Tudomány;Németország;emberelőd;

- Már 12 millió éve felegyenesedve járó emberelődöt találtak Németországban

Kombinálta a hátsó lábain járást a mellső lábakra építő mászással a Bajorországban talált emberszabású. A nemzetközi kutatócsoport szerint a felfedezés paradigmaváltást jelent az evolúció kutatásában.

Az eddig véltnél több millió évvel korábban kezdhetett felegyenesedve járni a mai ember és az emberszabásúak újonnan felfedezett lehetséges közös őse – írták a Nature című tudományos folyóiratban a Tübingeni Egyetem és a Senckenberg Humánevolúció-kutató Központ tudósai.

„Ez paradigmaváltást jelent az emberi evolúció kutatásában, a paleoantropológia alapjait kérdőjelezi meg az, hogy a felegyenesedés Európában alakult ki”– mondta Madelaine Böhme, a kutatócsoport vezetője.

A tudósok 2015 és 2018 között fedezték fel egy addig ismeretlen ősi főemlős csontkövületeit a bajorországi Unterallgäu egyik agyagbányájában. A Danuvius guggenmosinak nevezett főemlős 11,62 millió évvel ezelőtt élt és valószínűleg képes volt két lábon járni, és négy lábon mászni.

„Eddig a felegyenesedett járás kizárólag az ember tulajdonsága volt. A Danuvius azonban nem ember, hanem emberszabású”– magyarázta Böhme.

 A felegyenesedett járás eddigi legkorábbi bizonyítékai mintegy hatmillió évesek és Kréta szigetéről, valamint Kenyából származnak. A bajor agyagbányában a paleontológusok épségben megmaradt kar- és lábcsontokat, csigolyákat, kéz- és lábujjcsontokat találtak, amelyek legalább négy egyedtől származnak.

„Ezek alapján rekonstruálhattuk, hogyan járt a Danuvius. Most először tudtunk több funkcionálisan fontos könyök-, csípő-, térd- és ugróízületet egyetlen csontvázon vizsgálni. Nagy meglepetésünkre néhány csont jobban emlékeztetett az emberére, mint a majmokéra” – mondta Böhme.

A Danuvius S-alakú gerincoszlopa segítségével tudott felegyenesedni, míg az emberszabású majmoknak egyszer görbülő gerincoszlopa van. 

„A Danuvius kombinálta a hátsó lábakra alapuló két lábon járást a mellső lábakra építő mászással”– mondta David Begun, a tanulmány társszerzője, a Torontói Egyetem munkatársa.

 A kutatók megítélése szerint „az új emberelőd” nagyjából egy méter magas volt. A nőstény, amelynek csontjai előkerültek, 18 kilogrammos, a hím 31 kilogrammos lehetett. 

Génszerkesztéssel extraerővel dúsítják a beteg sejteket a daganatok elleni harchoz az Egyesült Államokban.