Genetikai ollóval kezelnek rákos betegeket Amerikában

Publikálás dátuma
2019.11.07. 09:15

Fotó: VOISIN / AFP/PHANIE
Génszerkesztéssel extraerővel dúsítják a beteg sejteket a daganatok elleni harchoz az Egyesült Államokban.
Először alkalmazták a 2015-ös év tudományos áttörésének választott CRISPR genomszerkesztési módszert daganatos betegségek ellen az Egyesült Államokban. Az egyszerűen programozható génszerkesztő bioszerszám, a genetikai olló biztonságosnak tűnik a három érintett beteg esetében, de túl korai megítélni, hogy javítani fogja-e túlélési esélyüket – közölték szerdán a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.
Az orvosok a betegek véréből kiszűrték az immunrendszer T-sejtjeit, amelyeket genetikailag módosítottak, hogy felismerjék a rákos sejteket és felvegyék ellenük a harcot. A beavatkozás minimális és kezelhető mellékhatásokkal járt.
Két betegnél a myeloma multiplexet, az immunrendszer plazmasejtjeinek rosszindulatú daganatos megbetegedését kezelték, a harmadik a kötőszövetben lévő szarkómában szenvedett. Mindhármuknál korábban eredménytelennek bizonyultak a hagyományos eljárások.
A genomszerkesztés során kitöröltek három gént, amelyek akadályozták a T-sejtek képességét, hogy támadásba induljon a betegség ellen, és egy új, negyedik génnel segítették a T-sejteket feladatuk ellátásában.
„Ez a legkomplikáltabb genetikai, sejtszerkesztés, amelyet eddig megpróbáltak. A beavatkozás bizonyítja, hogy biztonságosan lehet génszerkesztést végezni ezeken a sejteken”

– mondta Edward Stadtmauer, a philadelphiai székhelyű intézmény kutatója, az Amerikai Hematológiai Társaság által közzétett a tanulmány vezető szerzője.

Eddig a sejtek életképesek maradtak és szaporodnak – tette hozzá Stadtmauer. Két-három hónap után az egyik daganatos beteg állapota súlyosbodott, egy másiké stabil maradt. A harmadik betegnél a közelmúltban végezték el a genomszerkesztést, ezért még nem tudni, miként reagál szervezete. A kutatók azt tervezik, hogy 15 további betegen végzik el a beavatkozást, és vizsgálják annak biztonságosságát, és hatékonyságát.
A génszerkesztés a DNS maradandó megváltoztatásának a módja, hogy egy betegség alapvető okait támadják meg. Az új tanulmány azonban nem a DNS megváltoztatását célozza meg a beteg szervezetében, hanem annak  
Kínai kutatók már kipróbálták a génszerkesztési technológiát daganatos betegek esetében, de ez az első eset, hogy az ázsiai országon kívül alkalmazták a genomszerkesztés ezen technológiáját, amely annyira új eljárás, hogy több mint két évbe tellett, hogy az illetékes amerikai hatóság engedélyt adott kipróbálására.
Szerző

11 ezer tudós klímavészhelyzetre figyelmeztet

Publikálás dátuma
2019.11.06. 11:16

Fotó: ORLANDO SIERRA / AFP
Több mint 150 országból mintegy 11 ezer tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású tudományos kutatást, amely szerint a világ klímavészhelyzettel néz szembe.
A 40 év tudományos adataira épülő elemzés készítői szerint a kormányok nem tesznek eleget a válság kezelése érdekében. 
"Mélyreható és hosszútávú változások nélkül a világ kimondhatatlan emberi szenvedésekkel néz szembe"

- írják a tanulmányban.

