 
Szerző

Draskovics Tibor a BKK igazgatóságában

Publikálás dátuma
2019.11.05. 17:48

Fotó: Népszava
Több ismert és érdekes név is szerepel a fővárosi tulajdonú cégek vezetésében, róluk ma szavazott Karácsony Gergely előterjesztésére a közgyűlés.
Draskovics Tibor egykori pénzügy- valamint igazságügyi és rendészeti miniszter lett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új elnöke – egyebek mellett erről is határozott a közgyűlés kedden, amikor a fővárosi tulajdonú cégek új elnökségéről és felügyelő bizottsági (FB) tagjairól döntött. Draskovics mellett más visszatérő is akad az MSZP-SZDSZ érából: a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) elnökségi tagja lett Lakos Imre, aki Molnár Gyula mellett volt Újbudán alpolgármester. Szintén a BVH-ban szerzett fb-tagsággal vigasztalódhat az önkormányzati választáson a fideszes Pokorni Zoltánnal szemben alulmaradt Élő Norbert, aki eddig a BKK felügyelőbizottságában kapott szerepet. A BVH igazgatósági tagja lett Gál J. Zoltán, volt államtitkár, lapunk korábbi főszerkesztő-helyettese, a Vasárnapi Hírek egykori főszerkesztője. A BKK felügyelőbizottságába bekerült az Óbudán képviselői helyet szerzett szocialista Czeglédy Gergő, akiről tavaly azt állította Hadházy Ákos független képviselő, hogy „fideszes körökben mozgó ismerősével” jelentős állami megrendelést kapott. Az MSZP-s politikus erre közölte, feljelentette rágalmazás miatt Hadházyt, aki viszont most azt mondta, nem tud erről. A Fővárosi Csatornázási Művek felügyelőbizottsági tagja lett Szabó Zoltán a volt közoktatási minisztériumi egykori politikai államtitkára és a VII. kerület korábbi polgármestere. Tordai Csaba, Karácsony Gergely újdonsült tanácsadója lesz a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági elnöke. Az alkotmányjogász, ügyvéd, – aki a Gyurcsány- és Bajnai-kormány egykori jogi és közigazgatási államtitkára is volt – emiatt kiszállt az Átlátszó oknyomozó portálból, amelynek alapítója. Igazgatósági tag lett még a cégben Kolber István is, aki egykori regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter volt. A vagyonkezelő felügyelőbizottságának elnöke Bodnár Zoltán lett, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnökeke volt. 2014-ben a Fodor Gábor-féle Liberálisok főpolgármester-jelöltjeként próbálkozott, majd 2016-ban otthagyta a pártot. A Fővárosi Csatornázási Művek igazgatósági tagja lett mások mellett Atkári János és Balog Róbert is. Atkári Demszky Gábor főpolgármester helyettese volt, de az SZDSZ-es városvezető utódjánál, Tarlós Istvánnál is dolgozott főtanácsadóként 2012-ig. Balog pedig októberben Pesterzsébeten indult polgármester-jelöltként, de kikapott a Fidesz-által támogatott Szabados Ákossal szemben. Balog egyébként a Főtáv főosztályvezetője. A Fővárosi Vízművek Zrt. igazgatósági tagja lett Magyar György ügyvéd, aki legutóbb a fővárosi és a ferencvárosi előválasztásokat vezényelte le. Józsa István korábbi szocialista országgyűlési képviselő hasonló posztot kapott, ahogy Boruzs András, a Liberálisok pártigazgatója is.
Frissítve: 2019.11.05. 20:27

Már több mint negyven színész és öt színház tiltakozik a szivárványzászló elégetése miatt

Publikálás dátuma
2019.11.05. 17:41
A Hatszín Teátrum főbejáratának szivárványos homlokzata
Fotó: Budapest Pride
Mácsai Pál és Pogány Judit is úgy gondolja, hogy demokráciában nincs helye zászlóégetésnek.
Ahogy azt a Népszava is megírta, október 23-án félszáz neonáci masírozott végig Budapesten, az Auróra közösségi teret is megtámadták, letéptek és felgyújtottak egy szivárványzászlót és összefirkálták a falakat. A történtek miatt aláírásgyűjtés indult, és színházak is csatlakoznak a tiltakozáshoz. A Budapest Pride közleménye szerint már több mint 40 magyar színész és 5 színház állt ki a szivárványzászló-égetés ellen. Mint írják, a Radnóti, az Örkény és a Katona társulatának tagjai is tiltakoznak az LMBTQ közösség megfélemlítése és a rendőrség nem megfelelő intézkedése ellen. A Trafó és a Hatszín Teátrum pedig szivárványzászlót is kifüggesztett az épületére: így foglaltak állást egy olyan társadalom mellett, ahol nem az erőszak és a kényszerű egyformaság, hanem a befogadás és a sokszínűség uralkodnak. Demokráciában nincs helye zászlóégetésnek címen indult petíció, ami hangot ad annak, hogy miután több nemzetközi politikus és nagykövetség is elítélte az erőszakos szélsőjobboldaliak október 23-ikai zászlóégetését, a magyar kormány azóta is hallgat. Az aláírók felszólítják Magyarország kormányát, hogy nyilvánosan ítélje el a cselekményt, és biztosítsa minden állampolgárát: meg lesznek védve a formációban masírozó, a társadalmat megfélemlíteni kívánó és csoportos bűncselekményeket elkövető radikálisoktól. A petícióhoz bárki csatlakozhat, csak ide kell kattintani. A színészek közül többek között Bányai Kelemen Barna, Csákányi Eszter, Dér Zsolt,  Fullajtár Andrea, Gálvölgyi Dorka, Gáspár Ildikó, Hámori Gabriella, Jéger Zsombor, Keresztes Tamás, Mácsai Pál, Nagy Zsolt, Parti Nagy Lajos, Pogány Judit és Znamenák István is csatlakozott az aláírókhoz.
Szerző