Heves vita robbant ki arról, hogy miért bénult meg az élet Budapest több kerületében csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök látogatása idején. A rendőrség – amely utcákat, tereket zárt le hermetikusan, autókat szállíttatott el, metrót, buszt, villamos állíttatott le, embereket tartott vissza aluljárókban – sajátos módon mások mellett a török elnök ellen tüntetőket tette felelőssé. Arra hivatkoztak, hogy például „a vonulásos rendezvényt” nem egészen a bejelentett útvonalon tartották. A Fidesz úgy foglalt állást: „A szokottnál is nagyobb közlekedési kellemetlenséget éppen a különböző, több órás vonulásos ellenzéki tüntetések és akciók okozták.”
A több ezer embert vonzó tiltakozó menet egyik szervezője, Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke viszont azt állította: már csak azért sem lehetnek ők a felelősök, mert nem tértek el a bejelentett menetrendtől. A rendezvényt úgy hirdették meg, hogy az Oktogontól a Nyugati téren és a Margit hídon át vonulnak a Széll Kálmán térre. Eredetileg onnan még a várba is felmentek volna, de ezt még a rendezvény kezdetet előtt lefújták. Ennek megfelelően vonultak, és a Széll Kálmán téren hivatalosan véget is ért a rendezvény. Igaz, ezután több százan spontán a Gül baba türbéjéhez indultak, de a tüntetők még csak meg sem közelíthették a konvoj útvonalát. Vajnai szerint egyébként épp a rendőrök hibáztak. Ők ugyanis már napokkal korábban jelezték, hogy legalább háromezer ember várható a tüntetésre, a rendőrség azonban szerinte csak néhány száz emberre számított.
Tarjányi Péter biztonsági szakértő szerint két komoly hiba vezetett a csütörtök esti tumultus kialakulásához. Egyfelől az: a kormányzat nem mérte fel jól a közhangulatot, azt, hogy milyen erejű tiltakozás fogadhatja Erdogant, aki Európában jó ideje nem kívánatos vezetőnek számít. „Úgy éreztem, hogy a BRFK és a Készenléti Rendőrség részéről meglepetés volt, hogy mekkora tömeg ment ki az utcára és élt a szólásszabadság jogával” – fogalmazott.
A másik súlyos hiba az lehetett szerinte, hogy a politikusok nem tartották magukat az ilyenkor előzetesen megállapított, rendkívül precíz programhoz. Márpedig ha az előzetesen megállapított programban az szerepel, hogy az elnöki konvoj elindul pontban fél hatkor, akkor az útvonalat biztosító rendőrség akkor is lezárja akkor az útvonalat, ha még nem jönnek a diplomáciai járművek. „Amikor egy rendőr azt az utasítást kapja, hogy fél hatkor legyen zárás, akkor lezár. Ez normális esetben tíz percig élne, ám ha fél órán át anekdotáznak még a politikusok, akkor a rendőrök és az állampolgárok kénytelenek az utcán várakozni.” Ennek alapján a szakértő azt állítja: ha a politikusok betartották volna a programot, akkor nem bénul meg ennyire és ennyi időre az élet az érintett kerületekben.
A csütörtöki lezárások után kérdésként merült fel az is, hogy a rendőrség és a terrorelhárítás nem vitte-e túlzásba a biztonsági intézkedéseket. Volt olyan forrásunk, aki szerint „jócskán túlbiztosította” a rendőrség a konvoj útvonalát, hiszen Magyarországon nincs terrorvészhelyzet, az itt élő török és kurd kisebbség is „békés”, vagyis valószínűtlen lenne egy budapesti támadás. Más szakértő viszont úgy fogalmazott: a rendőrség nem tehetett mást. Azzal, hogy a kormányfő úgy döntött, vendégül látja Budapesten egy háborúban álló ország első számú vezetőjét, a rendőrség kénytelen volt úgynevezett I. fokú kiemelt védelmet biztosítani. Ezt pedig részletesen szabályozza egy 2013-as ORFK-utasítás. E szerint pedig kötelességük az érintett főutakat elkordonozni, a keresztező utcákat biztosítani, az épületek és építményeket ellenőrizni.
