Tóth Bertalan benyújtotta, a teljes ellenzék beállt a török offenzívát elítélő politikai nyilatkozat tervezete mögé

Publikálás dátuma
2019.11.05. 19:30
Lángoló város a "Béke Forrása" török hadművelet első napján
Fotó: Esber Ayaydin / Anadolu Agency
Bónusz: a nyilatkozat ugyanazt tartalmazza, amit a Fidesz elsőre megvétózott az unióban, és csak másodikra szavazta meg.
Tóth Bertalan (MSZP) jegyzi azt a politikai nyilatkozattervezetet, ami érdekes helyzet elé állíthatná a kormányt. A szöveg tulajdonképpen egy az egyben átveszi az Európai Unió által ratifikált, Törökországot elítélő nyilatkozat szövegét, amelynek elfogadása kapcsán a magyar kormány került ismét a világsajtó érdeklődésének középpontjába, hiszen a 28 ország közül egyedül Magyarország nem írta alá elsőre a dokumentumot. Csak azután voltak hajlandók érdemben reagálni rá és elfogadni, amikor Törökország már elindította a hadműveletet. Vagyis amikor már mindegy volt. Az ügy érdekessége, hogy a magyar illetékeseknek feltett uniós, többségében a miértre vonatkozó kérdések megválaszolatlanul maradtak a nyilatkozat elfogadása után is. Tehát a fideszesek nagyjából csendkirályosat játszottak Brüsszelben, mint a gyerekek itthon az óvodában. Na de, miután Tóth Bertalan október 29-én Kövér Lászlónak benyújtotta az unióban végül elfogadott dokumentum magyar változatát, a parlamenti pártok egymás után elkezdetek beállni mögé: az MSZP mellett a DK, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP teljes ellenzéki összefogást hozott össze az ügyben, ugyanis mind társbenyújtóként csatlakoztak a politikai nyilatkozathoz. A Fidesz és a KDNP ugyanezt nem tette meg. Ennek ellenére az ügy mostanra eljutott oda, hogy kijelölték a külügyi bizottságot, hogy vegye tárgysorozatba a nyilatkozatot, és tárgyalja meg annak parlament elé kerülését. Mivel azonban a külügyi bizottságban Fidesz-KDNP többség van, ezért valószínűleg nem kerül majd az Országgyűlés elé a politikai nyilatkozattervezet. Nyilván mindennek akkor lenne igazán nagy értéke, ha egyrészt átmenne a külügyi bizottságon, másrészt ez még az előtt megtörténne, hogy a török elnök, Recep Tayyip Erdogan csütörtökön Budapestre látogat. De utóbbi már csak azért sem fog megtörténni, mert a külügyi bizottság legközelebb november 12-én, kedden tart ülést.
Szerző
Frissítve: 2019.11.05. 20:50

