Érik a fordulat Komlón

Publikálás dátuma
2019.11.07. 08:15

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Vasárnap újra voksolni kell a település egyik szavazókörében. Nemcsak a körzet képviselője változhat, hanem az is, hogy ki lesz a város polgármestere.
Az elmúlt 9 évben fideszes irányítású Komlón az ellenzéki összefogás hét, a kormánypártok öt jelöltet juttattak be a városi képviselő-testületbe az októberi önkormányzati választáson. Az eredmény változhat, mert az egyik szavazókörben vasárnap újból voksolni kell. Az ellenzéki pártokat integráló Komló Összeköt Egyesület beadványának hatására a bíróság megismételteti a választást a város kenderföldi szavazókörében. Ott – mint arról már írtunk – a kormánypártoknak dolgozó aktivisták 200-250 helybélit szervezetten bekísértek a szavazóhelyiség fülkéjébe, és gyakran megmondták, kit kell beikszelni. A körzetben többnyire kevés pénzből élő családok laknak, akik a választás előtt élelmiszercsomagokat kaptak a Fekete Láng Egyesülettől. Ennek a roma szervezetnek a vezetője Orsós Ferenc, aki a körzetben a kormánypártok jelöltjeként a legtöbb voksot gyűjtve legyőzte az ellenzéki Hidegkuti Szabolcsot és a független Hegedüs Norbertet. Nemcsak a körzet képviselője változhat a megismételt szavazás következtében, hanem az is, hogy ki lesz a város polgármestere. A kormánypárti Polics József, Komló első embere 118 szavazattal győzte le ellenzéki kihívóját, Ferenczy Tamás, vállalkozót. A két jelölt szoros versenyben volt, s a kenderföldi kör nélkül Ferenczy nyert volna 27 voks különbséggel. Kenderföldön viszont Polics nagy fölénnyel győzött, s ez fordította javára az eredményt. Kérdés, hogy a kenderföldiek elmennek-e szavazni és kire szavaznak azok után, hogy lelepleződött a „voksot élelmiszerért” manőver. A Fekete Láng eddig úgy osztotta a csomagokat, mintha azt neki és a Fidesznek kellene megköszönni. Az Átlátszó cikke szerint ezeket az adományokat az Élelmiszerbank Egyesület gyűjtötte – a különböző üzletláncoktól, s a csomagok szétosztását a családsegítő szolgálat – védhetetlen módon - rábízta a már említett cigány szervezetre, amely vezetője érdekében „jótékonykodott”. Erről az Élelmiszerbank értesült, és a Fekete Láng most már nem kap az egyesülettől adományokat, ami gyengítheti Orsós és Polics esélyeit. A bírósági verdikt hatására attól aligha kell tartani, hogy a kormánypárti aktivisták újra a függöny mögé kísérik a szavazókat. A kormánypárti voksok számát csökkentheti az is, hogy a rászoruló kenderföldiek mostantól inkább az ellenzéki pártszövetségtől remélhetnek segítséget, hisz a Komló Összeköt a vasárnapi eredménytől függetlenül már mindenképp megnyerte a választást. Az ellenzék aktivistái házról házra járva igyekeznek meggyőzni a kenderföldieket, hogy álljanak mögéjük. A kormánypárti aktivisták elkedvetlenedtek, így – információink szerint - kevésbé aktívak. Igaz, Polics József nem adta fel, és sokat beszélget szavazóival. Ugyanakkor kedden visszalépett a körzet független jelöltje, és arra kérte támogatóit, hogy a polgármesterjelöltek közül Ferenczyre szavazzanak. Emiatt elképzelhető, hogy vasárnaptól a polgármester is ellenzéki lesz, ami azt jelentené, hogy a Komló Összeköt kétharmados győzelmet arat a városban.

