Új módszert találtak a használt ruhák feldolgozására

Publikálás dátuma
2019.11.08. 11:25

Fotó: MARIAMA DARAME / AFP
Szőnyegek és szigetelőanyagok gyártására alkalmas textilipari alapanyagokat tudnak előállítani használt ruhaneműkből svájci kutatók.
A Luzerni Alkalmazott Tudományi és Művészeti Egyetem szakemberei a használt ruhaneműk újrahasznosítására specializálódott Texaid nevű svájci céggel együttműködve fejlesztettek ki olyan módszereket, amelyek révén szőnyegkészítésre alkalmas durva fonalat tudnak előállítani a régi textíliákból.
A kutatóknak továbbá sikerült hangszigetelésre alkalmas anyagok prototípusait is létrehozniuk a textilek szakadásakor keletkező rövid szálak és "por" felhasználásával.
A Texaid évente nagyjából 37 ezer tonna régi ruhát gyűjt össze Svájcban és a textíliák csaknem 30 százaléka olyan rossz állapotban van, hogy nem lehet használt ruhaként újrahasznosítani. A szakemberek szerint a mostani kutatás célja, hogy az újrahasznosítás révén ne csupán törlőrongyként kapjanak új életet a használt ruhaneműk, hanem magas minőségű termékeket lehessen előállítani belőlük.  A következő lépésben pedig olyan új módszereket akarnak kidolgozni, amelyekkel új ruhák gyártására alkalmas rendkívül finom fonalakat lehet létrehozni. 
Szerző

A klímasztrájk lett az év szava

Publikálás dátuma
2019.11.07. 20:57

Fotó: ORLANDO SIERRA / AFP
Úgy is lehet tüntetni, ha otthon maradunk – ezt jelenti 2019 legfelkapottabb kifejezése.
A klímasztrájkot választotta az év szavának idén a Collins szótár, amely szerint ezt a kifejezést százszor többször használták 2019-ben, mint a korábbi években. A glasgow-i székhelyű kiadó a honlapokat, újságokat és folyóiratokat, valamint a közösségi médiát pásztázva választja ki az év szavát, azt vizsgálva, hogy mely angol kifejezések használata ugrott meg az adott évben a legnagyobb mértékben. 
A szótár definíciója szerint a klímasztrájk olyan tüntetés, amelynek résztvevői nem mennek iskolába vagy munkába, hogy cselekvésre szólítsanak fel a klímaváltozás ellen. A klímasztrájk kifejezést először 2015 novemberében jegyezték fel, amikor az első ilyen tüntetést szervezték az ENSZ Párizsban rendezett klímacsúcsa idején. Az elmúlt évben mindennapos valóssággá váltak ezek a megmozdulások a világ nagyvárosaiban, és a Collins munkatársai megfigyelték, hogy százszorosával nőtt a kifejezés használata 2019-ben. A Collins tavaly egyébként a single use („egyszer használatos”) kifejezést választotta az év szavának, az ilyen, gyakran környezetszennyező termékek pedig szintén kihatnak a klímaváltozásra.
Szerző

Egy öreg és egy fiatal mentett parlagi sast engedtek szabadon

Publikálás dátuma
2019.11.07. 14:45

Fotó: Horváth Márton / MME,
A fokozottan védett madarakat korábban legyengülve és röpképtelen állapotban találták. Az elengedés előtt a parlagi sasokat műholdas jeladóval látták el a jászberényi Sasközpontban.
Természetvédelmi együttműködés eredményeként két olyan fokozottan védett, felgyógyult parlagi sast engedtek szabadon, amely európai állományának kétharmada Magyarországon fészkel. Korábban mindkét madarat legyengülve, röpképtelen állapotban találták – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A fiatal sas a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz (BFNPI) érkezett lakossági bejelentés alapján került kézre Somogyvámos közelében. A madáron sérülésnek nem volt nyoma, de egyértelműen mérgezéses tüneteket mutatott, így azonnal a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) állatorvosához került. Szerencsére jól reagált a kezelésre, teljesen felépült, ezután a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) jászberényi Sasközpontjába, a későbbi elengedés helyszínére szállították. 
Az idősebb madarat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) és a Szerb Madártani Egyesület (BPSSS) munkatársai találták meg egy Orosháza közeli parlagisas-fészek közös ellenőrzése során. A legyengült, röpképtelen állatot azonnal a Szegedi Vadasparkba vitték, ahol a megfelelő állatorvosi ellátásnak és gondozásnak köszönhetően hamar felépült, majd ezt követően szintén a Sasközpontba került.  
A sasokat műholdas jeladóval látták el a szakemberek, hogy a természetbe történő visszailleszkedésük is nyomon követhető legyen. Viselkedésük megismerése a szakemberek szerint visszaigazolja az állatorvosi kezelések és a visszavadítási gyakorlat eredményességét, illetve lehetőséget teremt az olyan nem természetes pusztulási okok megismerésére és kivizsgálására, mint az illegális mérgezés vagy az áramütés – írták.
Szerző