Marad brüsszeli haszonélvező a kormány

Publikálás dátuma
2019.11.05. 18:53

Fotó: Shutterstock
Az EU következő költségvetési ciklusában az eddiginél félmilliárd euróval többet kell befizetnie Magyarországnak, de ennél jóval többet kaphat vissza.
Elsősorban az Európai Unió nettó befizetőinek aggályait igyekezett eloszlatni az Európai Bizottság (EB) azzal az adatsorral, amit kedden tett közzé a közösség következő, 2021-2027 közötti költségvetéséről. A brüsszeli testület azt próbálta bizonyítani, hogy az új büdzsé tervezetét nem lehet a befizetések és kifizetések szimpla egyenlegeként kezelni, mert az uniós tagság nyújtotta előnyök jóval meghaladják a közösből kapott juttatásokat. A nettó egyenlegekre szorítkozó megközelítés messzemenően hibás — fejtette ki keddi sajtótájékoztatóján Gert-Jan Koopman, az EB költségvetésért felelős főigazgatója. Mint hangsúlyozta, az egységes piaci tagság, a migrációs problémák kezelése vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén tett közös lépések pénzben nehezen kifejezhető kedvezményeket jelentenek a tagállamok számára. Így aztán a bizottság nem is tett közzé becsléseket a huszonhetek 2021-2027 közötti nettó pozíciójáról. (A 2014-2018 közötti számokból azonban kiderül, hogy a bruttó nemzeti jövedelemhez képest Magyarország kaszálta a legnagyobbat). Sok ország kifogásolja, hogy a tervek szerint 2021-től jelentősen emelkedni fog a nemzeti hozzájárulása az uniós büdzséhez. Magyarországé például 2021-2027 között a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,85 százalékáról 0,97 százalékára, ami nagyjából félmilliárd eurós növekedést jelent. Ettől függetlenül hazánk továbbra is ennél jóval többet kaphat vissza a brüsszeli büdzséből. Az igazi elégedetlenkedők azonban a nettó befizetők — például Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország és Svédország —, amelyek többet adnak be a közösbe, mint amennyit kivesznek onnan. Az Európai Bizottság szerint ezek az országok nem veszik figyelembe a közös politikák kedvező költségvetési hatásait, például azt, hogy a felzárkóztatási pénzekből nem csak mondjuk Lengyelország részesül, hanem az ott beruházást végző német, dán vagy épp holland cégek is. Mint az EB rámutatott, a nemzeti hozzájárulások 2021 utáni emelkedésének fő oka az infláció és a gazdasági növekedés lesz. Körülbelül 12-13 százaléka ahhoz köthető, hogy az egyik legnagyobb nettó befizető ország, az Egyesült Királyság távozik az EU-ból, nagyjából 13 millió eurós rést hagyva az éves büdzsén. A növekmény egynegyede pedig abból származik majd, hogy a tagállamok többletfinanszírozást határoztak el olyan kulcsfontosságúnak minősített területeken, mint amilyen a kutatás-fejlesztés, a digitális átalakulás, az éghajlatváltozás, a közös védelem- és migrációs politika. Ezek a prioritást élvező politikák összességében a költségvetés 35 százalékát emészthetik fel, miközben az agrárpolitikára és a felzárkóztatásra szánt pénzek nagyjából 29-29 százalékát tehetik ki. A “kohézió barátai” kedden Prágában nehezményezték is, hogy az Európai Bizottság csökkenteni akarja a kohéziós alapokat. Magyarország esetében például ezek a források a jelenlegi hétéves költségvetési időszakban a GNI 2,75 százalékát tették ki, míg 2021-2027 között csak az 1,6 százalékát. De még így is a negyedik legnagyobb kedvezményezett maradhat Horvátország, Bulgária és Lettország után. A prágai találkozón Orbán Viktor miniszterelnök igazságtalannak nevezte az egyes gazdag tagállamoknak járó visszatérítések rendszerét is, és követelte a megszüntetésüket. Az EB eredeti javaslata pontosan ennek a korrekciónak a fokozatos, ötéves kivezetését tartalmazza. Mint a brüsszeli sajtótájékoztatón elhangzott, igazságtalan, hogy az EU leggazdagabb országainak költségvetési visszatérítéséhez az átlag alatti jóléttel rendelkező tagállamok átlag feletti mértékben járuljanak hozzá. A nettó befizetők egyelőre vehemensen ellenzik a megszüntetését. 

Mégsem kérnének nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez

Publikálás dátuma
2019.11.05. 18:00

Fotó: Népszava
A kormány 2014-ben döntött arról, hogy 2020-tól csak azok felvételizhessenek egyetemre, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végül belátta, nem lenne célravezető lehetetlen elvárásokkal megtizedelni a felsőoktatásba jelentkező hallgatókat: azt fogják javasolni a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki az egyetemi felvételi elvárások közül. Erről Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára beszélt kedden a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián az MTI tudósítása szerint. A lépést azzal indokolta, az elmúlt időszakban több szervezet is felkereste a tárcát, a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat kérve. „Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot” – mondta az államtitkár. A kormány 2014-ben döntött arról, hogy 2020-tól csak azok felvételizhessenek egyetemre, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Azt nem vették figyelembe, hogy a középiskolai oktatásnak nem feladata, hogy nyelvvizsgára készítse fel a diákokat, az idegen nyelvi órák tantervein, az oktatási módszereken sem változtattak – még annak ellenére sem, hogy az Oktatási Hivatal saját elemzése is kimutatta, hogy a hazai nyelvoktatás ezer sebből vérzik. Ráadásul a nyelvoktatás reformját célzó idegen nyelvi stratégia sem készült el időben. 2017-ben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az intézkedés alapjogokat sért, nemrég pedig Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman fejezte ki aggályait a kötelező nyelvvizsgával kapcsolatban. A pedagógus szakszervezetek is tiltakoztak, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pedig alternatív javaslatokkal állt elő. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke arra figyelmeztetett: ha életbe lép a szigorítás, 2020-ban 18-22 ezer diák is kiszorulhat a felsőoktatásból. Az ITM szerdán fogja benyújtani a nyelvvizsgaszigor elhalasztását kérő javaslatát a kormánynak. 
Szerző