Benzinescsere a Mol Limónál

Publikálás dátuma
2019.11.05. 19:45

Fotó: MOL
A Mol fővárosi Limo-szolgáltatásában 150 benzines VW Up!-ot lecserél hasonló üzemanyaggal futó, de fűthető Kia Picantókra.
Az év végéig fokozatosan 150 fűthető, benzines Kia Picantóra cserél ugyanennyi, szintén benzines Volkswagen (VW) Up!-ot Limo nevű fővárosi autóbérlő szolgáltatásában a Mol – tájékoztatott kedden az olajtársaság. Az új gépjárművek használati költsége megegyezik a lecseréltekével. Eszerint a 990 forintos havidíjat befizetőktől 66, az alkalmi használóktól pedig 77 forintot vonnak le percenként. Míg a 2018 elején indult autómegosztó rendszerben körülbelül egy évig futott 300 VW Up! is, számuk immár százra apadt: ötvenet idén nyáron cseréltek elektromos Smartokra. Az új Általános Szerződési Feltételekből az is kiszúrható, hogy keddtől percenként 15-ről 25 forintra nőtt a várakozási, illetve 10 ezerről 20 ezerre a takarítási díj.
Szerző
Témák
Mol Limo
Frissítve: 2019.11.05. 21:12

Alig lehet kiadó irodát találni a fővárosban

Publikálás dátuma
2019.11.05. 16:42

Fotó: Népszava
Kevesebb, mint 217 ezer négyzetméternyi iroda áll üresen jelenleg a fővárosban, ezek is többnyire régi házakban, külső kerületekben találhatóak.
Töretlenül népszerű befektetési terméknek számítanak az irodák, amit jól mutat, hogy az idei harmadik negyedévben a teljes nem-lakáscélú ingatlanpiaci forgalom csaknem felét - 47 százalékot - a budapesti irodaházak vásárlása tette ki. Éves összesítésben pedig még nagyobb arányt - 55 százalékot - képviselnek ezek a tranzakciók. Mindez azonban nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az irodák szinte teljes kihasználtsággal üzemelnek. Jelenleg Budapesten alig 217 ezer négyzetméternyi iroda áll üresen, ezek is többnyire külső kerületekben, régebbi házakban. Ez 5,9 százalékos kihasználatlansági rátát jelent, ami a valaha mért legalacsonyabb a hazai irodapiacon – derül ki a CBRE elemzéséből. (Budapesten mintegy 3,7 millió négyzetmétert tesz ki a modern irodaállomány.) Az idén viszont összességében csak alig 112 ezer négyzetméternyi új irodaterületet adnak át. Igaz, jövőre ez a szám akár meg is duplázódhat. A tervek szerint 2020-ban 217 ezer négyzetméter készül el: erre pedig nem csak befektetői oldalról van igény, hanem a bérlők részéről is. Az idei harmadik negyedévben ugyanis már 191 ezer négyzetméternyi irodára kötöttek bérleti szerződést, ami 82 százalékos növekedés a nyári hónapokhoz képest (igaz, a tranzakciók 63 százaléka a jelenlegi bérleti szerződések megújítása volt). Nagyon erős az irodák iránti kereslet, a cégek sokkal inkább hajlandóak hosszabb távra is aláírni a bérleti szerződéseket, mint pár évvel korábban. Mindenki bővít: a cégek új tevékenységeket is behoznak, a munkatársak létszámát növelik.  Az irodák iránti intenzív kereslet így hosszabb távon is fennmarad, a következő évtizedben nem fenyegeti komolyabb visszaesés ezt a területet – fogalmazott Borbély Gábor, a CBRE Magyarország üzletfejlesztési és kutatási igazgatója. Az erős kereslettel azonban  a szakember és építőanyag hiány miatt nem tud lépést tartani az építőipar. A fejlesztőknek grandiózusabb tervei vannak, akár 250 ezer négyzetméternyi irodaházat is építenének jövőre, de a folyamatos csúszások miatt ez a tempó nem tartható – jegyezte meg Borbély Gábor. Kérdésünkre úgy fogalmazott: abban szinte mindenki egyetért, hogy „egészségtelen” az irodaházak ilyen magas bérlői kihasználtsága, ám a jövőre várható fejlesztések ezt némiképp ellensúlyozni tudják. Azt is látni kell, hogy van az irodának alternatívája, mégpedig a home office – tette hozzá. Ez a cégek és a dolgozók számára is nyerő helyzet, hiszen előbbi költséget tud megspórolni, utóbbiak részéről pedig az otthoni munka lehetősége már-már alapvető elvárás. Márpedig ez nem elhanyagolható szempont, hiszen az erős kereslet és a mérsékelt új kínálat az irodák bérleti díját is jócskán megemeli. A teljes üresen álló állományt nézve az átlagos havi bérleti díj 12,9 euró négyzetméterenként. Az „A” kategóriában már 15,3 eurót kérnek, ami 5 százalékos emelkedés tavaly ősz óta. Az új építésű házakban a kínálati ár akár 16-17 euró is lehet négyzetméterenként, a Belvárosban pedig a legdrágább irodákat 25-26 eurós négyzetméterenkénti áron kínálják. Már amennyiben van egyáltalán szabad terület.              

