Sára Botond nem veszi át képviselői mandátumát, de "része marad" a józsefvárosi közéletnek

Publikálás dátuma
2019.11.07. 07:36
Sára Botond
Fotó: Facebook / Sára Botond
Kompenzációs listán jutott be a testületbe, miután nem csak polgármesterként, de képviselőjelöltként sem kértek belőle a szavazók. Ám új feladatot kap, ami miatt mégsem él a lehetőséggel.
A fideszes Sára Botond volt Józsefváros polgármestere, ám októberben kétszeresen is választási vereség érte: egyszer polgármesterként buktatták meg a kerület lakói - Pikó András nyert -, továbbá önkormányzati képviselőjelöltként sem kértek belőle, pedig így is elindult - körzetében Szarvas Koppány Bendegúz ellenzéki jelölttel szemben maradt alul.
A kétszeres vereség ellenére, kompenzációs listán mégis bejutott Sára a képviselői testületbe. Ám mandátumát nem veszi át.

Hogy nem tudná "a teljes embert igénylő képviselői megbízatását lelkiismeretesen és tisztességesen elvégezni", azt szerda este közösségi oldalán tudatta a fideszes politikus. Azt írta: olyan feladat előtt áll, ami nem teszi ezt lehetővé. "Továbbra is részese maradok a kerületi közéletnek" - teszi hozzá, de nem fejti ki, hogy új feladata miben áll majd.
Az új józsefvárosi képviselő-testület csütörtökön tartja alakulóülését.
Szerző

„Bántó, síri csend uralkodott”

