Tíz évenként újra ki kell találni magunkat

Publikálás dátuma
2019.11.09. 12:30

Fotó: Shan he / AFP
Yuval Noah Harari korunk egyik legbefolyásosabb gondolkodója. Legutóbbi könyvében megvizsgálja a világ társadalmait leginkább formáló, és a bolygónk jövőjét legnagyobb valószínűséggel befolyásoló erőket.
Yuval Noah Harari, a 43 éves izraeli történész professzor csaknem húszmillió példányt adott el könyveiből, a Sapiens, a Homo Deus, a 21 lecke a 21. századra című köteteiből. Ez utóbbi azért született, mert el akarta mesélni az emberiség történetét. Ugyanis az országok és az iskolák többségében csak saját országukról kapnak az emberek ismertetést, holott szükség van globális vízióra, hogy felkészülten lépjünk be az új évszázadba. A könyv nem történelmi narratívának, hanem válogatott leckék gyűjteményének készült. Céljuk, hogy további gondolkodásra késztessenek, és segítsenek az olvasónak részt venni korunk fontos párbeszédeiben.  Yuval Noah Harari úgy véli, a mesterséges intelligencia (AI)  meg fogja változtatni az embereket, mint ahogy mi is mások vagyunk, mint a neandervölgyiek. És száz év múlva az emberek újra mások lesznek. A professzor az oktatás újragondolását is szükségesnek tartja, mert most először a történelemben nem tudjuk, hogy milyen kompetenciára lesz a jövőben szükségünk. Csak azt tudjuk, hogy a munkaerőpiac nagyon változékony lesz. A legfontosabb kompetencia az lesz, hogy ezt felismerjük. Tudni kell változtatni, egy kicsit módosítani a személyiségünkön. Lehet, hogy erre tíz évenként lesz szükség.  Az algoritmusok egyre terjedő használatát illetően Harari kifejtette: első lépésben szilárdabb kapcsolatot kell kiépíteni a politika és a tudományok között. A politikusoknak és a polgároknak is jobban ismerniük kell a tudományt, és a tudomány embereinek meg kell érteniük politikai felelősségüket. Nem szükséges téziseket felállítani, de meg kell érteni a klímaváltozás dinamikáját, az AI potenciális lehetőségeit. „Az emberek, akik azt mondják, hogy nincs jelentősége, hogy a hőmérséklet 2 C fokkal nő, egy kicsit melegebb lesz, vagy hogy az AI-k sohasem lesznek képesek helyettesíteni az emberi intuíciót, nem értik meg, milyen nagy kihívásokkal állunk szemben. A tudomány embereit is arra biztatnám, hogy amikor egy technológiát fejlesztenek ki, gondoljanak arra, hogy a politikusok mire fogják felhasználni. Már Szókratész, Jézus és Buddha is azt tanácsolták az embereknek, hogy ismerjék meg önmagukat. A kormányok és a vallások a meghekkelésünkre törekszenek. Ha jobban megismernek bennünket, mint mi önmagunkat, azt adnak el nekünk, amit akarnak, legyen az egy termék, vagy egy politikus” – figyelmeztetett Harari. A technológia fejlesztői között kezdetben volt olyan naiv elképzelés, hogy az interneten terjeszteni lehet majd a szabadságot, az igazságot, és az lesz majd maga a Paradicsom. Vannak jó dolgok, de negatív következmények is: a hagyományos média hanyatlik, terjednek a hamis információk és a szélsőségek, valamint a tömeges ellenőrzés eszközei. Ha az ellenőrzés szabályozása kerül szóba, az emberek többsége nem érti, miről van szó. Harari úgy véli, hogy erről közvitát kellene indítani. Olyan kérdéseket kell felvetni, mint például ki rendelkezhet egészségügyi adatainkkal? Esetleg a biztosítónk vagy a munkaadónk? Törvényes-e, hogy a Google, vagy a kormány hozzájuk férhet? Sok helyen a dossziét már nem emberek, hanem algoritmusok kezelik. A felvételi beszélgetéseknél is egyre inkább a technológiát veszik igénybe, amely elemzi az arckifejezést, a testbeszédet. Programot fejleszteni ki, hogy megtudják: hazudnak-e az emberek a vérnyomás alapján, amit távolról is mérni lehet. Törvényes-e ezt a technológiát használni egy tárgyalásnál, hogy valaki ezáltal előnyös helyzetbe kerüljön? Mindez valósággá, és végső soron politikai problémává válik. 

