Béremelésre áremelés a válasz - a cégek jelentős része nem bírja a minimálbér-emelést

Publikálás dátuma
2019.11.08. 06:45

Fotó: Shutterstock
Januártól további nyolc százalékkal emelkedik a minimálbér, pedig már az idei emelést is csak nehezen tudták kigazdálkodni a kkv-k.
Komoly gondok vannak a magyar cégek versenyképességével - ezt jelzik az idei minimálbér-emelésre adott válaszok. A legkisebb adható bér idén bruttó 149 ezer forint, ami alig nettó 99 ezer forint, ám még ennek a bérnek a kigazdálkodása is komoly gondot okozott a cégek jelentős részének – ez derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) vállalati felméréséből. A kétéves megállapodás szerint januártól a bruttó minimálbér újabb nyolc százalékkal 161 ezer forintra nő, a nettó majdnem eléri a 107 ezer forintot. A kamara kutatóintézetének tegnap publikált felmérése szerint a a minimáljövedelemhez szükséges források kitermelése miatt a cégek 38 százaléka emelte az árait, 32 százalékuk elhalasztotta a tervezett létszámfelvételeket, míg negyedük a beruházások halasztásával reagált az új helyzetre. A bérfeszültségek elkerülése végett a cégek 30 százaléka döntött úgy, hogy a minimum felett kereső munkavallók bérét is emeli - derül ki a felmérésből. Mint látható az emelkedő bérköltségeket a cégek beruházási költségeik csökkentésével ellensúlyozták, ennek viszont később meglehet a növekedési áldozata. Emellett cégek kisebb mértékben – mintegy 12-15 százalékban – éltek a mozgóbérek, a cafeteria csökkentésével, de minden tizedik cégnél egyes munkavállalókat részmunkaidősként foglalkoztatták tovább. Sor került egyes helyeken már elbocsátásokra is, ám erre csak a cégek öt százalékánál volt példa. A kutatóintézet megjegyzi, hogy ezek a reakciók leginkább az 50 főnél kisebb, kis- és mikrovállalkozások (kkv) körében fordult elő – amelyekről előre sejthető volt, hogy nagyobb gondot okoz számukra a béremelés. Ezzel szemben nagyobb létszámú, jellemzően exportra termelő cégek könnyebben kigazdálkodták a növekvő terheket, már csak azért is, mert jóval kisebb mértékben jellemző rájuk a minimálbéren való foglalkoztatás. A felmérés eredményeit árnyalja, hogy az adatfelvétel még áprilisban történt, viszont több mint 2800 céget kérdeztek meg, ami jelentős merítés. A válaszokból kitűnik, hogy a cégek több mint felének (54 százalékuknak) a bérmegállapodás nyomán módosítaniuk kellett az üzleti tervüket. Ez annyiban meglepő, hogy számítani lehetett a legkisebb bér ilyen mértékű emelésére, tudván, hogy az a kormány keresletnövelő gazdaságpolitikájának szerves része. Ennek ellenére úgy tűnik, a kkv-k jelentős részét meglepetésként érte a 2018 utolsó napjaiban megkötött megállapodás. Az ágazatokat vizsgálva a legnagyobb gond a kereskedelemben volt, a leginkább ezeknél a cégeknél maradtak el a tervezett létszámfejlesztések és a beruházások, míg az áremelésekkel leginkább az építőipari cégek tudtak élni, ami meg is jelent az ingatlanárakban. 

A cégek többsége megtartja a cafeteriát

A kormány még adós a jövő évi adószabály-módosításokkal - ha tervez ilyet -, a cégek többsége azonban már tervezi, hogy  2020-ban milyen keretek között működteti a béren kívüli juttatásokat, vagyis a cafeteriát – írta Fata László cafeteria-szakértő 327 magyar cég körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett cégek 4,6 százaléka tervezi megszüntetni a béren kívül adott juttatásait, míg a válaszadók 2,5 százalékánál csökken majd a tervek szerint a juttatási keret. A visszavágás átlagos mértéke – ha figyelembe vesszük az egyes válaszadóknál dolgozó munkavállalók létszámát – 27,5 százalék lehet – olvasható a közleményben A nagy többség nem változtatna a béren felül adott elemek mértékén. Így nyilatkozott a kutatásban résztvevő cégek 82 százaléka, amelyek az érintett létszám 87,3 százalékát foglalkoztatják. A válaszadók 7,6 százaléka (ahol az érintett munkavállalók 8 százaléka dolgozik) növelheti 2020-ra a juttatásokra szánt keretét. A tervezett átlagos növekedés a munkavállalók számával súlyozott mértéke majdnem 7 százalék.      

