Előfizetés

Genetikai ollóval kezelnek rákos betegeket Amerikában

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.07. 09:15

Fotó: VOISIN / AFP/PHANIE
Génszerkesztéssel extraerővel dúsítják a beteg sejteket a daganatok elleni harchoz az Egyesült Államokban.
Először alkalmazták a 2015-ös év tudományos áttörésének választott CRISPR genomszerkesztési módszert daganatos betegségek ellen az Egyesült Államokban. Az egyszerűen programozható génszerkesztő bioszerszám, a genetikai olló biztonságosnak tűnik a három érintett beteg esetében, de túl korai megítélni, hogy javítani fogja-e túlélési esélyüket – közölték szerdán a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.
Az orvosok a betegek véréből kiszűrték az immunrendszer T-sejtjeit, amelyeket genetikailag módosítottak, hogy felismerjék a rákos sejteket és felvegyék ellenük a harcot. A beavatkozás minimális és kezelhető mellékhatásokkal járt.
Két betegnél a myeloma multiplexet, az immunrendszer plazmasejtjeinek rosszindulatú daganatos megbetegedését kezelték, a harmadik a kötőszövetben lévő szarkómában szenvedett. Mindhármuknál korábban eredménytelennek bizonyultak a hagyományos eljárások.
A genomszerkesztés során kitöröltek három gént, amelyek akadályozták a T-sejtek képességét, hogy támadásba induljon a betegség ellen, és egy új, negyedik génnel segítették a T-sejteket feladatuk ellátásában.
„Ez a legkomplikáltabb genetikai, sejtszerkesztés, amelyet eddig megpróbáltak. A beavatkozás bizonyítja, hogy biztonságosan lehet génszerkesztést végezni ezeken a sejteken”

– mondta Edward Stadtmauer, a philadelphiai székhelyű intézmény kutatója, az Amerikai Hematológiai Társaság által közzétett a tanulmány vezető szerzője.

Eddig a sejtek életképesek maradtak és szaporodnak – tette hozzá Stadtmauer. Két-három hónap után az egyik daganatos beteg állapota súlyosbodott, egy másiké stabil maradt. A harmadik betegnél a közelmúltban végezték el a genomszerkesztést, ezért még nem tudni, miként reagál szervezete. A kutatók azt tervezik, hogy 15 további betegen végzik el a beavatkozást, és vizsgálják annak biztonságosságát, és hatékonyságát.
A génszerkesztés a DNS maradandó megváltoztatásának a módja, hogy egy betegség alapvető okait támadják meg. Az új tanulmány azonban nem a DNS megváltoztatását célozza meg a beteg szervezetében, hanem annak  
Kínai kutatók már kipróbálták a génszerkesztési technológiát daganatos betegek esetében, de ez az első eset, hogy az ázsiai országon kívül alkalmazták a genomszerkesztés ezen technológiáját, amely annyira új eljárás, hogy több mint két évbe tellett, hogy az illetékes amerikai hatóság engedélyt adott kipróbálására.

Fellendülne a világgazdaság, ha többet sétálnánk

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.06. 14:44

Fotó: Nataliya Petrova/NurPhoto / AFP
Nemcsak az egészségnek, hanem a termelékenységnek is jót tesz a mozgás. Egy tanulmány szerint ha naponta 15 perccel többet sétálnának a dolgozók, az évente 100 milliárd dollárral (30 ezer milliárd forinttal) növelné meg a világ gazdasági teljesítményét.
A napi plusz 15 perc séta vagy egy kilométer futás növelné a termelékenységet és a várható élettartamot, ami a gazdaság növekedéséhez vezethet - derült ki a Vitality biztosítási cégcsoport és a RAND Europe kutatóintézet közös tanulmányából.
A gazdasági fellendülés az alacsonyabb halálozási arányból származna, vagyis több ember maradna életben, tovább dolgozna, ezzel gyarapítaná a gazdaságot, miközben kevesebbet hiányozna betegség miatt.
"A kutatás rávilágít a mozgáshiány és a termelékenységcsökkenés közötti jelentős összefüggésre, valamint új perspektívát ad a munkaadóknak és az irányelvek megalkotóinak arról, hogyan lehet növelni a népesség termelékenységét" - mondta Hans Pung, a RAND Europe elnöke.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) azt ajánlja, hogy minden felnőtt hetente legalább 150 perc mérsékelt vagy 75 perc nagy intenzitású testmozgást végezzen. Egy tavalyi kutatás azt találta, hogy az Egyesült Államokban a felnőttek 40 százaléka, Nagy-Britanniában 36 százaléka, Kínában 14 százaléka mozog túl keveset ahhoz, hogy egészséges maradhasson.
A RAND Europe és a Vitality tanulmánya részben azokon az adatokon alapul, amelyeket hét ország összesen nagyjából 120 ezer lakosáról gyűjtöttek. Ezekből kiindulva modellezték, milyen gazdasági előnyei lennének a több testmozgásnak, majd kivetítették egyenként 23 országra és az egész világra. Azt találták, hogy ha a 18-64 év közötti felnőttek napi 15 perccel többet sétálnának, az a világ gazdasági teljesítményét mintegy 100 milliárd dollárral (30 ezer milliárd forinttal) növelné évente. Megállapították azt is, hogy a mozgásszegény életet élő negyvenesek várható élettartama átlagosan 3,2 évvel nőhetne azzal, ha naponta 20 percet futnának.