Elkészült Kertész Imre és Kertész Magda síremléke

Publikálás dátuma
2019.11.09. 10:37

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A Nobel-díjas író és felesége síremléke Kertész Imre születésének 90. évfordulójára.
Felavatták Kertész Imre (1929-2016) irodalmi Nobel-díjas magyar író és felesége, Kertész Magda közös síremlékét a Fiumei úti sírkertben, pénteken Budapesten - írja az MTI. A sírnál Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet igazgatója mondott beszédet. A 2016-ban elhunyt Kertész Magda elképzelései alapján Czakó Rita és Takács Máté szobrászművészek készítették a síremléket, aminek hátoldalán a "Szeretet megvált" idézet olvasható Kertész Imre egy feljegyzéséből. Az író születésének 90. évfordulója alkalmából is rendezett megemlékezésen Kelemen Barnabás hegedűművész és Hegedűs D. Géza színművész közreműködött. Jelen volt a Kertész Imre Intézetet létrehozó Schmidt Mária is.
Szerző
Frissítve: 2019.11.09. 14:20

Az emberi arc mindenhatósága

Publikálás dátuma
2019.11.09. 10:30

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Makk Károly filmrendezőt munka közben és leghétköznapibb pillanataiban is megismerhetjük Szebeni András kameráján keresztül.
„Makk Károlyt hosszú élete során sokszor és sokan lefényképezték, de csak egyetlen egynek, a barátjának, Szebeni Andrásnak adatott meg, hogy kamerájával minden helyzetben jelen lehessen. És ha már ez így alakult, akkor megörökítette Makkot, a rendezőt, Makkot, a társasági embert, Makkot férjként, a konyhában, a szobában, a kocsmában és bárhol másutt. És lefényképezte Makkot, a töprengő, gondolkodó művészembert is” – írja Kincses Károly fotótörténész, kurátor a Makk című kiállításról, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárának Kisgalériájában nyílt meg. A 2017-ben elhunyt, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró rendhagyó elevenséggel jelenik meg Szebeni András fotóin.
A Liliomfi, a Ház a sziklák alatt, a Szerelem, a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka és más filmek alkotója a tőle megszokott mozdulatokkal látható a fotográfus képein: természetes környezetében, munka közben, egyedül, barátai körében, vagy feleségével. Egy összetett és izgalmakkal teli élet egyes pillanataiba leshetnek be a látogatók a fotókon keresztül. Amelyeknek köszönhetően a néző úgy érezheti, maga is ott volt a Budapesti Kamaraszínház próbáján, halhatta, amikor a rendező interjút adott Megyesi Gusztávnak, vagy épp a badacsonytördemici falunapon vacsorázott a házaspárral. A felvételeken keresztül némileg Szebeni Andráshoz is közelebb kerülhetünk: ahhoz a látásmódhoz, amellyel barátjához, mesteréhez is közelített.
S ahogy azt a rendhagyó, közös énekléssel és Makk alakjának felidézésével egybekötött megnyitón Sopsits Árpád, Balázs Béla-díjas filmrendező megjegyezte: a két szenvedélyes alkotót számos dolog összeköti. „Mindketten rendhagyóak. Rendkívül sikeresek és sokszínűek. Irigyeltek, féltek és tiszteltek. Mindketten végtelen energiájú életszeretők és életélvezők, és így-úgy a másik nem rabjai, hódítói és persze tisztelői. Imádják a munkájukat, megszállottjai, és sokoldalú, szinte kétkezi munkásai szakmájuknak. Célratörőek és olykor kíméletlenek. Néha tüneményesek, máskor elviselhetetlenek. Néha gyerekesek, máskor rendkívül sármosak. Néha kicsinyesek, de legtöbbször nagyvonalúak.” Mindez szerepel a kiállított képeken, hangsúlyozta a rendező, majd hozzátette: „Amiben végletesen egyeznek, az az ember, mint tárgy, a létezés legpontosabb letéteményese, és annak, mint olyannak, a minél pontosabb megragadására, megrajzolására és felkutatására való megalkuvásmentes törekvésük. Ez köti össze őket. És az, hogy mindketten hisznek az emberi arc titokzatos mindenhatóságában.”
Infó: A Makk – Szebeni András fotói Látogatható december 1-ig a FSZEK Központi Könyvtárában.
Szerző