Marad brüsszeli haszonélvező a kormány

Publikálás dátuma
2019.11.05. 18:53

Fotó: Shutterstock
Az EU következő költségvetési ciklusában az eddiginél félmilliárd euróval többet kell befizetnie Magyarországnak, de ennél jóval többet kaphat vissza.
Elsősorban az Európai Unió nettó befizetőinek aggályait igyekezett eloszlatni az Európai Bizottság (EB) azzal az adatsorral, amit kedden tett közzé a közösség következő, 2021-2027 közötti költségvetéséről. A brüsszeli testület azt próbálta bizonyítani, hogy az új büdzsé tervezetét nem lehet a befizetések és kifizetések szimpla egyenlegeként kezelni, mert az uniós tagság nyújtotta előnyök jóval meghaladják a közösből kapott juttatásokat. A nettó egyenlegekre szorítkozó megközelítés messzemenően hibás — fejtette ki keddi sajtótájékoztatóján Gert-Jan Koopman, az EB költségvetésért felelős főigazgatója. Mint hangsúlyozta, az egységes piaci tagság, a migrációs problémák kezelése vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén tett közös lépések pénzben nehezen kifejezhető kedvezményeket jelentenek a tagállamok számára. Így aztán a bizottság nem is tett közzé becsléseket a huszonhetek 2021-2027 közötti nettó pozíciójáról. (A 2014-2018 közötti számokból azonban kiderül, hogy a bruttó nemzeti jövedelemhez képest Magyarország kaszálta a legnagyobbat). Sok ország kifogásolja, hogy a tervek szerint 2021-től jelentősen emelkedni fog a nemzeti hozzájárulása az uniós büdzséhez. Magyarországé például 2021-2027 között a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,85 százalékáról 0,97 százalékára, ami nagyjából félmilliárd eurós növekedést jelent. Ettől függetlenül hazánk továbbra is ennél jóval többet kaphat vissza a brüsszeli büdzséből. Az igazi elégedetlenkedők azonban a nettó befizetők — például Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország és Svédország —, amelyek többet adnak be a közösbe, mint amennyit kivesznek onnan. Az Európai Bizottság szerint ezek az országok nem veszik figyelembe a közös politikák kedvező költségvetési hatásait, például azt, hogy a felzárkóztatási pénzekből nem csak mondjuk Lengyelország részesül, hanem az ott beruházást végző német, dán vagy épp holland cégek is. Mint az EB rámutatott, a nemzeti hozzájárulások 2021 utáni emelkedésének fő oka az infláció és a gazdasági növekedés lesz. Körülbelül 12-13 százaléka ahhoz köthető, hogy az egyik legnagyobb nettó befizető ország, az Egyesült Királyság távozik az EU-ból, nagyjából 13 millió eurós rést hagyva az éves büdzsén. A növekmény egynegyede pedig abból származik majd, hogy a tagállamok többletfinanszírozást határoztak el olyan kulcsfontosságúnak minősített területeken, mint amilyen a kutatás-fejlesztés, a digitális átalakulás, az éghajlatváltozás, a közös védelem- és migrációs politika. Ezek a prioritást élvező politikák összességében a költségvetés 35 százalékát emészthetik fel, miközben az agrárpolitikára és a felzárkóztatásra szánt pénzek nagyjából 29-29 százalékát tehetik ki. A “kohézió barátai” kedden Prágában nehezményezték is, hogy az Európai Bizottság csökkenteni akarja a kohéziós alapokat. Magyarország esetében például ezek a források a jelenlegi hétéves költségvetési időszakban a GNI 2,75 százalékát tették ki, míg 2021-2027 között csak az 1,6 százalékát. De még így is a negyedik legnagyobb kedvezményezett maradhat Horvátország, Bulgária és Lettország után. A prágai találkozón Orbán Viktor miniszterelnök igazságtalannak nevezte az egyes gazdag tagállamoknak járó visszatérítések rendszerét is, és követelte a megszüntetésüket. Az EB eredeti javaslata pontosan ennek a korrekciónak a fokozatos, ötéves kivezetését tartalmazza. Mint a brüsszeli sajtótájékoztatón elhangzott, igazságtalan, hogy az EU leggazdagabb országainak költségvetési visszatérítéséhez az átlag alatti jóléttel rendelkező tagállamok átlag feletti mértékben járuljanak hozzá. A nettó befizetők egyelőre vehemensen ellenzik a megszüntetését. 

