„Makk Károlyt hosszú élete során sokszor és sokan lefényképezték, de csak egyetlen egynek, a barátjának, Szebeni Andrásnak adatott meg, hogy kamerájával minden helyzetben jelen lehessen. És ha már ez így alakult, akkor megörökítette Makkot, a rendezőt, Makkot, a társasági embert, Makkot férjként, a konyhában, a szobában, a kocsmában és bárhol másutt. És lefényképezte Makkot, a töprengő, gondolkodó művészembert is” – írja Kincses Károly fotótörténész, kurátor a Makk című kiállításról, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárának Kisgalériájában nyílt meg. A 2017-ben elhunyt, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró rendhagyó elevenséggel jelenik meg Szebeni András fotóin.
A Liliomfi, a Ház a sziklák alatt, a Szerelem, a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka és más filmek alkotója a tőle megszokott mozdulatokkal látható a fotográfus képein: természetes környezetében, munka közben, egyedül, barátai körében, vagy feleségével. Egy összetett és izgalmakkal teli élet egyes pillanataiba leshetnek be a látogatók a fotókon keresztül. Amelyeknek köszönhetően a néző úgy érezheti, maga is ott volt a Budapesti Kamaraszínház próbáján, halhatta, amikor a rendező interjút adott Megyesi Gusztávnak, vagy épp a badacsonytördemici falunapon vacsorázott a házaspárral. A felvételeken keresztül némileg Szebeni Andráshoz is közelebb kerülhetünk: ahhoz a látásmódhoz, amellyel barátjához, mesteréhez is közelített.
S ahogy azt a rendhagyó, közös énekléssel és Makk alakjának felidézésével egybekötött megnyitón Sopsits Árpád, Balázs Béla-díjas filmrendező megjegyezte: a két szenvedélyes alkotót számos dolog összeköti. „Mindketten rendhagyóak. Rendkívül sikeresek és sokszínűek. Irigyeltek, féltek és tiszteltek. Mindketten végtelen energiájú életszeretők és életélvezők, és így-úgy a másik nem rabjai, hódítói és persze tisztelői. Imádják a munkájukat, megszállottjai, és sokoldalú, szinte kétkezi munkásai szakmájuknak. Célratörőek és olykor kíméletlenek. Néha tüneményesek, máskor elviselhetetlenek. Néha gyerekesek, máskor rendkívül sármosak. Néha kicsinyesek, de legtöbbször nagyvonalúak.” Mindez szerepel a kiállított képeken, hangsúlyozta a rendező, majd hozzátette: „Amiben végletesen egyeznek, az az ember, mint tárgy, a létezés legpontosabb letéteményese, és annak, mint olyannak, a minél pontosabb megragadására, megrajzolására és felkutatására való megalkuvásmentes törekvésük. Ez köti össze őket. És az, hogy mindketten hisznek az emberi arc titokzatos mindenhatóságában.”
Infó:
A Makk – Szebeni András fotói
Látogatható december 1-ig a FSZEK Központi Könyvtárában.