A szűkös kínálat visszavetheti a forgalmat

Az idei harmadik negyedévben összességében 577 millió eurónyi befektetés érkezett a hazai nem-lakáscélú ingatlanpiacra, ami 46 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Az év első 9 hónapjában így a teljes befektetési forgalom már átlépte az 1,1 milliárd eurós határt, ami 3 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A CBRE előrejelzése szerint az idei év forgalma ezzel együtt a tavalyi – 1,76 milliárd eurós – szint alatt maradhat, és 1,5-1,6 milliárd euró körül alakulhat. Az év elején a CBRE által készített befektetői hangulatindexben a legtöbben a tavalyihoz hasonló forgalmat vártak idénre is, a szűkös kínálat miatt azonban a teljes forgalom elmaradhat a tavalyi szinttől. 

Szerző

Orbán az uniós költségvetés megreformálásáról értekezett Prágában

Publikálás dátuma
2019.11.05. 13:32

Fotó: Fischer Zoltán / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Egy V4-es megbeszélést követően bocsátkozott az unió pénzügyeinek átrendezésére felhívó, a részleteket gondosan elkerülő fejtegetésébe a miniszterelnök.
Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi "igazságot akarunk" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában. A kormányfő részt vesz a Kohézió barátai csúcstalálkozón, amelynek elején a visegrádi országok (V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei egyeztetettek. A V4-es megbeszélést követően bocsátkozott az unió költségvetésének megreformálásáról szóló, részleteket gondosan elkerülő fejtegetésébe Orbán.
A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a költségvetés igazságos legyen, négy dolognak kell változnia.

Először, Orbán kijelentése szerint a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert szerinte ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, "teljesen igazságtalan képet" kapunk. (Ennek megváltoztatása elsősorban Nagy-Britanniát érinthetné kellemetlenül: esetükben a közös kasszába befizetett pénzek és a rájuk fordított uniós költségek különbözetének 66 százalékára terjed ki a visszatérítés. Hogy a rebate-ek végét is elhozhatja a Brexit, az már 2016-ban felmerült, így a magyar miniszterelnök meglehet, nyílt kapukat dönget a kérdésben.)
Másodikként Orbán szerint azt is figyelembe kell venni, hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz, és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben - közölte.
Harmadszor, azt is igazságtalannak nevezte a miniszterelnök, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy "minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet". (Ez különben a magyar gazdaság- és szociálpolitika jellemzője is, kezdve az egykulcsos adóval, illetve a mindössze 9 százalékra csökkentett társasági adóval, egészen a hitelképes felső- és középosztály támogatására szorítkozó csok-ig, babaváró hitelig és autóvásárlási kedvezményig.)
Végül úgy vélte, az is szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot, a bizottsági javaslat "az ellenkező irányba halad", és ez a költségvetés egyre rugalmatlanabb lesz. Hangsúlyozta: "ennek ellenére is optimisták vagyunk", mert a V4-ek nagy szerencséjére két volt pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között.
Kérdésre válaszolva Orbán közölte: a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb, mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz. (Ez a felvetés már csak azért is különös a kormányfőtől, mert az Orbán-kormány évtizedes intézkedései mind a felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, akadémiai és tudományos élet rovására szolgálták a fiatalok szakképzésbe kényszerítését.) Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot - magyarázta. (Hasonló a helyzet már csak annyiban is, hogy míg Hollandia korábban is foglalkozott már a karbonsemlegesség kérdésével, addig Magyarország a nyugat-európai gyárak befogadásával volt elfoglalva, és erre költötte a GDP-t, támogatásként osztva szét az adófizetők pénzét.)
Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta: "mindannyian csalódottak vagyunk", hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal - Szerbiával és Montenegróval -, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és "a bővítés gondolata ne enyésszen el".

A kedvezményezettek érdeképviselete

A Kohézió barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat. A csoport tagjai először 2012-ben üléseztek Bukarestben. A szervezők tájékoztatása szerint Prágába várják Bulgária, Észtország, Horvátország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia vezetőit, továbbá Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Spanyolország és Görögország képviselőit, valamint Günther Oettinger uniós biztost.