Életmódváltással a mióma is megszelídíthető

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.11.06. 14:14

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
A már egyre fiatalabb életkorban megjelenő mióma okozta betegséget az állati fehérjék és zsírok bevitelének csökkentésével és speciális mozgásformával eredményesen lehet kezelni.
A női szervezet leggyakoribb jóindulatú tumora a reproduktív, azaz szaporodásra képes korú hölgyek közel 20 százalékát érinti. Általában 35 éves kor fölött sokkal gyakoribb az előfordulása, mint a fiatal korosztályban. A helytelen életmód miatt azonban egyre sűrűbben fordul elő a 20-22 évesek körében is. A változókor után viszont csökken a gyakorisága és a hormonális változások következtében a meglévő göbök is összezsugorodnak – mondta Németh Tünde gyógytornász, a nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas Arwen-torna kifejlesztője a Népszavának
A mióma, amelyből nemcsak egy, hanem akár harminc is lehet a „pocakban”, az úgynevezett simaizmokkal átszőtt, rostos szövetekből álló méhen kívüli, a méh felszínén, azaz a méhfalban és a méhnyálkahártya alatti területeken telepszik meg. A kívül lévő göbök általában könnyen felszívódnak, a méhfalban vagy főként a nyálkahártya alatt fekvők pedig a hormonális változásokra reagálva általában nőnek, akár labdaméretűvé is. A menstruációs ciklussal még inkább megduzzadhatnak, a végén néhány akár el is pukkanhat, ami erőteljes vérzést okozhat. 
A már Hippokratész által is ismert és méhköveknek nevezett miómát a XIX. században írták le a simaizmok burjánzásaként. Vannak ugyan általános tünetei, de mindenkinek más problémát okoz. A betegek 8-10 százaléka észre sem veszi, van, akinek csak a terhességnél derül ki, de minden negyedik-ötödik miómával küzdő nő nagy fájdalmaktól és komoly vérzésektől szenved. A leggyakoribb jele az elhelyezkedésének megfelelő helyen jelentkező nyomó, tömbszerű érzés, erős görcsök és a vérzés, gyakoriak a menstruációs zavarok is. Sokaknál állandó kismedencei vagy deréktáji fájdalom is tapasztalható.  
A betegséget provokálhatja az állandó fogamzásgátló-szedés, a gyulladáscsökkentők és fájdalom-csillapítók kapkodása, a mozgásszegény életmód, a helytelen, hektikus táplálkozás, de kialakulásában genetikai tényezők is közrejátszhatnak. A túl sok állati fehérje és zsír bevitele, valamint a mozgás hiánya ösztrogéndominanciát alakít ki, a romló cukorháztartás hormonális eltéréseket, nőgyógyászati betegségeket is kiválthat. Mióma esetén gyakori az alacsony progeszteronszint, a magas inzulinszint, az emelkedett prolaktinszint, az alacsony vagy magas TSH-szint, de akár korai klimax, endometriózis vagy PCOS is. Hibás anyagcsere-folyamatok, emésztési problémák, puffadás, hányinger, székrekedés is kialakulhat és társulhat hozzá belgyógyászati probléma is – mondta Németh Tünde. 
A miómát többnyire el szokták távolítani, de sokszor nemcsak a göböt, hanem a méhet is. A műtét azonban agresszív és sokszor nem is eredményes megoldás, ugyanis hiába veszik ki és zárják el az ereket, a göb „arrébb megy”, máshol újra jelentkezik. A gyógyszeres kezelés is gyakran inkább fokozza a tüneteket, a népi gyógymódok időlegesen segíthetnek, de a fájdalom mindig visszatér. 

Életmódváltással "el lehet takarítani"

A méhfalnak, ahogy minden szervnek, szövetnek saját makrofágja, azaz immunrendszere van, amely ilyenkor nem pusztítja el a nem odavaló göböket. Megfelelő működésre életmódváltással lehet bírni, ami elsősorban az állati termékek: tejtermékek, tojás és húsfélék nélküli, de tápláló és az immunrendszert erősítő étkezésre váltást jelenti. Mivel minden ember más, a tünetek is eltérnek, így a megfelelő étrend, személyre, azaz a szervezet típusára és a betegségre szabott kell, hogy legyen – mondta a szakember.
„A megfelelő mozgás pedig el tudja takarítani az alhasból a nem odavaló dolgokat, megtisztítja a méhfalat.”

A kis oxigénfelvétel mellett sok izom bevonásával végzett, speciális torna az általános immunrendszer-erősítő hatása mellett működésre ösztönzi a stagnáló sejteket és olyan hormonális hatásokat is létrehoz, amelyek csökkentik az alhasi fájdalmat és a vérbőséget. Az Alexander-módszer elveit táncos elemekkel is ötvöző mozgás a vegetatív idegrendszer felől szabályozza a központi idegrendszert, így annak bizonyos területei újult erővel tudnak dolgozni. A rossz közérzet, a hányinger, az állandó alhasi nyomóérzés, a görcsök hamar, akár egy alkalom után megszűnhetnek, a kisebb miómák el is pukkanhatnak. A torna az anaerob jellege miatt nem emeli meg a vérnyomást és a vércukrot, így más nőgyógyászati problémánál alkalmazható, sőt endometriózis esetén ez az egyetlen végezhető mozgásforma – mondta Németh Tünde.