Szerző
Frissítve: 2019.11.08. 06:54

131 milliárdnál is több nyereséget ért el az OTP egyetlen negyedévben

Publikálás dátuma
2019.11.08. 06:22

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az OTP az idei harmadik negyedévben 131,6 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredményt ért el, ami 53 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszak, és 25 százalékkal az idei második negyedév nyereségét - derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett tájékoztatóból. A negyedéves eredmény jóval magasabb az elemzők által várt mintegy 105 milliárd forintnál. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapján készült jelentés szerint az idei első kilenc hónapban a bankcsoport majdnem 310 milliárd forint adózott eredményt ért el, 29 százalékkal magasabbat, mint a tavalyi hasonló időszakban. 
Szerző
Témák
OTP

Több tízezermilliárdos klímaköltség

Publikálás dátuma
2019.11.07. 19:36
Illusztráció
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE/dpa Picture-Alliance / AFP
A kormány várja Budapest arra vonatkozó elgondolásait, miként tervezi az új városvezetés kiváltani 2030-ig például a teljes gázfűtést – közölte a Portfolio Energy Investment Forum 2019 elnevezésű konferenciáján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyi és klímapolitikai államtitkára.
Legalábbis értelmezése szerint ez következik Karácsony Gergely főpolgármester ama ígéretéből, hogy Budapest 2030-ra „klímasemlegessé” válna. (A klímasemlegesség azt jelenti, hogy a gyárak, a fűtés, a közlekedés és más szennyezők által kibocsátott szén-dioxidot az adott terület - például erdőkkel - teljes egészében leköti.) A kormány mindenesetre üdvözölné, ha 2030-ra valóban megszűnne a főváros évi 9 millió tonna szén-dioxidot kitevő légterhelése, ami a legszennyezőbbnek tartott hazai áramtermelő, a lignitet égető Mátrai Erőmű kibocsátásának másfélszerese – hangsúlyozta. Furamód viszont általánosságban úgy vélekedett, hogy ha az energiatermelés légszennyezését sikerül megszüntetni, akkor a fűtés és a közlekedés hasonló átállítása már jóval könnyebb. Ahhoz, hogy az EU elvárásának megfelelően 2050-re az egész ország klímasemlegessé váljon, évente rendre a hazai GDP 2,5 százalékát kitevő beruházást tartott szükségesnek. (A 43 ezermilliárdos magyar GDP-ből kiindulva ez az összeg számításunk szerint évi ezermilliárd forintra rúg, ami 30 évre elhúzva összesen mintegy 30 ezermilliárd forintra jön ki.) Eme időtávra ugyanakkor Kaderják Péter 40-50 ezermilliárdot tart szükségesnek. (Orbán Viktor a parlamentben ugyanezen a címen ennél is többet, 50 ezer 200 milliárd forintot említett, aminek nem pontosított, de jelentős részére pántlikázatlan EU-támogatást vár.) Ennek figyelembe vételével az államtitkárság új energiastratégiát készít. Ennek főbb pontjairól néhány diát villantott fel, amelyek ugyan némi különbséget mutattak a kormány által EU-előírásra elkészített Nemzeti Energia- és Klímaterv első tervezetével, a diákat nem kaptuk meg. Így egyelőre annyi tűnik bizonyosnak, hogy az első változatban 2030-ra vállalt 20 százalékos megújulóenergia-arányt 21 százalékra növeltük. (Az Unió az EU egészére 32 százalékot vár, illetve Brüsszel Magyarország vonatkozásában legalább 23 százalékot tartana méltányosnak.) Kaderják Péter szerint az átmenet során kellő gondossággal járnának el, tekintettel például az emiatt a lignitbányászatra vagy épp az autóiparra nehezedő terhekre is. Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestületének mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke a világszintű szén-dioxid-kibocsátás erőteljes csökkentését sürgette. Szerinte ilyen beruházásokba nem szabad többet fektetni, ehelyett az energiahatékonyságot, valamint a zöld- és az atomenergiát ajánlva. Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza atomenergetikai tanulmányukat ismertetve többek között azt állapította meg, hogy a nukleáris energia költsége folyamatosan növekszik. Így jelenleg nincs olyan befektető, amely piaci alapon vállalna ilyen beruházást. A mai fejlesztések mögött így alapvetően a nukleáris eljárás mellett változatlanul kiálló Oroszország és Kína áll. Varró László ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a meglévő, egyre idősebb atomerőművek nélkül sokkal szennyezettebb lenne a levegő. Bár kellő politikai támogatással atomenergia nélkül is megvalósítható a szén-dioxid-mentesítés, kérdésre úgy vélte, érdemes „egy utolsó esélyt” adni az atomnak. A vezető közgazdász szemléletes példája szerint a főképp megújuló-alapú hazai energiatermeléshez Magyarországon több tízezer focipályányi felületre lenne szükség, de több millió otthoni gázkészüléket is másra kéne cserélni. Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadással foglalkozó partnere azt hangsúlyozta, hogy a szél- és napenergia-beruházások piaci alapon is egyre inkább megállnak a lábukon. Szakértők szerint, noha a kormány technikai okokra hivatkozva lényegében betiltotta a szélerőmű-telepítéseket, ez Magyarországra is igaz. Kovács Csaba üdvözölte a különböző megújulós eljárások gazdaságosságát jól mutató, Metárnak nevezett, pályázat-alapú rendszert. Kérdésünkre úgy látta, hogy az a mostani uniós intézkedésekkel az EU nem lesz képes elérni 2050-re a klímasemlegességet. Az átmenet alatt szerinte elkerülhetetlen a gáz piaci alapú hasznosítása is.