A kutatók erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy figyelmeztessenek a veszélyek mértékére - olvasható a BBC News honlapján.
A szakemberek hat területet neveztek meg, ahol azonnali lépéseket tartanak szükségesnek a válság hatékony kezelésére. 
HIbrid naperőmű Kínában
Fotó: Li Zongxian / AFP
  • Az energia-előállítás területén sürgetik, hogy a kormányok vessenek ki olyan nagy összegű adót a szénre, amely eltántorít a fosszilis üzemanyagok használatától. Felszólítanak a fosszilis üzemanyagokat előállító vállalatok állami támogatásainak beszüntetésére, a kőolaj és a földgáz felváltására megújuló energiákkal.
  • A kutatók annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a rövid életű szennyező anyagok, mint a metán vagy a korom csökkentése által akár 50 százalékkal mérsékelhető a következő évtizedekben a rövidtávú felmelegedés.
  • A szakemberek az erdőirtás leállítását, az erdők, mezők és mangrove erdők helyreállítását sürgetik, mivel azok segítik a szén-dioxid elnyelését.
  • Úgy vélik, hogy szükség van az étrend jelentős megváltoztatására, a növényi alapú étrendre való áttérésre, kevesebb állati termék fogyasztására. Az élelmiszerhulladék visszaszorítását is létfontosságúnak nevezik.
  • Sürgetik a szénüzemanyagokra alapuló gazdaságok átalakítását, és a GDP-növekedés, mint a gazdagságra való törekvés hajszolásától való elfordulást.
  • Felszólítottak a világ népesség-növekedésének stabilizálásra, emlékeztetve arra, hogy az manapság napi 200 ezer fővel gyarapodik.
Elismerték, ugyanakkor, hogy történt előrehaladás egyes területeken, például jelentősen nőtt a megújuló energiahasználat: egy évtized alatt a szél- és napenergia felhasználása 373 százalékkal, de az még így is eltörpül a fosszilis üzemanyagok használata mellett.
A kutatók hangsúlyozták, hogy elegük van a klímakonferenciák és tanácskozások sorozatából, amelyek nem vezettek értelmes cselekedetekhez. A növekvő globális tüntetéseket reményt keltőknek nevezték. 
"Bátorít minket az aggodalmak globális fellobbanása, az hogy - a kormányok új politikákat fogalmaznak meg, a diákok sztrájkolnak, bírósági perek folynak és a polgárok helyi mozgalmai változásokat követelnek"

- írták.

Szerző

Bordeaux-i bort küldtek az űrbe

Publikálás dátuma
2019.11.05. 10:57

Fotó: BILL INGALLS / AFP
Nem az űrhajósok ellátására, hanem kutatási céllal vittek francia bort a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Fellőttek egy különleges sütőt is, amelyet csokiskeksz sütésére terveztek.
Tucatnyi palack francia bor érkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) hétfőn. A híres bordeaux-i vörösbor egy évet tölt az űrben, majd visszatér a Földre. A tudósok azt vizsgálják, hogyan hat a súlytalanság és az űr sugárzása az érlelődési folyamatra. Az ismeretek segíthetnek új ízek és termékek előállításában az élelmiszeriparban.
A palackokat egy Northrop Grumman-kapszulában indították útnak Virginiából még szombaton, és a szállítmány hétfőn dokkolt az űrállomáson. Minden palackot külön fémtartályba csomagoltak, nehogy összetörjön az úton.
A borokkal kapcsolatos kísérletben a francia Bordeaux-i Egyetem és bajor egyetemek vesznek részt egy luxemburgi startup cég, a Space Cargo Unlimited szervezésében. A kísérlet tudományos igazgatója, az Erlangen-Nürnberg Egyetemen dolgozó Michael Lebert magyarázata szerint a borkészítésben az élesztő és baktériumok is szerepet játszanak, kémiai folyamatok zajlanak, és ezért a bor ideális alanya egy kozmikus kutatásnak. Az űrben érlelt bort összehasonlítják majd a Földön érlelt bordeaux-ival. A kísérlet befejezése után a megmaradt bort azok kapják, akik segítettek a kutatás finanszírozásában.
A luxemburgi vállalat a következő három évben hat kísérletet tervez az űrben, ezek közül az első a bor kutatásával kapcsolatos. Mint mondták, kutatásaik a változó világban a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban adhatnak válaszokat. A NASA megnyitotta az űrállomást az ilyen típusú üzleti lehetőségek előtt, és alkalmanként a privát űrmissziókat is lehetővé teszi. Ennek jegyében hétfőn a Cygnus-kapszulában egy csokiskeksz sütésre tervezett különleges sütőt is küldtek az űrállomásra, továbbá olyan karbonszálmintákat, amilyenekből az olasz Lamborghini sportautók karosszériája készül. 
Korábban a Budweiser küldött árpamagokat az állomásra, már arra gondolva, hogy majd a Marson is ihassák a sörüket az első telepesek. 2015-ben pedig egy japán alkoholgyártó küldött whisky-t és más italokat az űrbe, hogy teszteljék a mintákat, és már a Scotch is járt az űrben egy másik kísérlet részeként. A borokkal nem a mostani az első űrkísérlet: egy francia űrhajós a Discovery fedélzetére vitt magával egy palackot 1985-ben.
A Nemzetközi Űrállomáson jelenleg három amerikai, két orosz és egy olasz űrhajós dolgozik.
Szerző