Publikálás dátuma
2019.11.07. 07:30
Veres András püspök és Borkai Zsolt
Örömet jelent, hogy mi, akik nem hallgattunk, sikert értünk el – kommentálta a győri polgármester lemondásának hírét Gégény István, a keresztény SZEMlélek portál főszerkesztője. Az egyházban közben úgy tettek, mintha meg se történt volna a Borkai-ügy.
Blogként indult, ma már – saját meghatározása szerint – keresztény értékmagazinként működik a SZEMlélek. Gégény István főszerkesztő katolikus nagycsaládban nevelkedett Nyíregyházán, a helyi katolikus gimnáziumban érettségizett. Budapesten civil (laikus) teológiai, katolikus hittanári végzettséget szerzett. Jelenleg a Győr mellett lévő Győrújfaluban él. Elkötelezett a keresztény értékrend iránt, ezért is várta, hogy katolikus méltóságok vagy egyházi szervezetek véleményt nyilvánítsanak a Borkai-féle botrányról. Miután kiderült, hogy Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere szexpartin vett részt egy jachton, és az „Ördög ügyvédje” blog ismeretlen szerzője súlyos korrupciós vádakat is megfogalmazott vele szemben, lapunk megkereste Veres András győri püspököt, a katolikus püspöki kar elnökét. A polgármester és a püspök ugyanis számos rendezvényen együtt szerepelt. Kapcsolatuk nem korlátozódott vallási eseményekre: idén tavasszal a női kézilabdások meccsén is közös fotó készült róluk. Veres püspök nem kívánt nyilatkozni. Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke sem mutatta jelét felháborodásnak. „A választási kampány során nyilvánosságra hozott, a jelöltek magánéletét érintő, beazonosíthatatlan forrásból származó információk nem a választás tétjéről szólnak. Káros és romboló ezeket terjeszteni, a közvéleményt ilyen módon sokkolni” – közölte kérdésünkre. Pedig a Borkai-botrány kirobbanása előtt közzétett választási felhívásában a KÉSZ még fontosnak tartotta annak vizsgálatát, hogy a jelöltek „az elmúlt években figyelembe vették-e a keresztény értékeket, mint például a keresztény erkölcsöt”. Makláry Ákos azonban lapunk értésére adta, hogy a felhívásukban megfogalmazott szempontok a „politikai tevékenységre” vonatkoztak. Mivel a remélve várt egyházi megszólalás elmaradt, a SZEMlélek szerkesztősége úgy döntött, maga jelentet meg állásfoglalást. „Ami velünk most történik, nem magánügy. Különösen akkor nem, ha a keresztény jelző nem csupán időnként kerül elő politikai szereplők részéről, hanem rendszerszintű hivatkozási ponttá teszik országunk vezetői” – olvasható a szerkesztőségi dokumentumban. Ha nem is kezdeményezője, Gégény István később egyik szervezője és aláírója volt annak a petíciónak, amelyben „Győr igen, Borkai nem!” címmel győri polgárok Borkai Zsolt távozását követelték. A petícióhoz eddig mintegy kétezren csatlakoztak. Gégény István szerint az igazi kérdés nem az, hogy a győriek kis szavazatkülönbséggel miért választották újra polgármesterré (a Fideszből időközben kilépett) Borkait. Ennél lényegesebb: hogyan fordulhatott elő egyáltalán, hogy elindult a választáson? Valami nagyon eldurvult, a Borkai-ügy csak a jéghegy csúcsa. Egyre-másra esnek ki a csontvázak és az aranyrögök a szekrényből – utalt a kampányban előkerült magánéleti és korrupciógyanús botrányokra a főszerkesztő. Elmondta, hogy a SZEMlélek állásfoglalását eredetileg püspökök, papok, tekintélyes egyházi értelmiségiek aláírásaival szerették volna nyilvánosságra hozni. Csakhogy a megkeresettek közül mindössze két katolikus személyiség állt volna kötélnek. A szerkesztőség ezért úgy gondolta: ha nincs sok név, akkor inkább ne legyen egy sem. Elszomorító tapasztalat – jegyezte meg Gégény –, hogy az egyházi emberek igyekeztek „eltolni maguktól az ügyet. Senki nem akart belekeveredni.” Gégény István a nyáron találkozott Borkai Zsolttal. Kedvesen elbeszélgettek, eszébe se jutott, hogy kételkedjen a polgármester tisztességében. Aztán bebizonyosodott, hogy „kicsapongó életmódot” folytat, és a jelek szerint nem légből kapott állítás az sem, hogy vezetése idején „gazemberségek kísérték” Győr fejlődését. Gégény megérti, hogy mindenki számára „nagyon-nagyon kellemetlen”, ami kiderült, de a katolikus egyháznak éppen ilyen esetekben kellene hallatnia a hangját. Akadt olyan püspök is, aki kifogásolta, hogy a SZEMlélek miért pont akkor, pár nappal az önkormányzati választás előtt akarja megjelentetni állásfoglalását. Gégény magában arra gondolt: „Miért, mikor jelentessük meg, ha nem most?!” Belső katolikus fórumokon is bántó, síri csend uralkodott – folytatta a főszerkesztő. Egyértelműnek tartja, hogy a hallgatásban anyagi érdekek is közrejátszottak. Az egyház gazdasági értelemben kiszolgáltatott a kormánynak. Gégény István szerint az egyház képviselői „csak akkor merészelnek bírálatot mondani, ha nincsenek függő viszonyban. Tudják, hova igazodjanak, melyik politikai erőt szabad kritizálniuk, és melyiket nem.”. A katolikus egyháznak erkölcsi iránytűként kellene működnie a társadalomban. A Borkai-ügy rámutatott arra – jelentette ki a főszerkesztő –, hogy Magyarországon napjainkban nem tesz eleget ennek a feladatának. Meggyőződése, hogy azok döntöttek jól, akik nem a hallgatást választották. „Valószínű, hogy a fellépésünk hozzájárult Borkai távozásához, ami utat nyit ahhoz, hogy a közélet visszatérjen a normális mederbe” – állapította meg Gégény István. A tanulság szerinte az egyház számára is az: a jövőben bátran szólaljanak meg azok, akik félelemből vagy más okból ezúttal némák maradtak.
Szerző
Frissítve: 2019.11.07. 09:26