Atommal olcsóbb

Magyarország jelen természeti, illetve politikai adottságai közepette az atomtermelés fenntartásával olcsóbban állhatunk át a szén-dioxid-mentes gazdaságra, mint anélkül – vélekedett a Portfolio Energy Investment Forum 2019 szünetében lapunknak Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza. - Valós-e a magyar kormány álláspontja, miszerint az atom az olcsó energia záloga? - Figyelembe véve Magyarország adottságait, illetve a nukleáris ipar itteni politikai támogatását, egyet tudok érteni azzal, hogy az ország szén-dioxid-kibocsátás-mentesítése akkor a legolcsóbb, ha az energiatermelésben szerepet kap az atom is. Az unió viszonylag gyors „karbonmentesítést” igényel Magyarországtól. Bár a megújulós berendezések ára alacsonyabb a nukleáris blokkokénál, ezek kevéssé összehasonlíthatók, illetve nem is váltják ki teljes egészében egymást. Egy száz százalékban megújuló alapú áramrendszer - például az ezt biztonsággal, rugalmasan kezelni képes hálózatfejlesztési, energiatárolói szükséglet miatt – drágább lenne. Ettől még a mostaninál jóval komolyabb mértéket kell öltsenek a megújulós termelők, így elsősorban a nap, de akár a szél is. Komoly kiegészítő szerepet játszhat a földhős fűtés és a biogáz is. - Mit tegyen mindezek érdekében az egyszeri polgár? - A legfontosabb az épületek energiahatékonyságának javítása. Ebben komoly feladat hárul az államra, ugyanis jellemzően a legcúgosabb épületekben laknak a legszegényebbek. Ez nem csak pénzkérdés: az államnak szabályozókkal és ellenőrzéssel az építkezőket is a lehető leghatékonyabb lakások építésére kellene szorítania. A jövőben komoly szerepet kaphat az elektromos hőszivattyús fűtés. Arról is zajlik szakmai vita, hogy a meglévő földgázvezetékek felhasználhatók-e biogáz vagy hidrogén továbbítására. Az átalakításban komoly szerep hárul a nehéziparra, vagy épp megfelelő elektromosautó-töltőhálózat is szükséges. Hatalmas a feladat, de megvalósítható. 

Szerző
Frissítve: 2019.11.08. 06:57