Takarékbank: az MNB várja a bejelentőket

Publikálás dátuma
2019.11.08. 15:53

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Péntekre csillapodott a Takarékbank informatikai átállása körüli káosz, de teljesen nem szűnt meg. Még mindig akadnak olyanok, akik a Netbankár szolgáltatást nem tudják igénybe venni, így átutalni, hitelt törleszteni sem tudnak ezen a módon.
A csütörtöki véleménynyilvánítását követően pénteken is megszólalt az MNB pénzügyi felügyelete. Érvelésük szerint "a Takarékbank informatikai átállása kapcsán a bankcsoport ügyfeleinek mindössze töredéke fordult panasszal az MNB-hez. A jegybank folyamatosan nyomon követte, és felügyeleti eszközeivel támogatta az átállás folyamatát." Majd arra utalnak, hogy "a Takarékcsoport összességében mintegy 1,1 millió ügyféllel rendelkezik. Az MNB ügyfélszolgálatához az elmúlt egy hétben összesen 40 darab – 10 darab email-es és 30 darab telefonos – ügyfélmegkeresés érkezett az informatikai átállással kapcsolatos panaszok kapcsán. Ez a bankcsoport összes ügyfelének mindössze 0,0036 százalékát jelenti." Az alacsony bejelentésszám oka szakértők szerint korántsem az, mintha alacsony lenne a Takarékbank internetes szolgáltatásával szembeni tényleges panaszok száma. Ez sokkal inkább arra utal, hogy egyrészt nem ismerik azt a lehetőséget, hogy ilyenkor az MNB ügyfélszolgálatához (ugyfelszolgalat@mnb.hu, ingyenes telefon: 06-80-203-776) fordulhatnak, másrészt nem voltak biztosak abban, hogy bejelentésük hatására intézkedés történik.    A Takarékbank az MNB-nek küldött tegnapi és mai jelzése szerint a problémákat döntően sikerült elhárítani. 
Szerző
Témák
Takarékbank MNB
Frissítve: 2019.11.08. 20:24

Még novemberben hatályba lép a Szingapúrral kötött uniós kereskedelmi egyezmény

Publikálás dátuma
2019.11.08. 15:03
Cecilia Malmström és Lim Hng Kiang, szingapúri kereskedelmi miniszter
Fotó: NICHOLAS YEO / AFP or licensors
A megállapodással együtt 16 uniós kereskedelmi megállapodás jött létre az elmúlt öt évben.
Az EU tagállamai jóváhagyták a délkelet-ázsiai országok közül elsőként Szingapúrral megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodást, melynek értelmében Szingapúr el fogja törölni az uniós termékekre vonatkozó valamennyi még meglévő vámot a november 21-i hatályba lépést követően - közölte az Európai Unió Tanácsa pénteken. A kereskedelmi megállapodás további lehetőségeket biztosít az uniós szolgáltatók számára, többek között olyan ágazatokban, mint a távközlési, a környezetvédelmi és a mérnöki szolgáltatások, az informatika, valamint a tengeri szállítás. A megállapodás lehetővé teszi majd azt is, hogy jogvédelmet élvezhessen 190 földrajzi árujelzővel ellátott európai élelmiszer- és italtermék.
Szingapúr beleegyezett, hogy a kulcsfontosságú ágazatokban a vámok mellett kereskedelmi akadályokat is elhárít, például a személygépkocsikra és számos elektronikus készülékre vonatkozó uniós biztonsági vizsgálatok elismerése, valamint az uniós vállalkozások textilekhez használt címkéinek elfogadása révén.

Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos azt mondta, a megállapodás előnyös lesz a munkavállalók, a gazdálkodók, valamint mérettől függetlenül a vállalkozások számára, Európában és Szingapúrban egyaránt. Szigorú rendelkezéseket tartalmaz az emberi jogok, a munkavállalói jogok és a környezet védelméről. Tájékoztatása szerint ezzel a megállapodással együtt 16 uniós kereskedelmi megállapodás jött létre az elmúlt öt évben. Így összesen 73 partnerországra kiterjedő 42 kereskedelmi megállapodás van érvényben, melyek az EU teljes kereskedelmének egyharmadát teszik ki.
Az EU és Szingapúr beruházásvédelemi megállapodást is kötött, amely azt követően léphet majd hatályba, hogy valamennyi uniós tagállam saját nemzeti eljárásának megfelelően megerősítette.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a délkelet-ázsiai régióban Szingapúr az EU messze legjelentősebb kereskedelmi partnere: a teljes kétoldalú árukereskedelem értéke több mint 53 milliárd eurót, a szolgáltatáskereskedelem értéke pedig 51 milliárd eurót tesz ki. Több mint 10 ezer uniós vállalkozás telepedett le Szingapúrban és használja központként az országot az egész csendes-óceáni térség kiszolgálására. Ezenkívül Szingapúr az Ázsiába irányuló európai beruházások első számú célpontja; az EU és Szingapúr közötti beruházások az elmúlt években gyorsan növekedtek: 2017-ben a kombinált kétoldalú beruházások volumene 344 milliárd eurót ért el.

A hivatalos infláció 3 százalék alatt, de egyre gyorsabban drágulnak az élelmiszerek

Publikálás dátuma
2019.11.08. 10:25

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak októberben az egy évvel korábbiaknál, szeptemberhez viszonyítva 0,6 százalékkal emelkedtek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
A maginfláció a szeptemberi 3,9 százalékosról 4,0 százalékra emelkedett ugyanúgy 0,1 százalékponttal, mint az átfogó mutató. A maginfláció májusban volt legutóbb ilyen magas, amikor idei tetőpontján, 3,9 százalékon állt a fogyasztói árindex. Tavaly októberhez viszonyítva az élelmiszerek áremelkedése a szeptemberi 5,1 százalékról 5,4 százalékra fokozódott. Ezen belül gyorsult 15,5 százalékosra a sertéshús drágulása, a párizsi és kolbászféléké 10,8 százalékosra, a cukoré 8,1 százalékosra. A kenyér ára 6,7, a liszté 5,8 százalékkal volt magasabb a tavaly októberinél. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) drágulása az előző havi 6,5 százalékról 5,3 százalékra szelídült. A zöldségek már 3,2 százalékkal olcsóbbak lettek, mint tavaly októberben, a gyümölcsök viszont 5,4 százalékkal drágábbak és a burgonyáért még mindig 14,7 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára a szeptemberi 4,6 százalék után októberben is 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy éve. A szolgáltatások tarifái az előző havi 3,4 százalék után októberben 3,3 százalékkal emelkedtek. A lakbérek 10,9 százalékkal emelkedtek egy év alatt, a belföldi üdülések 5,9, a külföldiek 1,1 százalékkal drágultak. A telefon és internet tarifák 2,6, a postai szolgáltatások díja 4 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal, a szeszes italok ára átlagosan 4,8 százalékkal emelkedett, úgy, hogy az égetett szeszes italok 8,9 százalékkal drágultak, a bor viszont olcsóbb lett, mint tavaly volt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,0 százalékkal, a szén 6,7 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 1,5 százalékkal maradt el a tavaly októberitől, a használt autók azonban továbbra is csaknem 8 százalékkal, a számítástechnikai cikkek és telefonok pedig 5,2 százalékkal olcsóbbak. Január-októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Szerző
Témák
infláció