Mégsem kérnének nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez

Publikálás dátuma
2019.11.05. 18:00

Fotó: Népszava
A kormány 2014-ben döntött arról, hogy 2020-tól csak azok felvételizhessenek egyetemre, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végül belátta, nem lenne célravezető lehetetlen elvárásokkal megtizedelni a felsőoktatásba jelentkező hallgatókat: azt fogják javasolni a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki az egyetemi felvételi elvárások közül. Erről Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára beszélt kedden a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián az MTI tudósítása szerint. A lépést azzal indokolta, az elmúlt időszakban több szervezet is felkereste a tárcát, a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat kérve. „Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot” – mondta az államtitkár. A kormány 2014-ben döntött arról, hogy 2020-tól csak azok felvételizhessenek egyetemre, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Azt nem vették figyelembe, hogy a középiskolai oktatásnak nem feladata, hogy nyelvvizsgára készítse fel a diákokat, az idegen nyelvi órák tantervein, az oktatási módszereken sem változtattak – még annak ellenére sem, hogy az Oktatási Hivatal saját elemzése is kimutatta, hogy a hazai nyelvoktatás ezer sebből vérzik. Ráadásul a nyelvoktatás reformját célzó idegen nyelvi stratégia sem készült el időben. 2017-ben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az intézkedés alapjogokat sért, nemrég pedig Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman fejezte ki aggályait a kötelező nyelvvizsgával kapcsolatban. A pedagógus szakszervezetek is tiltakoztak, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pedig alternatív javaslatokkal állt elő. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke arra figyelmeztetett: ha életbe lép a szigorítás, 2020-ban 18-22 ezer diák is kiszorulhat a felsőoktatásból. Az ITM szerdán fogja benyújtani a nyelvvizsgaszigor elhalasztását kérő javaslatát a kormánynak. 
Szerző

Draskovics Tibor a BKK igazgatóságában

Publikálás dátuma
2019.11.05. 17:48

Fotó: Népszava
Több ismert és érdekes név is szerepel a fővárosi tulajdonú cégek vezetésében, róluk ma szavazott Karácsony Gergely előterjesztésére a közgyűlés.
Draskovics Tibor egykori pénzügy- valamint igazságügyi és rendészeti miniszter lett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új elnöke – egyebek mellett erről is határozott a közgyűlés kedden, amikor a fővárosi tulajdonú cégek új elnökségéről és felügyelő bizottsági (FB) tagjairól döntött. Draskovics mellett más visszatérő is akad az MSZP-SZDSZ érából: a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) elnökségi tagja lett Lakos Imre, aki Molnár Gyula mellett volt Újbudán alpolgármester. Szintén a BVH-ban szerzett fb-tagsággal vigasztalódhat az önkormányzati választáson a fideszes Pokorni Zoltánnal szemben alulmaradt Élő Norbert, aki eddig a BKK felügyelőbizottságában kapott szerepet. A BVH igazgatósági tagja lett Gál J. Zoltán, volt államtitkár, lapunk korábbi főszerkesztő-helyettese, a Vasárnapi Hírek egykori főszerkesztője. A BKK felügyelőbizottságába bekerült az Óbudán képviselői helyet szerzett szocialista Czeglédy Gergő, akiről tavaly azt állította Hadházy Ákos független képviselő, hogy „fideszes körökben mozgó ismerősével” jelentős állami megrendelést kapott. Az MSZP-s politikus erre közölte, feljelentette rágalmazás miatt Hadházyt, aki viszont most azt mondta, nem tud erről. A Fővárosi Csatornázási Művek felügyelőbizottsági tagja lett Szabó Zoltán a volt közoktatási minisztériumi egykori politikai államtitkára és a VII. kerület korábbi polgármestere. Tordai Csaba, Karácsony Gergely újdonsült tanácsadója lesz a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági elnöke. Az alkotmányjogász, ügyvéd, – aki a Gyurcsány- és Bajnai-kormány egykori jogi és közigazgatási államtitkára is volt – emiatt kiszállt az Átlátszó oknyomozó portálból, amelynek alapítója. Igazgatósági tag lett még a cégben Kolber István is, aki egykori regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter volt. A vagyonkezelő felügyelőbizottságának elnöke Bodnár Zoltán lett, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnökeke volt. 2014-ben a Fodor Gábor-féle Liberálisok főpolgármester-jelöltjeként próbálkozott, majd 2016-ban otthagyta a pártot. A Fővárosi Csatornázási Művek igazgatósági tagja lett mások mellett Atkári János és Balog Róbert is. Atkári Demszky Gábor főpolgármester helyettese volt, de az SZDSZ-es városvezető utódjánál, Tarlós Istvánnál is dolgozott főtanácsadóként 2012-ig. Balog pedig októberben Pesterzsébeten indult polgármester-jelöltként, de kikapott a Fidesz-által támogatott Szabados Ákossal szemben. Balog egyébként a Főtáv főosztályvezetője. A Fővárosi Vízművek Zrt. igazgatósági tagja lett Magyar György ügyvéd, aki legutóbb a fővárosi és a ferencvárosi előválasztásokat vezényelte le. Józsa István korábbi szocialista országgyűlési képviselő hasonló posztot kapott, ahogy Boruzs András, a Liberálisok pártigazgatója is.
Frissítve: 2019.11.05. 20:27