Megkéseltek három turistát és öt helyi lakost Jordániában - az Iszlám Állam vállalta

Publikálás dátuma
2019.11.06. 14:59

Fotó: AHMAD ABDO / AFP
Az eset egy romvárosnál történt, a tettes indítékai ismeretlenek. Az országban nagyon ritkák az ilyen esetek.
Nyolc ember, köztük három mexikói és egy svájci turista sebesült meg késes támadásban szerdán a jordániai Dzserasban, a római kori romváros közelében - közölték biztonsági források. A korábbi hírek öt sebesültről és arról szóltak, hogy megsebesített turisták mind spanyol nők, de a spanyol külügyminisztérium ezt cáfolta, és az al-Arabíja hírtelevízióban is az hangzott el, hogy a korábbi hírekkel ellentétben a három sebesült turista nem spanyol, hanem mexikói. A helyi közbiztonsági főigazgatóság szerint a jordániai sebesültek között két rendőr, egy idegenvezető és egy buszsofőr van. Jelenleg mindnyájan orvosi kezelés alatt állnak, az egyik rendőr és az egyik mexikói turista válságos állapotban van. A támadót a helyszínen elfogták, kihallgatják - derül ki a főigazgatóság közleményéből, amely nem közölt részleteket a támadó személyével kapcsolatban. A rendőrség lezárta környéket, és nyomozást indított. A közösségi médiában felvételek jelentek meg a támadásról: egy nő vértócsában fekszik a földön, és mellette ül egy másik, pánikba esett nő vérfoltos pólóban, illetve egy lábon szúrt férfi. A rendőrség felszólított az állampolgárokat, hogy ne terjesszék a videofelvételt, mivel az jogsértésnek számít, és a sebesültek, valamint családtagjaik jogait sérti. Jordániában ritkán fordulnak elő támadások külföldi turisták ellen, az utazási irodák idegenforgalmi szempontból az egyik legbiztonságosabb közel-keleti országnak tartják. Az elmúlt két évben nőtt is az Európából érkező turisták száma. z Ammántól 48 kilométerre lévő Dzseras az ókori Gerasza városra épült, amely a római korban fontos kereskedelmi központ volt, és a Dekapolisz városszövetséghez tartozott. Az antik város súlyos károkat szenvedett a 749-es földrengésben, ennek ellenére római és bizánci korból való, viszonylagos épségben maradt épületek sokasága található ott. Ez Jordánia második leglátogatottabb romvárosa Petra után. A dpa német hírügynökség azonban megjegyzi, hogy 2016 decemberében legalább 10 ember, köztük egy kanadai turista vesztette életét egy támadásban a fővárostól, Ammántól mintegy 120 kilométerre délnyugatra található el-Kerak városában. A támadás végrehajtójaként az Iszlám Állam dzsihadista szervezet jelentkezett.
Szerző
Frissítve: 2019.11.06. 18:03

Francia-kínai fricska Amerikának

Publikálás dátuma
2019.11.06. 14:56

Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
Miközben az Egyesült Államok egyfajta kereskedelmi háborúba keveredett Kínával, az Európai Unióban pedig a fenyegető kínai terjeszkedés és a trójai falóként működő tagállamok miatt aggódnak, Emmanuel Macron zsíros üzleteket kötött Pekingben. A francia elnök üzletemberek népes delegációjával látogatott három napra Kínába, melynek záróakkordjaként 15 milliárd dolláros üzletet jelentett be. A megegyezés a repülőgépipart, az energetikai és mezőgazdasági szektort érinti, engedélyt kaptak a baromi-, sertés- és marhahús kivitelére, valamint betiltották a francia sajtok és borok hamisítását. Az egyre szorosabb kapcsolatokat az is jól jelzi, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök idén márciusban Párizsban járt. Akkor ugyancsak több tízmilliárd dollár értékű üzletet, köztük 300 Airbus repülő megvásárlását jelentették be, az nem világos, hogy a most beharangozott egyezségek ezt már tartalmazzák-e? A francia államfő vizitje nem csupán gazdaságilag megy szembe az amerikai politikával, de politikailag is odaszúrtak Washingtonnak. A találkozó margóján ugyanis Macron és Hszi Csin-ping megerősítették elkötelezettségüket a visszafordíthatatlan párizsi klímaegyezmégyben vállaltak mellett. Időzítésük aligha véletlen, hiszen az Egyesült Államok éppen a minap jelentette be, hogy megkezdik a formális kilépést a megállapodásból. Donald Trump amerikai elnök már 2017-ben azt ígérte, hogy visszavonja demokrata elődje vállalásait, mert azok szerinte nem szolgálják az ország érdekeit. Macron becsületére legyen mondva, hogy pekingi vizitjén a hosszú hetek óta tartó és egyre erőszakosabb hongkongi tüntetések ügyét is felhozta. Óvatosan kifejezte aggodalmát és mindkét felet párbeszédre és visszafogottságra szólította fel.
Szerző