Sára Botond nem veszi át képviselői mandátumát, de "része marad" a józsefvárosi közéletnek

Publikálás dátuma
2019.11.07. 07:36
Sára Botond
Fotó: Facebook / Sára Botond
Kompenzációs listán jutott be a testületbe, miután nem csak polgármesterként, de képviselőjelöltként sem kértek belőle a szavazók. Ám új feladatot kap, ami miatt mégsem él a lehetőséggel.
A fideszes Sára Botond volt Józsefváros polgármestere, ám októberben kétszeresen is választási vereség érte: egyszer polgármesterként buktatták meg a kerület lakói - Pikó András nyert -, továbbá önkormányzati képviselőjelöltként sem kértek belőle, pedig így is elindult - körzetében Szarvas Koppány Bendegúz ellenzéki jelölttel szemben maradt alul.
A kétszeres vereség ellenére, kompenzációs listán mégis bejutott Sára a képviselői testületbe. Ám mandátumát nem veszi át.

Hogy nem tudná "a teljes embert igénylő képviselői megbízatását lelkiismeretesen és tisztességesen elvégezni", azt szerda este közösségi oldalán tudatta a fideszes politikus. Azt írta: olyan feladat előtt áll, ami nem teszi ezt lehetővé. "Továbbra is részese maradok a kerületi közéletnek" - teszi hozzá, de nem fejti ki, hogy új feladata miben áll majd.
Az új józsefvárosi képviselő-testület csütörtökön tartja alakulóülését.
Szerző

„Bántó, síri csend uralkodott”

