Marad brüsszeli haszonélvező a kormány

Az EU következő költségvetési ciklusában az eddiginél félmilliárd euróval többet kell befizetnie Magyarországnak, de ennél jóval többet kaphat vissza.

Elsősorban az Európai Unió nettó befizetőinek aggályait igyekezett eloszlatni az Európai Bizottság (EB) azzal az adatsorral, amit kedden tett közzé a közösség következő, 2021-2027 közötti költségvetéséről. A brüsszeli testület azt próbálta bizonyítani, hogy az új büdzsé tervezetét nem lehet a befizetések és kifizetések szimpla egyenlegeként kezelni, mert az uniós tagság nyújtotta előnyök jóval meghaladják a közösből kapott juttatásokat.

A nettó egyenlegekre szorítkozó megközelítés messzemenően hibás — fejtette ki keddi sajtótájékoztatóján Gert-Jan Koopman, az EB költségvetésért felelős főigazgatója. Mint hangsúlyozta, az egységes piaci tagság, a migrációs problémák kezelése vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén tett közös lépések pénzben nehezen kifejezhető kedvezményeket jelentenek a tagállamok számára. Így aztán a bizottság nem is tett közzé becsléseket a huszonhetek 2021-2027 közötti nettó pozíciójáról. (A 2014-2018 közötti számokból azonban kiderül, hogy a bruttó nemzeti jövedelemhez képest Magyarország kaszálta a legnagyobbat).

Sok ország kifogásolja, hogy a tervek szerint 2021-től jelentősen emelkedni fog a nemzeti hozzájárulása az uniós büdzséhez. Magyarországé például 2021-2027 között a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,85 százalékáról 0,97 százalékára, ami nagyjából félmilliárd eurós növekedést jelent. Ettől függetlenül hazánk továbbra is ennél jóval többet kaphat vissza a brüsszeli büdzséből. Az igazi elégedetlenkedők azonban a nettó befizetők — például Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország és Svédország —, amelyek többet adnak be a közösbe, mint amennyit kivesznek onnan. Az Európai Bizottság szerint ezek az országok nem veszik figyelembe a közös politikák kedvező költségvetési hatásait, például azt, hogy a felzárkóztatási pénzekből nem csak mondjuk Lengyelország részesül, hanem az ott beruházást végző német, dán vagy épp holland cégek is.

Mint az EB rámutatott, a nemzeti hozzájárulások 2021 utáni emelkedésének fő oka az infláció és a gazdasági növekedés lesz. Körülbelül 12-13 százaléka ahhoz köthető, hogy az egyik legnagyobb nettó befizető ország, az Egyesült Királyság távozik az EU-ból, nagyjából 13 millió eurós rést hagyva az éves büdzsén. A növekmény egynegyede pedig abból származik majd, hogy a tagállamok többletfinanszírozást határoztak el olyan kulcsfontosságúnak minősített területeken, mint amilyen a kutatás-fejlesztés, a digitális átalakulás, az éghajlatváltozás, a közös védelem- és migrációs politika. Ezek a prioritást élvező politikák összességében a költségvetés 35 százalékát emészthetik fel, miközben az agrárpolitikára és a felzárkóztatásra szánt pénzek nagyjából 29-29 százalékát tehetik ki.

A “kohézió barátai” kedden Prágában nehezményezték is, hogy az Európai Bizottság csökkenteni akarja a kohéziós alapokat. Magyarország esetében például ezek a források a jelenlegi hétéves költségvetési időszakban a GNI 2,75 százalékát tették ki, míg 2021-2027 között csak az 1,6 százalékát. De még így is a negyedik legnagyobb kedvezményezett maradhat Horvátország, Bulgária és Lettország után.

A prágai találkozón Orbán Viktor miniszterelnök igazságtalannak nevezte az egyes gazdag tagállamoknak járó visszatérítések rendszerét is, és követelte a megszüntetésüket. Az EB eredeti javaslata pontosan ennek a korrekciónak a fokozatos, ötéves kivezetését tartalmazza. Mint a brüsszeli sajtótájékoztatón elhangzott, igazságtalan, hogy az EU leggazdagabb országainak költségvetési visszatérítéséhez az átlag alatti jóléttel rendelkező tagállamok átlag feletti mértékben járuljanak hozzá. A nettó befizetők egyelőre vehemensen ellenzik a megszüntetését.