könyvtár;Fővárosi Negyed;

- A könyvek birodalmában

Talán sokan azt gondolnánk, a könyvtárak ideje az online világ egyre erőteljesebb jelenlétével lejárt, ám nagyot tévednénk, ugyanis szerepük inkább csak nagy mértékben átalakult. A könyvtár társadalmi szerepének előtérbe kerülése, és kulturális központtá formálódása egyre gyakoribbnak számít, és ennek egyik legjobb hazai példája a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK), Budapest egyetlen közkönyvtár hálózata.

A nagy kiterjedésű intézményrendszer folyamatosan bővül és terjeszkedik tovább, 2002 és 2018 között tizenhárom új könyvtár épült és több mint harminc rekonstrukció történt. A fejlődés elengedhetetlen részeként minden fővárosi kerületben az adottságokra szabottan, és az ott élők igényeinek megfelelően látják el a könyvtári feladatokat a vezetők, akik sok esetben rendezvényszervezők és tanárok is egy személyben.

Míg a Terézvárosi Gyermekkönyvtárban többek közt ottalvós Halloween éjszakával és rendszeres Kismama-kedd programmal várják a látogatókat, addig a Szent László téren, Kőbányán a Szuperhősök éjszakán, vagy épp kerekítő foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők. Író-olvasó találkozók, felolvasások, olvasásfejlesztő programok, játékok és vetélkedők, beszélgetések és kiállítások közül válogathatunk, lakjunk a város bármely pontján. Novemberben lesz többek közt biblioterápiás est a központi intézményben, drogprevenciós előadás a Lőrinci Nagykönyvtárban, olvasókör a Török utcában, és az Agytorna Klub foglalkozást is tart a Sétáló utcában. A programkínálat sokszínűsége hónapról hónapra változik, és csábít be egyre többeket a könyvek tárházába.

A jól működő rendszer mögött bizonyára alapvető tapasztalat is áll: a könyvek és az olvasás szeretete időnként egy jó ajánláson, az egymással megosztott tapasztalatokon, vagy épp a minket körülvevő atmoszférán is múlhat. S noha egyes tagintézmények még inkább a jól megszokott könyvtár alapelveit követik olvasószobával és sűrűn tömött polcokkal, számos helyen változatosan és szezonálisan berendezett, különféle témáknak teret adó könyvtárbelsővel találkozhatunk. Ráadásul a Kálvin térhez közel, a Szabó Ervin tér 1. alatt található Központi Könyvtár már önmagában is egyfajta varázslatos birodalomként funkcionál a betérő látogatók és olvasók számára. Az 1889-ben épült, egykori Wenckheim-palota neobarokk stílusú épületébe 1931-ben költözött be a könyvtár, és impozáns, korhű termei, ódon bútorai, kényelmes fotelei és mesebeli olvasólámpái azóta bárkit könnyedén rabul ejtenek. Nem meglepő, hogy gyakran helyet találni is nehéz a vizsgára készülő diákok és a hétköznapi olvasók között a hatalmas, különleges fafaragásokkal, csigalépcsővel és aranyozott díszítéssel ékesített termekben, hiszen, aki már egyszer járt az épületben, egyből szerelembe esik vele, és gyakran visszavágyik.

S hogy nem érdemes az olvasás, a könyvek és a könyvtárak elmúlását siratni, azt a fentieken túl az is mutatja, hogy az elmúlt évben 7,7 millióan vették igénybe a könyvtári szolgálatásokat. Nem kell azonban a számokra tekintenünk, ha csak egyszer is betérünk a könyvtárak falai közé, a legújabb megjelenésű kötetek, pezsgő hangulat és izgalmas események várnak ránk. Ezt az élményt pedig kár lenne kihagyni.

„Szigorúan oligarchák nélkül, kizárólag mikroadományokból” gyűjti a pénzt Volner János a pártalapításhoz.