Előfizetés

Már 12 millió éve felegyenesedve járó emberelődöt találtak Németországban

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.07. 14:15

Fotó: Sebastian Gollnow/dpa Picture-Alliance / AFP
Kombinálta a hátsó lábain járást a mellső lábakra építő mászással a Bajorországban talált emberszabású. A nemzetközi kutatócsoport szerint a felfedezés paradigmaváltást jelent az evolúció kutatásában.
Az eddig véltnél több millió évvel korábban kezdhetett felegyenesedve járni a mai ember és az emberszabásúak újonnan felfedezett lehetséges közös őse – írták a Nature című tudományos folyóiratban a Tübingeni Egyetem és a Senckenberg Humánevolúció-kutató Központ tudósai.
„Ez paradigmaváltást jelent az emberi evolúció kutatásában, a paleoantropológia alapjait kérdőjelezi meg az, hogy a felegyenesedés Európában alakult ki”

– mondta Madelaine Böhme, a kutatócsoport vezetője.

A tudósok 2015 és 2018 között fedezték fel egy addig ismeretlen ősi főemlős csontkövületeit a bajorországi Unterallgäu egyik agyagbányájában. A Danuvius guggenmosinak nevezett főemlős 11,62 millió évvel ezelőtt élt és valószínűleg képes volt két lábon járni, és négy lábon mászni.
„Eddig a felegyenesedett járás kizárólag az ember tulajdonsága volt. A Danuvius azonban nem ember, hanem emberszabású”

– magyarázta Böhme.

 A felegyenesedett járás eddigi legkorábbi bizonyítékai mintegy hatmillió évesek és Kréta szigetéről, valamint Kenyából származnak. A bajor agyagbányában a paleontológusok épségben megmaradt kar- és lábcsontokat, csigolyákat, kéz- és lábujjcsontokat találtak, amelyek legalább négy egyedtől származnak. „Ezek alapján rekonstruálhattuk, hogyan járt a Danuvius. Most először tudtunk több funkcionálisan fontos könyök-, csípő-, térd- és ugróízületet egyetlen csontvázon vizsgálni. Nagy meglepetésünkre néhány csont jobban emlékeztetett az emberére, mint a majmokéra” – mondta Böhme.
A Danuvius S-alakú gerincoszlopa segítségével tudott felegyenesedni, míg az emberszabású majmoknak egyszer görbülő gerincoszlopa van. 
„A Danuvius kombinálta a hátsó lábakra alapuló két lábon járást a mellső lábakra építő mászással”

– mondta David Begun, a tanulmány társszerzője, a Torontói Egyetem munkatársa.

 A kutatók megítélése szerint „az új emberelőd” nagyjából egy méter magas volt. A nőstény, amelynek csontjai előkerültek, 18 kilogrammos, a hím 31 kilogrammos lehetett. 

Genetikai ollóval kezelnek rákos betegeket Amerikában

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.07. 09:15

Fotó: VOISIN / AFP/PHANIE
Génszerkesztéssel extraerővel dúsítják a beteg sejteket a daganatok elleni harchoz az Egyesült Államokban.
Először alkalmazták a 2015-ös év tudományos áttörésének választott CRISPR genomszerkesztési módszert daganatos betegségek ellen az Egyesült Államokban. Az egyszerűen programozható génszerkesztő bioszerszám, a genetikai olló biztonságosnak tűnik a három érintett beteg esetében, de túl korai megítélni, hogy javítani fogja-e túlélési esélyüket – közölték szerdán a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.
Az orvosok a betegek véréből kiszűrték az immunrendszer T-sejtjeit, amelyeket genetikailag módosítottak, hogy felismerjék a rákos sejteket és felvegyék ellenük a harcot. A beavatkozás minimális és kezelhető mellékhatásokkal járt.
Két betegnél a myeloma multiplexet, az immunrendszer plazmasejtjeinek rosszindulatú daganatos megbetegedését kezelték, a harmadik a kötőszövetben lévő szarkómában szenvedett. Mindhármuknál korábban eredménytelennek bizonyultak a hagyományos eljárások.
A genomszerkesztés során kitöröltek három gént, amelyek akadályozták a T-sejtek képességét, hogy támadásba induljon a betegség ellen, és egy új, negyedik génnel segítették a T-sejteket feladatuk ellátásában.
„Ez a legkomplikáltabb genetikai, sejtszerkesztés, amelyet eddig megpróbáltak. A beavatkozás bizonyítja, hogy biztonságosan lehet génszerkesztést végezni ezeken a sejteken”

– mondta Edward Stadtmauer, a philadelphiai székhelyű intézmény kutatója, az Amerikai Hematológiai Társaság által közzétett a tanulmány vezető szerzője.

