Előfizetés

Várhelyire nehéz napok várnak az EP-ben - itt a menetrend

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.11.06. 20:28

Fotó: Mario Salerno / Európai Parlament
A lapunk birtokába jutott feltételes ütemezés szerint november 14-ike után tarthatják a meghallgatásokat.
Nem kerül sor tárcacserére, Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt megtarthatja a bővítési és szomszédságpolitikai tárcát — erősítette meg a Népszava kérdésére Ursula von der Leyen szóvivője azután, hogy a megválasztott bizottsági elnök a román kormány által szerdán jelölt Adina-Ioana Valeanra bízta a közlekedési portfóliót. Ezzel teljesülni látszik Orbán Viktor eredeti szándéka, bár a magyar EU-nagykövetből biztosjelöltté előlépett Várhelyire még nehéz órák és napok várnak az Európai Parlamentben. A képviselő-testület balliberális frakciói élesen bírálják, hogy a jogállamot veszélyeztető lépései miatt 7. cikkelyes eljárás alá vont magyar kormány választottja kérje számon a demokrácia és az emberi jogok betartását a csatlakozni vágyó, illetve a szomszédos országokon. Von der Leyen listájáról már csak a brit nemzetiségű tag hiányzik. Ha Boris Johnson kormányfő tartja magát az elhatározásához és nem küld jelöltet Brüsszelbe, akkor a tagállamok képviselőiből álló EU Tanácsnak kell eldöntenie, hogy enélkül is jóváhagyja-e a jelöléseket. Amennyiben a kormányközi döntéshozó testület nem határoz, akkor az Európai Parlamentre vár, hogy kimondja a végső szót: 27 taggal is megszavazza-e az új Európai Bizottságot. Ez azzal a kockázattal jár, hogy döntése megtámadható lesz az EU Bíróságán. A hatályos jogszabály szerint a biztosi testületnek annyi tagból kell állnia, ahány tagállama van az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság január 31-ikéig még tagja a közösségnek. Miután az EU Tanácsa formálisan jóváhagyta a biztosjelölteket, sor kerülhet európai parlamenti meghallgatásukra. Ennek első lépéseként az EP jogi bizottsága (JURI) megvizsgálja a vagyonbevallásukat és megállapítja, hogy fennáll-e bármilyen pénzügyi összeférhetetlenség. A tervek szerint a JURI november 12-ikén, szükség esetén 13-14-ikén értékeli a három már megnevezett jelöltet. A lapunk birtokába került feltételes menetrend szerint a meghallgatásukra november 14-ikén, illetve azt követően kerülhet sor a parlamenti szakbizottságokban. Várhelyi Olivért az EP külügyi bizottsága fogja kikérdezni. A bizottsági elnökök testülete november 19-ikén értékelné a meghallgatások eredményét, a házbizottság pedig 21-ikén hozna döntést az eljárás befejezéséről, feltéve, hogy nem kell pótmeghallgatásokat rendezni. Ha sikerül tartani a szoros menetrendet, akkor az EP plenáris ülése november 27-ikén szavazna az Európai Bizottságról, amely december 1-jén lépne hivatalba.

