Több lakás épül, de nem elég - a drágulás nem állt meg

Publikálás dátuma
2019.11.06. 17:31

Fotó: Népszava
Ősszel beindult az év végi lakásátadási hajrá, ám még így sem épül meg annyi új otthon, mint a válság előtt. Az áremelkedés nem állt meg, de lassul.
Összesen 10 302 lakást adtak át szerte az országban idén szeptember végéig, ami egy hajszálnyival, 0,8 százalékkal több, mint amennyi a tavalyi első kilenc hónapban elkészült – derül ki a KSH friss adatközléséből. A fejlesztők főként Budapesten húztak bele: a fővárosban 17 százalékkal több új lakás épült meg. Számítani lehetett a növekedésre, hiszen a most még 5 százalékos, kedvezményes újlakásáfa év végi kivezetése miatt a beruházók igyekeznek még az idén befejezni minél több lakást. A fővárosban számos lakópark építése most ért a végső fázisába, így Budapesten az első 9 hónapban több mint 2500 új lakást adtak át. A megyei jogú városokban csaknem 2900, a többi vidéki városban pedig több mint 2600 otthon várja új gazdáját. Utóbbi települések esetében azonban ez az adat már egy jelentős – 18 százalékos – visszaesést takar, hiszen ezeken tavaly ilyenkorra csaknem 3200 új lakás épült meg.  Látható, hogy az elmúlt években indított társasház-fejlesztések átadásai megkezdődtek, az év első felében ugyanis még 0,7 százalékkal csökkent az elkészült lakások száma – kommentálta az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte az év hátralévő részében átadási dömping kezdődik, és további mintegy 8 ezer új lakás készül majd el. Megjegyezte: marad muníció a lakásépítési piacon, mert egy módosítást követően 2023 végéig azokra lakásokra is érvényes az 5 százalékos áfa, amelyeknek 2018. november 1-je előtt már volt építési engedélye. Az újépítésű lakások áfája 2016 januárjától csökkent 27-ről 5 százalékra, de csak egy átmeneti időre, 2019. december 31-ig. Tavaly – mivel a szakember- és építőanyag-hiány miatt számos projekt oly mértékű csúszásban volt, hogy az idei átadás is kétségessé vált – a kormány meghosszabbította a kedvezményt a 2018 novemberig építési engedélyt szerzett lakásokra. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége azonban további hosszabbítást szeretne: a kedvezményezetti kört kibővítené a 2019. június 30-ig érvényes építési engedélyt szerezett lakásokkal. Így további 10 ezer, 2023 végéig összesen mintegy 30 ezer lakást lehetne 5 százalékos áfával megépíteni. Ha viszont nem változnak a feltételek, akkor 2021-re 8-10 ezer közé zuhanhat vissza az újlakások száma. A januártól 22 százalékkal emelkedő adóteher ugyanis oly mértékben megdrágíthatja a lakásokat, hogy már csak ennyi lakásra maradhat meg a fizetőképes kereslet. A lakásépítési kedv ugyanakkor egyelőre töretlennek tűnik, a hatóságok az első kilenc hónapban legalábbis 27 388 lakásépítési engedélyt adtak ki, azaz 2,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A fővárosban 22, a községekben 4 százalékkal több építési engedélyt adtak ki. A megyei jogú városokban eközben 5,3, a többi városban pedig 12 százalékkal csökkent ezek száma.    Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint idén és jövőre több mint 10 ezer lakást adhatnak át a fővárosban, országosan pedig a 20 ezret - ha sikerül felgyorsítani az építkezéseket. A kivitelezéseket ugyanakkor hátráltatja a munkaerő- és kapacitáshiány, egyes tervezett társasház beruházásokat már visszavontak, így feltehetően nem épül annyi lakás, mint ahány engedélyt kiadtak. Ezt jelzi az is, hogy 2016 eleje óta 133 663 engedélyt adtak ki, miközben csak 52 366 lakás készült el. Az elemző arra is felhívta a figyelmet: a lakásépítések száma még messze elmarad a nemzetközi és válság előtti hazai teljesítménytől. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át itthon, míg tavaly kevesebb, mint 17 700 épült. Vagyis 1000 lakosra 1,8 lakás jutott. Európában az érték 3-3,5 lakás. Az új lakások iránti kereslet ugyanakkor az ingatlan.com adatai szerint az év első tíz hónapjában 30 százalékkal nőtt. Igaz, a legnagyobb érdeklődés 2016-2017-ben volt, amikor sok lakásépítés kezdődött meg: ezek nagy része már akkor elkelt a tervezőasztalról. Az idén a statisztikában megjelenő új lakások nagy része tehát már gazdára talált. A fokozott kereslet és az építési költségek növekedése miatt az újlakások ára is töretlenül emelkedik: az ingatlan.com október végi adatai szerint a budapesti új lakások átlagos négyzetméterára 881 ezer forintnál járt, ami éves szinten 16 százalékos drágulást jelent. A győri új lakások négyzetmétere 10 százalékkal 462 ezer forintra, a debrecenieké 13 százalékkal 563 ezer forintra, a fehérváriaké pedig 29 százalékkal 628 ezer forintra nőtt tavaly októberhez képest.     

