Tóth Bertalan (MSZP) jegyzi azt a politikai nyilatkozattervezetet, ami érdekes helyzet elé állíthatná a kormányt. A szöveg tulajdonképpen egy az egyben átveszi az Európai Unió által ratifikált, Törökországot elítélő nyilatkozat szövegét, amelynek elfogadása kapcsán a magyar kormány került ismét a világsajtó érdeklődésének középpontjába, hiszen a 28 ország közül egyedül Magyarország nem írta alá elsőre a dokumentumot.
Csak azután voltak hajlandók érdemben reagálni rá és elfogadni, amikor Törökország már elindította a hadműveletet. Vagyis amikor már mindegy volt. Az ügy érdekessége, hogy a magyar illetékeseknek feltett uniós, többségében a miértre vonatkozó kérdések megválaszolatlanul maradtak a nyilatkozat elfogadása után is. Tehát a fideszesek nagyjából csendkirályosat játszottak Brüsszelben, mint a gyerekek itthon az óvodában.
Na de, miután Tóth Bertalan október 29-én Kövér Lászlónak benyújtotta az unióban végül elfogadott dokumentum magyar változatát, a parlamenti pártok egymás után elkezdetek beállni mögé: az MSZP mellett a DK, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP teljes ellenzéki összefogást hozott össze az ügyben, ugyanis mind társbenyújtóként csatlakoztak a politikai nyilatkozathoz. A Fidesz és a KDNP ugyanezt nem tette meg.
Ennek ellenére az ügy mostanra eljutott oda, hogy kijelölték a külügyi bizottságot, hogy vegye tárgysorozatba a nyilatkozatot, és tárgyalja meg annak parlament elé kerülését. Mivel azonban a külügyi bizottságban Fidesz-KDNP többség van, ezért valószínűleg nem kerül majd az Országgyűlés elé a politikai nyilatkozattervezet.
Nyilván mindennek akkor lenne igazán nagy értéke, ha egyrészt átmenne a külügyi bizottságon, másrészt ez még az előtt megtörténne, hogy a török elnök, Recep Tayyip Erdogan csütörtökön Budapestre látogat. De utóbbi már csak azért sem fog megtörténni, mert a külügyi bizottság legközelebb november 12-én, kedden tart ülést.