Gyenge lábakon nő nagyra a magánegészségügy

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.11.06. 19:57
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az orvosi bérek gyors növekedése nemcsak az állami szférában okoz gondot, a magánegészségügyet is nehéz helyzetbe hozza.
Egyre több a befektetés, a forgalom is dinamikusan nő, de nem látszik, hogyan lesz ebből stabilan finanszírozható üzlet – szólt a Portfólió Private Health konferenciájának előadóinak diagnózisa a magánegészségügyről. A zsebből fizetőképes kereslet korlátozott, hiányozhat a biztosítóktól érkező nagyobb tömegű árbevétel, és kockázatot jelent a költségek megugrása is, elsősorban az orvosbérek nagyon gyors emelkedése miatt. A romániai befektető, a MedLife tulajdonosa a rendezvényen jelentette be, hogy Magyarországon a Rózsakert Klinika társtulajdonlása mellett egy második ellátóhely megnyitását tervezi, valamint a laborszolgáltatások területén is keresik az üzleti lehetőségeket, de a környező országokban is felvásárlásokba kezdett. A piac erőteljes növekedését Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont Kft. (BEK) alapító tulajdonosa is megerősítette, mint mondta: egy év alatt 30-35 százalékos volt a magánegészségügyi vállalkozások növekedése. Az elmúlt két évben saját intézményének az árbevétele megduplázódott, idén már várhatóan meghaladják a 10 milliárd forintot. Jövőre újabb, a Váczi úton most megnyitott szakrendelőhöz hasonló komplexummal bővítik az ellátást, valamint megkezdik egy új kórház építését is. Hozzátette: remélem, hogy úgy alakul a szektor jövője, hogy a magánegészségügyi biztosítás több támogatást kap majd a kormányzati oldalról – arra utalva, hogy a szektor finanszírozása azért nincs teljesen rendben. Szerinte a piac kockázatainak része a kormányzati politika is, ám, mint azt mondta: erről nem érdemes többet beszélni. A szektor régóta vár a köz és a magánellátás kapcsolatának szabályozására. A szakember a piaci kockázatok között említette még a szakemberhiányt és az orvosbéreket is. Az utóbbival kapcsolatban Lantos Csaba befektető, a Róbert Klinika egykori tulajdonosa úgy fogalmazott: az egészségügyben a legfőbb és a legszűkösebb erőforrás az orvos, és ez erősen megdrágult. Beszélt arról is, hogy három éve azért eladta a Róbert Magánkórházat, mert a személyzeti költségek jobban növekedtek, mint az árbevétel, pedig az is kiugró volt. Hozzátette: erős verseny van a piacon, és nemcsak a magánszolgáltatók között, hanem az állami és a magán intézmények között is. A piac stabilizálódásához nélkülözhetetlen lenne a kiszámítható finanszírozás. Csakhogy a zsebből fizetőképes kereslet korlátozott, hiányozik a biztosítóktól érkező nagyobb tömegű árbevétel. Szükség volna az állami és a magánegészségügy közötti átjárásra – vélekedett Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetsége elnöke, az Uzsoki Kórház főigazgatója. Szerinte erre azért is nagy szükség van, mert a beteg sokszor falba ütközik, mert a magánellátás nem képes bonyolult, súlyos betegségek ellátására, ezért a páciensnek az ilyen beavatkozásokra vissza kell mennie az állami ellátókhoz. Megoldás lehetne, ha a biztosított ott tudná elkölteni a járulékait, ahol szeretné vagy akár lehetne egy állami alapú kiegészítő biztosítást is. 

Handó után az OBT is legitimmé vált?

S. Z.
Publikálás dátuma
2019.11.06. 19:45

Fotó: Népszava
Varga Judit igazságügy miniszter és Répássy Árpád az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese is részt vett az Országos Bírói Tanács szerdai ülésén. Az OBT honlapjára felkerült összefoglaló szerint Varga Judit bemutatkozott a tanácsnak, illetve bemutatta az igazságügyi és az európai politikai célkitűzéseit. A miniszter jelezte, szükséges a bírói fizetéseknek a magasabb ügyészi illetményekhez való "kiegyenlítése". Répássy Árpád, az OBH szeptemberben kinevezett elnökhelyettese közölte, azzal a céllal ment el az ülésre, hogy párbeszédet kezdeményezzen az OBT-vel. Mint ismert, az OBH tavaly május óta nem képviseltette magát a tanács ülésein, a hétfőn alkotmánybíróvá választott Handó Tünde OBH-elnök pedig illegitimnek tartotta a testületet. Ezért is meglepő Répássy részvétele, akit sokan Handó utódának tartanak. Az OBH elnökhelyettese ugyanakkor utalt az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárásra (amely az OBT legitimitásáról dönthet), Handó Tündének az OBT érintő törvénymódosítási javaslatára, valamint az OBT-póttagok választásának törvényességét vizsgáló bizottság felállítására, amelynek ő az elnöke. Ez utóbbi már csak azért is különös, mert a tavaly őszi póttagválasztó bírói elektori gyűlésen Répássy az elsők között lépett vissza a jelöltségtől, meghekkelve és eredménytelenné téve ezzel a póttagok megválasztását.