Nekünk is nagyon fog fájni, hogy gyengül a német gazdaság

Publikálás dátuma
2019.11.06. 13:47

Fotó: maks-richter.com
A német gazdaságtól 6000 vállalat függ Magyarországon, e társaságok mintegy 300 ezer embernek adnak munkát.
A német ipart meglehetősen pesszimista hangulat jellemzi: 2018 közepe óta meredeken romlik az üzleti bizalom és idén szeptember-októberben a mutató 2009 vége óta nem látott szintekre süllyedt. A hazai export ugyan a nyár közepéig ellenállónak tűnt a németországi tendenciával szemben, az augusztusi adatokban azonban már világosan látszik a kedvezőtlen hatás, jövőre pedig az OTP Bank Elemzési Központja szerint 3 százalék közelébe csökkenhet a magyar GDP-növekedés üteme az idei 5 százalékot közelítő szintről. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Hány céget érint, és az örökké emlegetett járműipar mellett mely szektorokban van ok az aggodalomra? Ezt vette górcső alá az OTP Business Trend szakcikksorozat legújabb darabja.   Több oka is van a német ipari szektor gyengélkedésének. Egyrészt az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, és leginkább ennek kedvezőtlen világgazdasági hatása közvetetten kedvezőtlenül érinti a tartós fogyasztási cikkek globális vásárlását, amelyek termelésében Németország meghatározó szereplő. A folyamat azonban leginkább az autóipar gyengélkedéséhez köthető, mivel az európai autók forgalombahozási szabályozásának szigorodása megemeli a gyártók költségeit, miközben a környezetvédelmi szabályozással kapcsolatos jövőbeli bizonytalanság nem kedvez a fogyasztói kedvnek sem. Nem segít a német autóiparnak az sem, hogy a fogyasztói kereslet erősen eltolódott a szabadidőautók irányába, miközben Németország klasszikusan a szedánokban erős. Az elektromos, illetve hibrid autók gyártásában sem sikerült a nemzetközi mezőny élére állnia a német szektornak. Magyar szempontból egyáltalán nem mindegy, mi történik a német gazdasággal, hiszen 2018-ban a teljes magyar exporttevékenység 27 százaléka irányult Németországba, amely így továbbra is Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere. A leginkább érintett iparág – amely megszenvedheti a németországi pesszimizmust – a legnagyobb németországi exportot bonyolító feldolgozóipar, bár kiemelkedő a gépjármű-értékesítés és –javítás részesedése is. A 2018-as adatok szerint a magyarországi járműipar mintegy 600 cége a külföldi bevételek 47 százalékát a Németországba irányuló export révén könyvelhette el. A számítógépek és elektronika-, illetve optikai termékek gyártásával foglalkozó 1100 vállalkozás külföldről származó bevételeinek valamivel több, mint minden negyedik forintja érkezett Németországból. De nagy volt a német export aránya a villamos berendezések, illetve a gépek és gépi berendezések gyártásában is, a két alágazatban összesen több mint 2600 vállalkozás az érintett.  Összesen mintegy 6000 vállalat működik Magyarországon német háttérrel, vagy jelentősen támaszkodva a német piacra – mert ágazatuk több mint 80 százalékban eleve exportra termel, és a német piac viszi el az exportértékesítés jelentős részét –, e társaságok pedig mintegy 300 ezer embernek adnak munkát.  Ez a néhány ezer cég ugyanis jelentős mértékben hozzájárul a GDP termeléséhez, és közvetve is hatalmas a jelentősége annak, hogy milyen állapotban vannak. A nagyvállalatok ugyanis – amelyek az ipari export négyötödét adják – egy sor kisebb beszállítóval állnak kapcsolatban, amelyek így szintén megérzik, ha akadozik a kivitel, tehát a termelési volumen csökkenése továbbgyűrűzhet a kis és közepes vállalkozások körébe is. Könnyű belátni, hogy ha egyetlen autógyártó 3 hetes leállása nyomot hagy a GDP-adatban – ahogy történt az már korábban –, akkor egy jelentősebb megrendelés-csökkenés akár komoly rést is üthet benne, hiszen ez esetben több ezer cég és azok beszállítói is kénytelenek lesznek behúzni a féket. A problémát jól illusztrálja, hogy az OECD számításai szerint a hazai export hozzáadott érték tartalmát egységnyinek véve a tovagyűrűző hatások további 36 százalékos többletértéket generálnak. Ez a többlet eredmény jelenhet meg később például magasabb bérekben vagy foglalkoztatásban, kedvezőtlen esetben viszont ellenkező előjellel. Ráadásul a gyártásnál nem is áll meg a probléma. Ha a feldolgozóipar megszenvedi a német pesszimizmust, az a szolgáltatások terén is érezteti majd a hatását. A Németországba irányuló szolgáltatásexport nem éri el az ipar értékét, valamivel több, mint 1420 milliárd forintot tett ki tavaly. Ebből a csaknem 300 milliárd forint értékű szállítás lehet az, amelyet érzékenyen érinthet az ipar esetleges visszaesése. De persze ennek is lehet továbbgyűrűző hatása. A német ipar kedvezőtlen folyamatai még aligha látszódtak a legutóbbi, második negyedéves GDP adatban, hiszen az éves alapon 5,2 százalékos negyedév/negyedév alapon pedig az 1,1 százalékos  szezonálisan igazított növekedés csak enyhe lassulást jelent a megelőző negyedévekhez képest. Miközben a német ipar gyengélkedése 2018 második fele óta tart, a hazai ipar az idei nyár közepéig látszólag meglehetősen jól teljesített, például a júliusi év/év növekedés még közel 9 százalékos volt. A kedvező tendenciában szerepet játszottak az elmúlt években termelőre forduló nagy autóipari beruházások is. Az augusztusi index azonban már jelentősebben, 2,8 százalékra csökkent,  Ráadásul március óta - az elektronikai szektort leszámítva - a  termelési szint hónapok óta stagnál vagy csökken. A korábbi években a hazai ipar jelentősen reagált a német ipari ciklus minden ingadozására. Ugyan a kapcsolat az elmúlt években kicsit meggyengülhetett a jelentősen bővülő hazai termelési kapacitások miatt, érzékenységünk radikálisan biztos nem csökkent. A kérdés így az, hogy a német ipar gyengélkedése mennyire lehet tartós és súlyos. Ezzel kapcsolatban a legtöbb elemző úgy véli, hogy drasztikus recesszióval nem, elhúzódóbb stagnálásközeli helyzettel azonban mindenképpen érdemes számolni. Összegezve: a kis és nyitott magyar gazdaság - a német ipari értéklánchoz köthető erőteljes kapcsolódásai miatt - aligha tudja magát kivonni a kedvezőtlen folyamatokból. Ez az egyik oka annak, hogy a 2018-as 5 százalékot közelítő növekedési dinamika után az OTP Bank Elemzési Központja jövőre 3 százalék közeli gazdasági növekedésre számít Magyarországon.        
Szerző
Frissítve: 2019.11.06. 13:49

