Csütörtökre is van némi jó hír, már ami az időjárást illeti

Publikálás dátuma
2019.11.06. 22:07
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Még lesznek ugyan felhők, de az esőtől elköszönhetünk.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadta időjárás-előrejelzését az ország területére csütörtök estig. Szerda estétől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, és egyre többfelé várható eső, záporeső. Csütörtökön azonban ismét fokozatosan vékonyodik, szakadozik a felhőzet, a legtöbb napsütés az ország déli felében valószínű. A csapadékzóna eközben északkelet felé vonul tovább, és késő délutánra, estére már mindenhol megszűnik az eső. A légmozgás többnyire mérsékelt lesz. A szerdáról csütörtökre forduló legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3 és 10 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 10 és 18 fok között várható, a tartósabban felhős tájakon lesz hűvösebb az idő.
Szerző

Várhelyire nehéz napok várnak az EP-ben - itt a menetrend

Publikálás dátuma
2019.11.06. 20:28

Fotó: Mario Salerno / Európai Parlament
A lapunk birtokába jutott feltételes ütemezés szerint november 14-ike után tarthatják a meghallgatásokat.
Nem kerül sor tárcacserére, Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt megtarthatja a bővítési és szomszédságpolitikai tárcát — erősítette meg a Népszava kérdésére Ursula von der Leyen szóvivője azután, hogy a megválasztott bizottsági elnök a román kormány által szerdán jelölt Adina-Ioana Valeanra bízta a közlekedési portfóliót. Ezzel teljesülni látszik Orbán Viktor eredeti szándéka, bár a magyar EU-nagykövetből biztosjelöltté előlépett Várhelyire még nehéz órák és napok várnak az Európai Parlamentben. A képviselő-testület balliberális frakciói élesen bírálják, hogy a jogállamot veszélyeztető lépései miatt 7. cikkelyes eljárás alá vont magyar kormány választottja kérje számon a demokrácia és az emberi jogok betartását a csatlakozni vágyó, illetve a szomszédos országokon. Von der Leyen listájáról már csak a brit nemzetiségű tag hiányzik. Ha Boris Johnson kormányfő tartja magát az elhatározásához és nem küld jelöltet Brüsszelbe, akkor a tagállamok képviselőiből álló EU Tanácsnak kell eldöntenie, hogy enélkül is jóváhagyja-e a jelöléseket. Amennyiben a kormányközi döntéshozó testület nem határoz, akkor az Európai Parlamentre vár, hogy kimondja a végső szót: 27 taggal is megszavazza-e az új Európai Bizottságot. Ez azzal a kockázattal jár, hogy döntése megtámadható lesz az EU Bíróságán. A hatályos jogszabály szerint a biztosi testületnek annyi tagból kell állnia, ahány tagállama van az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság január 31-ikéig még tagja a közösségnek. Miután az EU Tanácsa formálisan jóváhagyta a biztosjelölteket, sor kerülhet európai parlamenti meghallgatásukra. Ennek első lépéseként az EP jogi bizottsága (JURI) megvizsgálja a vagyonbevallásukat és megállapítja, hogy fennáll-e bármilyen pénzügyi összeférhetetlenség. A tervek szerint a JURI november 12-ikén, szükség esetén 13-14-ikén értékeli a három már megnevezett jelöltet. A lapunk birtokába került feltételes menetrend szerint a meghallgatásukra november 14-ikén, illetve azt követően kerülhet sor a parlamenti szakbizottságokban. Várhelyi Olivért az EP külügyi bizottsága fogja kikérdezni. A bizottsági elnökök testülete november 19-ikén értékelné a meghallgatások eredményét, a házbizottság pedig 21-ikén hozna döntést az eljárás befejezéséről, feltéve, hogy nem kell pótmeghallgatásokat rendezni. Ha sikerül tartani a szoros menetrendet, akkor az EP plenáris ülése november 27-ikén szavazna az Európai Bizottságról, amely december 1-jén lépne hivatalba.

Gyenge lábakon nő nagyra a magánegészségügy

Publikálás dátuma
2019.11.06. 19:57
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az orvosi bérek gyors növekedése nemcsak az állami szférában okoz gondot, a magánegészségügyet is nehéz helyzetbe hozza.
Egyre több a befektetés, a forgalom is dinamikusan nő, de nem látszik, hogyan lesz ebből stabilan finanszírozható üzlet – szólt a Portfólió Private Health konferenciájának előadóinak diagnózisa a magánegészségügyről. A zsebből fizetőképes kereslet korlátozott, hiányozhat a biztosítóktól érkező nagyobb tömegű árbevétel, és kockázatot jelent a költségek megugrása is, elsősorban az orvosbérek nagyon gyors emelkedése miatt. A romániai befektető, a MedLife tulajdonosa a rendezvényen jelentette be, hogy Magyarországon a Rózsakert Klinika társtulajdonlása mellett egy második ellátóhely megnyitását tervezi, valamint a laborszolgáltatások területén is keresik az üzleti lehetőségeket, de a környező országokban is felvásárlásokba kezdett. A piac erőteljes növekedését Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont Kft. (BEK) alapító tulajdonosa is megerősítette, mint mondta: egy év alatt 30-35 százalékos volt a magánegészségügyi vállalkozások növekedése. Az elmúlt két évben saját intézményének az árbevétele megduplázódott, idén már várhatóan meghaladják a 10 milliárd forintot. Jövőre újabb, a Váczi úton most megnyitott szakrendelőhöz hasonló komplexummal bővítik az ellátást, valamint megkezdik egy új kórház építését is. Hozzátette: remélem, hogy úgy alakul a szektor jövője, hogy a magánegészségügyi biztosítás több támogatást kap majd a kormányzati oldalról – arra utalva, hogy a szektor finanszírozása azért nincs teljesen rendben. Szerinte a piac kockázatainak része a kormányzati politika is, ám, mint azt mondta: erről nem érdemes többet beszélni. A szektor régóta vár a köz és a magánellátás kapcsolatának szabályozására. A szakember a piaci kockázatok között említette még a szakemberhiányt és az orvosbéreket is. Az utóbbival kapcsolatban Lantos Csaba befektető, a Róbert Klinika egykori tulajdonosa úgy fogalmazott: az egészségügyben a legfőbb és a legszűkösebb erőforrás az orvos, és ez erősen megdrágult. Beszélt arról is, hogy három éve azért eladta a Róbert Magánkórházat, mert a személyzeti költségek jobban növekedtek, mint az árbevétel, pedig az is kiugró volt. Hozzátette: erős verseny van a piacon, és nemcsak a magánszolgáltatók között, hanem az állami és a magán intézmények között is. A piac stabilizálódásához nélkülözhetetlen lenne a kiszámítható finanszírozás. Csakhogy a zsebből fizetőképes kereslet korlátozott, hiányozik a biztosítóktól érkező nagyobb tömegű árbevétel. Szükség volna az állami és a magánegészségügy közötti átjárásra – vélekedett Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetsége elnöke, az Uzsoki Kórház főigazgatója. Szerinte erre azért is nagy szükség van, mert a beteg sokszor falba ütközik, mert a magánellátás nem képes bonyolult, súlyos betegségek ellátására, ezért a páciensnek az ilyen beavatkozásokra vissza kell mennie az állami ellátókhoz. Megoldás lehetne, ha a biztosított ott tudná elkölteni a járulékait, ahol szeretné vagy akár lehetne egy állami alapú kiegészítő biztosítást is. 
Szerző