Szigorúbb határellenőrzést rendelt el a német belügyminiszter

Publikálás dátuma
2019.11.06. 14:55

Fotó: OLIVER BERG / AFP
Szigorúbb határellenőrzésre utasította Horst Seehofer német belügyminiszter az illetékes hatóságokat. Ibrahim Miri német klánvezérnek ugyanis sikerült visszajutnia német területre deportálása után is.
Miri libanoni származású bűnöző, akit kiutasítását követően, néhány hónapja, szülőhazájába szállítottak egy repülőgép fedélzetén. Ám néhány nappal ezelőtt már német területen menekültstátuszt kért a helyi hatóságoktól azt állítván, hogy halálos fenyegetést kapott Libanonban. Német lapértesülések szerint embercsempészek segítségével került vissza Németországba, de amikor fény derült kilétére, azonnal letartóztatták. Seehofer kijelentette, a Miri-ügy a német demokrácia fokmérője. „Amennyiben ebben az esetben nem kerekedne felül a jogállamiság, akkor az egész lakosság elveszítheti a teljes menekültügyi rendszerbe vetett bizalmát” – fejtette ki a német belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egykori elnöke. Hozzátette, cél továbbá az is, hogy felkutassák azokat az embereket, akik törvénytelenül tartózkodnak Németországban. „A rendőrségnek rugalmas ellenőrzéseket kell végrehajtania a teljes szövetségi határ közelében” – hangoztatta. Németország a 2015-ös súlyos menekültválságot követően visszaállította a határellenőrzést az osztrák határszakaszon függetlenül attól, hogy mindkét állam a schengeni övezet tagja. Ez azonban nem jelentett egy szigorú ellenőrzést, ezen azonban – mint a Bild napilap is megírta – változtatnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a határtól induló főutakon ellenőrző pontokat állítanak fel. A meglepetésszerű ellenőrzések számát is növelik. A rendelkezések értelmében azokat, akiket rajtakapják a beutazási tilalom megszegésén, azonnal kiutasítják az országból. Aki pedig a törvények megszegése ellenére menekültstátuszhoz folyamodik, amint azt Miri is tette, letartóztatják. Az illegális beutazókat három évig tartó börtönbüntetéssel sújthatják. Seehofer ezzel kapcsolatban elmondta, a letartóztatottak bírósági eljárását a börtönben tartják, vagyis nem védekezhetnek szabadlábon. Mint a Bild megjegyzi, ez azt jelenti, hogy azoknak a bevándorlók, akiket német területen tartóztatnak le, egészen az országból való kitoloncolásukig börtönben maradnak, vagyis jobban járnak az azonnali kitoloncolás esetén. Mirit július 10-én egy Learjet fedélzetén deportálták Libanonba. Hogy Németországban sem őrölnek mindig gyorsan a hatóságok malmai, jelzi: már 13 éve el kellett volna hagynia az országot. A libanoni a 2011-ben betiltott rockerklubot, a Mongols MC-t irányította, amelyet egyebek mellett kábítószer-kereskedelemmel és prostitúcióval is összefüggésbe hozták. A Bundestag parlamenti ellenőrző bizottságának elnöke, a kereszténydemokrata Armin Schuster azt kérte, Miri menedékkérelmét december 2. előtt utasítsák el, hogy kitoloncolásáig börtönben maradhasson.