Lassul a drágulás, de nem áll meg

Továbbra is jelentős, 22,5 százalékos drágulást mutat a fővárosban a Magyar Nemzeti Bank szerdán megjelent lakásárindexe a 2018 és 2019 második negyedéve közötti időszakra, 21,6 százalékos áremelkedést pedig vidéki városokban. Ez a magas szám ugyanakkor már a drágulás lassulását jelenti. Budapesten ugyanis az első negyedévben még 25,6 százalékos, a vidéki városokban pedig 22 százalékos éves szintű áremelkedést mértek. A Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld városaiban viszont 25,4 illetve 24,2 százalékra gyorsult az áremelkedés, míg Közép-Magyarországon 13,4 százalékra lassult. Összességében ugyanakkor a legtöbb régió városaiban a növekedési ütem meghaladta az országos lakásár-drágulás 17 százalékos mértékét. A községekben viszont alig 3 százalékos volt az áremelkedés. A jegybank adatsora nem vizsgálja külön az újépítésű és a használt lakások árait, ám a KSH egy korábbi kiadványából az látszik, hogy a használt lakások drágulása torpant meg a második negyedévben, az újlakások áremelkedése viszont töretlen.   

Szerző

A Takarékbanknál nagyobb a baj, mint korábban jelezték

Publikálás dátuma
2019.11.06. 17:06

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nem csak lelassult, hanem az ügyfelek egy részénél elérhetetlenné vált a pénzintézet informatikai rendszere. A postások jelentős létszámban nem férnek hozzá a fizetésükhöz.
Erről a Napi.hu értesült szakszervezeti forrásból. A probléma azokat a postásokat érinti, akik korábban FHB-s számlára kapták a fizetésüket. A Magyar Postánál mindig az adott hónap 5-én érkezik a fizetés, az állami cégnél most előre értesítették a dolgozókat, hogy ez november 6-ra csúszhat, a fizetés rendben meg is érkezett, de a takarékszövetkezeti összeolvadás és a túlterhelés miatt akadozik a Takarékbank netbankja. Hírek szerint csütörtökre ígértek javulást. Az Index számos olvasója viszont azt jelezte, még kedden kaptak egy kéretlen sms-t egy ismeretlen számról, ami szerint megváltozik a Takarék Netbankos jelszavuk. És az új jelszó is benne volt az sms-ben, ami talán nem a lehető legbiztonságosabb megoldás 2019-ben – írja a portál. A Takarékbank reagált megkeresésünkre, melyben azt állítják: a bankrendszerben teljesen bevett gyakorlat, hogy az internetbanki szerződésben megadott mobilszámra küldik az ügyfeleknek a jelszót a pénzintézetek. Felhasználónevet ugyanakkor sosem küldenek, így teljesen kizárt, hogy egy sms-ben kapott jelszóval valaki be tudjon lépni más felhasználó internetbanki fiókjába.
Szerző
Frissítve: 2019.11.06. 18:07

