Csalás miatt elítélt vállalkozó cégétől venne parkolóautomatákat Horváth Csaba

Publikálás dátuma
2019.11.06. 08:12

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az új zuglói polgármester újabb érdekes javaslattal állt elő: a 80 ezer rendbeli csalás miatt büntetett Kupper András cégével kötne szerződést. Horváth Csaba ugyanakkor állítja, nem volt más lehetősége.
 A frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba javaslatára Zugló nyélbe üthet egy újabb négy évre szóló parkolási üzletet Kupper András cégével.
Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán nyolcvanezer rendbeli csalás miatt korábban elítélt a bíróság.

Cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton – írja a 444.hu.  Kupper a kezdetektől fogva a budapesti parkolás legnagyobb ásza. Övé volt a hírhedt Centrum parkolási birodalom, cégeinek vezetői, 23 személy, jelenleg is a vádlottak padján ül csalás vádjával. Az előterjesztés konkrétan így szól:
 „42/ A "Parkoló automaták beszerzése és üzembe helyezése, továbbá parkoló automaták műszaki jellegű üzemeltetése (karbantartása) Budapest XIV. kerület Zugló közigazgatási területén" tárgyú közbeszerzési eljárás lezárása. Előterjesztő: Horváth Csaba polgármester” 
A XIV. kerületi testület november 7-én szentesítheti az újabb parkolási bizniszt, ami 76 darab új parkolóóráról, azok telepítéséről és karbantartásáról szól. Az automaták darabja több, mint 2 millió forintba kerül, amiket Kupper cége a C-Ware Kft. szállít, telepít és helyez üzembe, majd darabját havi 40 ezer forintért négy éven át karbantart. Más cég el sem indulhatott a közbeszerzésen.
Kupperék nem most teszik be a lábukat Zuglóba - jegyzi meg a lap. Már 2017-ben 207 automatát telepítettek a kerületbe. Ezeknek a szerkezeteknek a havi üzemeltetése jelenleg darabonként, havonta nettó 69 ezer forintba kerül. Különös módon a most beszerzendő automaták karbantartási díja már csak 40 ezer forint lesz havonta, tehát Kupperék uszkve 40%-al levitték az árat valamiért. Ami azt jelenti, hogy lesz a kerületben 207 darab Strada típusú automata, amit a C-Ware Kft. majd harmincezer forinttal drágábban üzemeltet, és lesz 76 tökugyanolyan, amit jóval olcsóbban.   
Korábban Karácsony Gergely is nagyon fázott ettől az üzlettől. Még az ő polgármestersége idején dőlt el, hogy Zuglóban kibővítik a fizetős övezetet. Erre azért volt szükség mert a fizetős területekről egy rakás autós áttelepült az ingyenes övezetekbe, ahol így élhetetlenné váltak az utcák. Már 2019 tavasszal, amikor az önkormányzati kampány javában zajlott, a zuglói testület elé került a beruházás ügye, de akkor áttolták a döntést a választások utánra. Ugyan december 31-ig lenne idő az üzlet átgondolásra, Horváth Csaba már most csütörtökön lezárná a közbeszerzést.   
A Népszava megkérdezte az ügyről Horváth Csabát, aki azt mondta, 
nem volt mozgástere, hiszen már áprilisban a parkolózónák bővítéséről döntött az akkor még Karácsony vezette testület. Horváthnak pedig állítólag jelezte elődje, hogy ebben az ügyben hamar döntést kell hozni.

Szerző

Előveszi kedvenc témáját a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.11.06. 06:45