Putyin és Erdogan méltóságát is óvja a TEK

Publikálás dátuma
2019.11.07. 06:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A szakértő szerint viszont kérdéses, hogy mi számít – ahogy a vonatkozó egyezmény fogalmaz – a védett személy méltósága ellen irányuló támadásnak.
„A Terrorelhárítási Központ a saját, a bevont és az együttműködő erők feladatait hangolja össze annak érdekében, hogy az általa védett személy életét, testi épségét, méltóságának megőrzését biztosítsa.” Ezzel, tehát a méltóság védelmével indokolta a Népszava kérdésére a Terrorelhárítási Központ (TEK), miért akadályozta meg a múlt héten egy civil ruhás rendőr, hogy egy férfi középső ujja felmutatásával fejezze ki véleményét, amikor közeledett felé a Budapestre látogató orosz elnök Vlagyimir Putyin konvoja. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője szerint nemzetközi egyezmények valóban kimondják, hogy a kiemelten védett külföldi személyiségek védelme kiterjed méltóságuk megőrzésére is. Fontosnak tartotta azonban pontosítani, hogy azt ebben az esetben nem a politikusok személyét, hanem az általuk betöltött pozíció, hivatal méltóságát kell megvédeni. Ráadásul kérdéses, hogy mi számít – ahogy a vonatkozó egyezmény fogalmaz – a védett személy méltósága ellen irányuló támadásnak. Hegyi Szabolcs úgy vélte, a véleménynyilvánítás szabadsága alapjog, minden állampolgár szabadon kinyilváníthatja, mit gondol Putyinról vagy éppen Erdogan török elnökről, megtapsolhatja őket vagy beinthet nekik. Szerinte ezt addig teheti, amíg nem okoz kárt, nem erőszakos és nem sérti mások szabadságjogait. – Egy-egy kézmozdulat önmagában nem biztonsági kockázat, de például egy kifeszített zászló már az lehet, hiszen kitakarja a védett útvonal egy részét – tette hozzá. Ilyenkor a helyszínen tartózkodó rendőr megkérheti a zászlót tartókat, hogy lépjenek hátra, de ezt csak azután teheti, hogy igazolta magát és elmondta, milyen minőségben és milyen intézkedést hajt végre. Egészen más a helyzet, ha valaki hirtelen előrelép az út menti tömegből, netán előhúz valamit, ami akár fegyver is lehet – ilyenkor nincs idő az igazolásra, azonnal intézkedni kell. A kérdésre, hogy mit tehet az állampolgár, ha ilyen helyzetekbe kerül, Hegyi Szabolcs azt felelte, a rendőri felszólításnak engedelmeskedni kell, a rendőrök ilyenkor „nem nyitottak” jogi kérdések eldöntésére. A TASZ szakértője szerint a gyakorlat az, hogy ellenkezés esetén a rendvédelmi szervek munkatársai testi erőt alkalmaznak, s hogy aztán kinek lesz igaza az eljárás végén, az más kérdés. A jogász szerint épp ezért jobb, ha nem egyedi akciókkal akarja valaki kifejezni a véleményét, hanem másokkal együtt tüntetést, megmozdulást szervez, mert ilyenkor a jog is a véleményt nyilvánító csoportot védi. 

Tüntetésekkel várják a török elnököt

Több demonstrációt is hirdettek Recep Tayyip Erdogan elleni tiltakozásul csütörtökre. Több mint négyezren jelentkeztek be tegnap estig a Budapest Blokádja Erdogan látogatása ellen címmel meghirdetett megmozdulásra, amelyet az európai baloldal hírportálja, a Mi időnk szervezett. A demonstráció délután két órakor az Oktogonon kezdődik, a tüntetők onnan vonulnak a Széll Kálmán térre majd a Várba. Az Amnesty International Magyarország néma tüntetésre hív délután ötre az Id. Antall József rakpartra: a Lánchídtól a Margit mécsessel emlékeznek a török katonai offenzíva civil áldozataira. Gyertyagyújtással emlékeznek a kurd áldozatokra a Not in my name! csoport szervezésében a török nagykövetségnél délután hat órakor.

Frissítve: 2019.11.07. 09:27