Nekünk is nagyon fog fájni, hogy gyengül a német gazdaság

Publikálás dátuma
2019.11.06. 13:47

Fotó: maks-richter.com
A német gazdaságtól 6000 vállalat függ Magyarországon, e társaságok mintegy 300 ezer embernek adnak munkát.
A német ipart meglehetősen pesszimista hangulat jellemzi: 2018 közepe óta meredeken romlik az üzleti bizalom és idén szeptember-októberben a mutató 2009 vége óta nem látott szintekre süllyedt. A hazai export ugyan a nyár közepéig ellenállónak tűnt a németországi tendenciával szemben, az augusztusi adatokban azonban már világosan látszik a kedvezőtlen hatás, jövőre pedig az OTP Bank Elemzési Központja szerint 3 százalék közelébe csökkenhet a magyar GDP-növekedés üteme az idei 5 százalékot közelítő szintről. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Hány céget érint, és az örökké emlegetett járműipar mellett mely szektorokban van ok az aggodalomra? Ezt vette górcső alá az OTP Business Trend szakcikksorozat legújabb darabja.   Több oka is van a német ipari szektor gyengélkedésének. Egyrészt az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, és leginkább ennek kedvezőtlen világgazdasági hatása közvetetten kedvezőtlenül érinti a tartós fogyasztási cikkek globális vásárlását, amelyek termelésében Németország meghatározó szereplő. A folyamat azonban leginkább az autóipar gyengélkedéséhez köthető, mivel az európai autók forgalombahozási szabályozásának szigorodása megemeli a gyártók költségeit, miközben a környezetvédelmi szabályozással kapcsolatos jövőbeli bizonytalanság nem kedvez a fogyasztói kedvnek sem. Nem segít a német autóiparnak az sem, hogy a fogyasztói kereslet erősen eltolódott a szabadidőautók irányába, miközben Németország klasszikusan a szedánokban erős. Az elektromos, illetve hibrid autók gyártásában sem sikerült a nemzetközi mezőny élére állnia a német szektornak. Magyar szempontból egyáltalán nem mindegy, mi történik a német gazdasággal, hiszen 2018-ban a teljes magyar exporttevékenység 27 százaléka irányult Németországba, amely így továbbra is Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere. A leginkább érintett iparág – amely megszenvedheti a németországi pesszimizmust – a legnagyobb németországi exportot bonyolító feldolgozóipar, bár kiemelkedő a gépjármű-értékesítés és –javítás részesedése is. A 2018-as adatok szerint a magyarországi járműipar mintegy 600 cége a külföldi bevételek 47 százalékát a Németországba irányuló export révén könyvelhette el. A számítógépek és elektronika-, illetve optikai termékek gyártásával foglalkozó 1100 vállalkozás külföldről származó bevételeinek valamivel több, mint minden negyedik forintja érkezett Németországból. De nagy volt a német export aránya a villamos berendezések, illetve a gépek és gépi berendezések gyártásában is, a két alágazatban összesen több mint 2600 vállalkozás az érintett.  Összesen mintegy 6000 vállalat működik Magyarországon német háttérrel, vagy jelentősen támaszkodva a német piacra – mert ágazatuk több mint 80 százalékban eleve exportra termel, és a német piac viszi el az exportértékesítés jelentős részét –, e társaságok pedig mintegy 300 ezer embernek adnak munkát.  Ez a néhány ezer cég ugyanis jelentős mértékben hozzájárul a GDP termeléséhez, és közvetve is hatalmas a jelentősége annak, hogy milyen állapotban vannak. A nagyvállalatok ugyanis – amelyek az ipari export négyötödét adják – egy sor kisebb beszállítóval állnak kapcsolatban, amelyek így szintén megérzik, ha akadozik a kivitel, tehát a termelési volumen csökkenése továbbgyűrűzhet a kis és közepes vállalkozások körébe is. Könnyű belátni, hogy ha egyetlen autógyártó 3 hetes leállása nyomot hagy a GDP-adatban – ahogy történt az már korábban –, akkor egy jelentősebb megrendelés-csökkenés akár komoly rést is üthet benne, hiszen ez esetben több ezer cég és azok beszállítói is kénytelenek lesznek behúzni a féket. A problémát jól illusztrálja, hogy az OECD számításai szerint a hazai export hozzáadott érték tartalmát egységnyinek véve a tovagyűrűző hatások további 36 százalékos többletértéket generálnak. Ez a többlet eredmény jelenhet meg később például magasabb bérekben vagy foglalkoztatásban, kedvezőtlen esetben viszont ellenkező előjellel. Ráadásul a gyártásnál nem is áll meg a probléma. Ha a feldolgozóipar megszenvedi a német pesszimizmust, az a szolgáltatások terén is érezteti majd a hatását. A Németországba irányuló szolgáltatásexport nem éri el az ipar értékét, valamivel több, mint 1420 milliárd forintot tett ki tavaly. Ebből a csaknem 300 milliárd forint értékű szállítás lehet az, amelyet érzékenyen érinthet az ipar esetleges visszaesése. De persze ennek is lehet továbbgyűrűző hatása. A német ipar kedvezőtlen folyamatai még aligha látszódtak a legutóbbi, második negyedéves GDP adatban, hiszen az éves alapon 5,2 százalékos negyedév/negyedév alapon pedig az 1,1 százalékos  szezonálisan igazított növekedés csak enyhe lassulást jelent a megelőző negyedévekhez képest. Miközben a német ipar gyengélkedése 2018 második fele óta tart, a hazai ipar az idei nyár közepéig látszólag meglehetősen jól teljesített, például a júliusi év/év növekedés még közel 9 százalékos volt. A kedvező tendenciában szerepet játszottak az elmúlt években termelőre forduló nagy autóipari beruházások is. Az augusztusi index azonban már jelentősebben, 2,8 százalékra csökkent,  Ráadásul március óta - az elektronikai szektort leszámítva - a  termelési szint hónapok óta stagnál vagy csökken. A korábbi években a hazai ipar jelentősen reagált a német ipari ciklus minden ingadozására. Ugyan a kapcsolat az elmúlt években kicsit meggyengülhetett a jelentősen bővülő hazai termelési kapacitások miatt, érzékenységünk radikálisan biztos nem csökkent. A kérdés így az, hogy a német ipar gyengélkedése mennyire lehet tartós és súlyos. Ezzel kapcsolatban a legtöbb elemző úgy véli, hogy drasztikus recesszióval nem, elhúzódóbb stagnálásközeli helyzettel azonban mindenképpen érdemes számolni. Összegezve: a kis és nyitott magyar gazdaság - a német ipari értéklánchoz köthető erőteljes kapcsolódásai miatt - aligha tudja magát kivonni a kedvezőtlen folyamatokból. Ez az egyik oka annak, hogy a 2018-as 5 százalékot közelítő növekedési dinamika után az OTP Bank Elemzési Központja jövőre 3 százalék közeli gazdasági növekedésre számít Magyarországon.        
Szerző
Frissítve: 2019.11.06. 13:49