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Kövér László házelnök maradt fővédnök, de a korábbi programtól eltérően a köszöntőt nem ő, hanem Hende Csaba fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés alelnöke mondja majd a „Koszorús-akció 75. évfordulójára tiszteletére” meghirdetett konferencián. A rendezvényt rejtélyes körülmények között lefújták az önkormányzati választás előtt.
A Dohány utcában lévő emléktáblája szerint Koszorús Ferenc (1899–1974) vezérkari ezredes és hős katonái 1944 júliusában megakadályozták a budapesti zsidóság deportálását. A budai Várban felállított mellszobra talapzatán is hasonló méltatás olvasható.
Karsai László és a korszak szakértőjének számító más történészek azonban nem találtak hitelt érdemlő bizonyítékot arra, hogy Horthy Miklós kormányzó valóban a zsidóság védelmében rendelte volna Koszorús Ferencet és páncélos hadosztályát Esztergomból a fővárosba.
Ahogyan azt korábbi cikkünkben írtuk: több forrásból is úgy értesültünk, hogy az eredetileg szeptember 30-ára, az Országház felsőházi termébe tervezett rendezvényt – Kövér László nemtetszése ellenére – azért nem tartották meg, mert az önkormányzati választások közeledtével a Fidesz nem akart újabb emlékezetpolitikai vitákat gerjeszteni.
Az Országgyűlés Hivatala szerint azonban „politikai ok fel sem merült”. Hantó Zsuzsa főszervező, a Koszorús Ferenc Emlékbizottság elnöke a meghívott előadóknak küldött szabadkozásában technikai okokkal indokolta az esemény elmaradását. Lapunknak aztán már azt mondta, hogy anyagi kérdések húzódnak meg a háttérben, és a tanácskozást nem végleg törölték: „a terem bérleti díjával kapcsolatban történt félreértés miatt kellett a konferenciát későbbi időpontra halasztani”.
A birtokunkban lévő meghívó szerint a parlamenti tanácskozást végül november 14-én tartják meg. Úgy fest, az anyagi akadályok sikeresen elhárultak. „A konferencia költségeit az Országgyűlés Hivatala, az egyik szervező fél fedezi” – tudatta lapunkkal Hantó Zsuzsa, aki ragaszkodott ahhoz, hogy írásban elküldött válaszát teljes terjedelmében közöljük. Szükségesnek tartotta jelezni, hogy nem Koszorús-konferenciát rendeznek, hanem a 75 éve történt embermentésekkel foglalkoznak. A téma feldolgozásával – állította – adós a történettudomány.
Hantó Zsuzsa úgy ítélte meg, e hiányra Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben című könyve magyar olvasókhoz írt előszavában Karsai Elek is felhívta a figyelmet. „Így szinte teljesen hiányzik a könyvből a magyarországi zsidóüldözések történetéből a zsidók mentésére kifejtett tevékenység, lett légyen az a protestáns és a katolikus egyházak főpapjainak és lelkészeinek, apáca- és szerzetesrendeknek, misszióknak, vagy a semleges országok követségeinek akciója... De ide kell sorolnunk a lakosság egy részének korántsem passzív magatartását is....1944 decemberében a pesti gettóban mintegy 55-60 000 ember tartózkodott, a fővárosban tehát rajtuk kívül több tízezer zsidónak sikerült elrejtőznie hamis papírokkal, keresztények házaiban, lakásaiban.”
Bár Hantó Zsuzsa erre nem tért ki, a hivatkozott előszó 1984-ben, tehát 35 évvel ezelőtt jelent meg. Azóta történt egy és más.
Az idézet pontos, de nem teljes – jegyezte meg kérdésünkre Karsai László, akinek Karsai Elek az édesapja volt. Az utolsó mondat végén, a „házaiban, lakásaiban” után nincs pont, hanem hosszú kötőjel van és még öt szó: „– azok tudtával vagy tudtuk nélkül”.
Magyarán sokan, ahogyan édesapja is, keresztények elhagyott lakásaiban rejtőztek el – magyarázta Karsai László. Például budai villákban, ahonnan tulajdonosaik a bombázásoktól egyébként joggal félve, vidékre költöztek. „Apám egyik éjjel egyszerűen betört az egyik ilyen elhagyott budai villába, majd másnap reggeltől úgy járt-kelt a kertben, mint a tulajdonos tüdőlövésből lábadozó fia, a szomszéd villában lévő SS-központ őreivel nyugodtan beszélgetett, tudta, hogy azon a környéken razzia nem lesz” – számolt be a történész egy családi emlékről.
Karsai László bizonyosra veszi, hogy a Jad Vasem által eddig elismert mintegy 900 magyar embermentőnél több százzal többen voltak azok, akik a jeruzsálemi intézet – szerinte amúgy igen vitatható – kritériumainak is megfelelően embereket mentettek: önzetlenül, nem pénzért, kockáztatva személyes biztonságukat, egzisztenciájukat.
Hantó Zsuzsa állításával szemben ugyanakkor éppen az embermentők ügye az egyik leginkább feldolgozott terület, a „hivatalos Fidesz emlékezetpolitika legkedveltebb témája”. Szita Szabolcs, Kovács Tamás és mások is egész könyveket írtak már erről, még az 1970-es években vaskos kötet jelent meg az egyházi embermentőkről is. „Jó tíz éve Molnár Jutkával és Frojimovics Kingával kiadtuk a Jad Vasem magyar embermentőkről szóló lexikonját fényképekkel, teljes élettörténetekkel” – hangsúlyozta Karsai László. A budai Apor Vilmos téren külön emlékművük van, számtalan szobor, tábla őrzi-hirdeti emléküket szerte a fővárosban.
Szerző
Frissítve: 2019.11.06. 09:02

Vizoviczki László beismerte a vádakat

Publikálás dátuma
2019.11.06. 06:17

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az éjszaka egykori császárát többrendbeli minősített vesztegetéssel, valamint szigorúan titkos adattal visszaélés bűntettének elkövetésével vádolja az ügyészség.
Gyakorlatilag az elejétől újrakezdődött kedden a Fővárosi Törvényszék Kiss Károly hadbíró vezette katonai tanácsa előtt Vizoviczki László vesztegetési pere - írta a Magyar Nemzet, amelynek információi szerint Vizoviczki és három vádlott-társa beismerte az ügyész által ismertetett vádakat. A lap szerdai cikke szerint az ügyet január 7-re napolták el, amikor megkezdődik a vádlottak kihallgatása. Januárra még hét tárgyalási napot tűzött ki az új hadbíró, aki összesen 160 tárgyalási napot nevezett meg 2021 elejéig, így, ha addig semmi rendkívüli nem jön közbe, végre ítélet is születhet első fokon. A kiemelt és egyben szigorúan bizalmas (titkos) minősítésű ügyben az elsőrendű terheltet - az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki Lászlót - többrendbeli minősített vesztegetéssel, valamint szigorúan titkos adattal visszaélés bűntettének elkövetésével vádolja az ügyészség. A vádirat lényege szerint Vizoviczki 2005 óta korrumpálhatott - mások mellett - vezető beosztású rendőrtiszteket. A bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt, illetve főtiszt, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van. Vizoviczki korábban jogerősen hét év fegyházat és 330 millió forint vagyonelkobzást kapott felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, és 2018-ban bevonult a börtönbe letölteni a büntetését.
Szerző