Publikálás dátuma
2019.11.07. 07:30
Veres András püspök és Borkai Zsolt
Örömet jelent, hogy mi, akik nem hallgattunk, sikert értünk el – kommentálta a győri polgármester lemondásának hírét Gégény István, a keresztény SZEMlélek portál főszerkesztője. Az egyházban közben úgy tettek, mintha meg se történt volna a Borkai-ügy.
Blogként indult, ma már – saját meghatározása szerint – keresztény értékmagazinként működik a SZEMlélek. Gégény István főszerkesztő katolikus nagycsaládban nevelkedett Nyíregyházán, a helyi katolikus gimnáziumban érettségizett. Budapesten civil (laikus) teológiai, katolikus hittanári végzettséget szerzett. Jelenleg a Győr mellett lévő Győrújfaluban él. Elkötelezett a keresztény értékrend iránt, ezért is várta, hogy katolikus méltóságok vagy egyházi szervezetek véleményt nyilvánítsanak a Borkai-féle botrányról. Miután kiderült, hogy Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere szexpartin vett részt egy jachton, és az „Ördög ügyvédje” blog ismeretlen szerzője súlyos korrupciós vádakat is megfogalmazott vele szemben, lapunk megkereste Veres András győri püspököt, a katolikus püspöki kar elnökét. A polgármester és a püspök ugyanis számos rendezvényen együtt szerepelt. Kapcsolatuk nem korlátozódott vallási eseményekre: idén tavasszal a női kézilabdások meccsén is közös fotó készült róluk. Veres püspök nem kívánt nyilatkozni. Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke sem mutatta jelét felháborodásnak. „A választási kampány során nyilvánosságra hozott, a jelöltek magánéletét érintő, beazonosíthatatlan forrásból származó információk nem a választás tétjéről szólnak. Káros és romboló ezeket terjeszteni, a közvéleményt ilyen módon sokkolni” – közölte kérdésünkre. Pedig a Borkai-botrány kirobbanása előtt közzétett választási felhívásában a KÉSZ még fontosnak tartotta annak vizsgálatát, hogy a jelöltek „az elmúlt években figyelembe vették-e a keresztény értékeket, mint például a keresztény erkölcsöt”. Makláry Ákos azonban lapunk értésére adta, hogy a felhívásukban megfogalmazott szempontok a „politikai tevékenységre” vonatkoztak. Mivel a remélve várt egyházi megszólalás elmaradt, a SZEMlélek szerkesztősége úgy döntött, maga jelentet meg állásfoglalást. „Ami velünk most történik, nem magánügy. Különösen akkor nem, ha a keresztény jelző nem csupán időnként kerül elő politikai szereplők részéről, hanem rendszerszintű hivatkozási ponttá teszik országunk vezetői” – olvasható a szerkesztőségi dokumentumban. Ha nem is kezdeményezője, Gégény István később egyik szervezője és aláírója volt annak a petíciónak, amelyben „Győr igen, Borkai nem!” címmel győri polgárok Borkai Zsolt távozását követelték. A petícióhoz eddig mintegy kétezren csatlakoztak. Gégény István szerint az igazi kérdés nem az, hogy a győriek kis szavazatkülönbséggel miért választották újra polgármesterré (a Fideszből időközben kilépett) Borkait. Ennél lényegesebb: hogyan fordulhatott elő egyáltalán, hogy elindult a választáson? Valami nagyon eldurvult, a Borkai-ügy csak a jéghegy csúcsa. Egyre-másra esnek ki a csontvázak és az aranyrögök a szekrényből – utalt a kampányban előkerült magánéleti és korrupciógyanús botrányokra a főszerkesztő. Elmondta, hogy a SZEMlélek állásfoglalását eredetileg püspökök, papok, tekintélyes egyházi értelmiségiek aláírásaival szerették volna nyilvánosságra hozni. Csakhogy a megkeresettek közül mindössze két katolikus személyiség állt volna kötélnek. A szerkesztőség ezért úgy gondolta: ha nincs sok név, akkor inkább ne legyen egy sem. Elszomorító tapasztalat – jegyezte meg Gégény –, hogy az egyházi emberek igyekeztek „eltolni maguktól az ügyet. Senki nem akart belekeveredni.” Gégény István a nyáron találkozott Borkai Zsolttal. Kedvesen elbeszélgettek, eszébe se jutott, hogy kételkedjen a polgármester tisztességében. Aztán bebizonyosodott, hogy „kicsapongó életmódot” folytat, és a jelek szerint nem légből kapott állítás az sem, hogy vezetése idején „gazemberségek kísérték” Győr fejlődését. Gégény megérti, hogy mindenki számára „nagyon-nagyon kellemetlen”, ami kiderült, de a katolikus egyháznak éppen ilyen esetekben kellene hallatnia a hangját. Akadt olyan püspök is, aki kifogásolta, hogy a SZEMlélek miért pont akkor, pár nappal az önkormányzati választás előtt akarja megjelentetni állásfoglalását. Gégény magában arra gondolt: „Miért, mikor jelentessük meg, ha nem most?!” Belső katolikus fórumokon is bántó, síri csend uralkodott – folytatta a főszerkesztő. Egyértelműnek tartja, hogy a hallgatásban anyagi érdekek is közrejátszottak. Az egyház gazdasági értelemben kiszolgáltatott a kormánynak. Gégény István szerint az egyház képviselői „csak akkor merészelnek bírálatot mondani, ha nincsenek függő viszonyban. Tudják, hova igazodjanak, melyik politikai erőt szabad kritizálniuk, és melyiket nem.”. A katolikus egyháznak erkölcsi iránytűként kellene működnie a társadalomban. A Borkai-ügy rámutatott arra – jelentette ki a főszerkesztő –, hogy Magyarországon napjainkban nem tesz eleget ennek a feladatának. Meggyőződése, hogy azok döntöttek jól, akik nem a hallgatást választották. „Valószínű, hogy a fellépésünk hozzájárult Borkai távozásához, ami utat nyit ahhoz, hogy a közélet visszatérjen a normális mederbe” – állapította meg Gégény István. A tanulság szerinte az egyház számára is az: a jövőben bátran szólaljanak meg azok, akik félelemből vagy más okból ezúttal némák maradtak.
Szerző
Frissítve: 2019.11.07. 09:26