Eddig a sejtek életképesek maradtak és szaporodnak – tette hozzá Stadtmauer. Két-három hónap után az egyik daganatos beteg állapota súlyosbodott, egy másiké stabil maradt. A harmadik betegnél a közelmúltban végezték el a genomszerkesztést, ezért még nem tudni, miként reagál szervezete. A kutatók azt tervezik, hogy 15 további betegen végzik el a beavatkozást, és vizsgálják annak biztonságosságát, és hatékonyságát.
A génszerkesztés a DNS maradandó megváltoztatásának a módja, hogy egy betegség alapvető okait támadják meg. Az új tanulmány azonban nem a DNS megváltoztatását célozza meg a beteg szervezetében, hanem annak  
Kínai kutatók már kipróbálták a génszerkesztési technológiát daganatos betegek esetében, de ez az első eset, hogy az ázsiai országon kívül alkalmazták a genomszerkesztés ezen technológiáját, amely annyira új eljárás, hogy több mint két évbe tellett, hogy az illetékes amerikai hatóság engedélyt adott kipróbálására.

Fellendülne a világgazdaság, ha többet sétálnánk

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.06. 14:44

Fotó: Nataliya Petrova/NurPhoto / AFP
Nemcsak az egészségnek, hanem a termelékenységnek is jót tesz a mozgás. Egy tanulmány szerint ha naponta 15 perccel többet sétálnának a dolgozók, az évente 100 milliárd dollárral (30 ezer milliárd forinttal) növelné meg a világ gazdasági teljesítményét.
A napi plusz 15 perc séta vagy egy kilométer futás növelné a termelékenységet és a várható élettartamot, ami a gazdaság növekedéséhez vezethet - derült ki a Vitality biztosítási cégcsoport és a RAND Europe kutatóintézet közös tanulmányából.
A gazdasági fellendülés az alacsonyabb halálozási arányból származna, vagyis több ember maradna életben, tovább dolgozna, ezzel gyarapítaná a gazdaságot, miközben kevesebbet hiányozna betegség miatt.
"A kutatás rávilágít a mozgáshiány és a termelékenységcsökkenés közötti jelentős összefüggésre, valamint új perspektívát ad a munkaadóknak és az irányelvek megalkotóinak arról, hogyan lehet növelni a népesség termelékenységét" - mondta Hans Pung, a RAND Europe elnöke.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) azt ajánlja, hogy minden felnőtt hetente legalább 150 perc mérsékelt vagy 75 perc nagy intenzitású testmozgást végezzen. Egy tavalyi kutatás azt találta, hogy az Egyesült Államokban a felnőttek 40 százaléka, Nagy-Britanniában 36 százaléka, Kínában 14 százaléka mozog túl keveset ahhoz, hogy egészséges maradhasson.
A RAND Europe és a Vitality tanulmánya részben azokon az adatokon alapul, amelyeket hét ország összesen nagyjából 120 ezer lakosáról gyűjtöttek. Ezekből kiindulva modellezték, milyen gazdasági előnyei lennének a több testmozgásnak, majd kivetítették egyenként 23 országra és az egész világra. Azt találták, hogy ha a 18-64 év közötti felnőttek napi 15 perccel többet sétálnának, az a világ gazdasági teljesítményét mintegy 100 milliárd dollárral (30 ezer milliárd forinttal) növelné évente. Megállapították azt is, hogy a mozgásszegény életet élő negyvenesek várható élettartama átlagosan 3,2 évvel nőhetne azzal, ha naponta 20 percet futnának.