Piacra lépett az ötödik legnagyobb magyar bank, majd rögtön összeomlott a netbankja

Publikálás dátuma
2019.11.06. 13:16

Fotó: Népszava
1,1 millió ügyfél, 750 fiók, 2300 milliárd forintos mérlegfőösszeg - ez aTakarékbank
Csaknem 2300 milliárd forintos mérlegfőösszegével az ország ötödik legnagyobb hitelintézete lépett piacra, úgy hogy a saját tőkéje 120, jegyzett tőkéje 70 milliárd forintra emelkedett, hitelállománya pedig eléri az 1400, betétállománya pedig az 1700 milliárd forintot. A fúziók révén az országos Takarékbank ügyfeleinek száma több mint 1,1 millióra nőtt, 750 fiókjával és 15 Takarék mobil bankfiókjával a legnagyobb, országos fiókhálózatot üzemelteti. A szerdai bejelentést követően jelent meg a Takarékbank honlapján a figyelmeztetés arról, hogy "a Takarék Netbank működésében a fokozott használat miatt esetlegesen lassulás tapasztalható. A pénzintézet kéri, hogy ha valaki nem tud belépni a rendszerbe, próbálja később újra." A Takarékbank Zrt. egyébként október 31-én jön létre országos hatáskörrel, tizenegy takarékszövetkezet és két bank – a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. és a Takarékbank Zrt. – egyesülésével. Akkor tájékoztattak arról is, hogy a Takarék Csoport univerzális bankja a szükséges informatikai átállás miatt azonban csak szerdán kezdi meg a működését. A jelek szerint még korántsem zavartalanul. Bár az is tény, hogy ennek lehetőségére előzetesen felhívták az ügyfelek figyelmét. Ötéves folyamatot követően a korábbi közel 120 takarékszövetkezetből mára egyetlen, országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bank jött létre. Az utolsó fúzióban a 3A Takarékszövetkezet, a Békés Takarék Szövetkezet, a CENTRÁL TAKARÉK Szövetkezet, a Dél TAKARÉK Szövetkezet, a Fókusz Takarékszövetkezet, a Hungária Takarék Takarékszövetkezet, a KORONA TAKARÉK Takarékszövetkezet, az M7 TAKARÉK Szövetkezet, a Nyugat Takarék Szövetkezet, a Pátria Takarékszövetkezet és a TISZÁNTÚLI TAKARÉK Takarékszövetkezet, valamint a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. és az eddig regionálisan működő Takarékbank Zrt. vett részt. Valamennyi hitelintézet ügyfeleit, dolgozóit, teljes fiókhálózatát, betét- hitel- és szerződésállományait a Takarékbank Zrt. vette át. Azt remélik, hogy 2023-ra mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben 10 százalékos piaci részesedés és évi 30 milliárd forint körüli adózott eredményt érnek el.   
Szerző

331,16 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.06. 08:51

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Kedd estéhez képest minimálisan emelkedett a forint jegyzése a főbb devizákhoz viszonyítva szerda reggel.
Fél hét körül az euró 331,16 forintra gyengült a kedd esti 331,26 forintról.
A svájci frank árfolyama 301,32 forintról 301,17 forintra, a dolláré pedig 299,22 forintról 299,10 forintra süllyedt.
Az euró árfolyama nem változott érdemben a dollárral szemben, kedd este 1,1070 dollárt, szerda reggel 1,1071 dollárt ér.
Szerző