Bölényeket költöztettek az Őrségi Nemzeti Parkba

Publikálás dátuma
2019.11.09. 13:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Több mint egy évtizeddel ezelőtt úgy döntöttek: létrehoznak egy, a természetes vadonhoz leginkább hasonlító területet és arra visszatelepíti az egykor itt is élt európai bölényt.
Európai bölényekkel népesítették be az Őrségi Nemzeti Park egy hetven hektáros, fokozatosan újra vadonná alakuló területrészét – tájékoztatta az MTI-t Németh Csaba, az Őrségi Nemzeti Park igazgatóhelyettese. Hangsúlyozta: egy nemzeti parkban szükség van olyan, nagy kiterjedésű, összetett, több élőhelyet, gyepet, erdőt magába foglaló részekre is, ahol egyáltalán nincs emberi beavatkozás, és ahol lehetőség szerint a természet minden alkotóeleme jelen van, beleértve a korábban kipusztított állatokat is. Csak így érthető meg ugyanis a természet valódi működése, így tanulhatja meg az ember, hogyan hívhatja segítségül a természet erőit a saját, tönkretett környezete helyreállításához – mutatott rá. Mint a szakember felidézte, több mint egy évtizeddel ezelőtt döntött úgy a nemzeti park vezetése, hogy létrehoz egy, a természetes vadonhoz leginkább hasonlító területet és arra visszatelepíti az egykor itt is élt európai bölényt. Az igazgatóság az elmúlt évek során megvásárolta a Kondorfa község határában található úgynevezett Hegy-völgy területét, amelynek zöme gyep, de található rajta tölgyes erdő és foltokban erdeifenyő is. A területen mélyfúrású kutat létesítettek, idén tavaszra pedig elkészült a teljes élőhely körül egy speciális, ötezer folyóméter hosszú, hét vezetékszálból álló elektromos kerítés is. Hozzáfűzte: a fejlesztéssel párhuzamosan az igazgatóság európai bölényeket szerzett be, amelyeket Szalafőn, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes mögött kialakított bemutató területen helyezett el, innen szállították át az állatokat új, remélhetőleg a vadonhoz egyre jobban hasonlító tágasabb élőhelyükre. Az állatok azóta önállóan élik életüket és egyben az ő rágásuk, taposásuk alakítja a vadont. A szakemberek szerint egy olyan természetes rendszer jött létre, amely önmagát szabályozva működik, lehetőséget adva számtalan élőlénynek a megtelepedésre, a folyamatok tanulmányozására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vadon területe zárt, oda szigorú biztonsági szabályok betartásával jelenleg csak a szakemberek léphetnek be. Európai bölények azonban elmondása szerint a nemzeti park szalafői bemutatóhelyén továbbra is megtekinthetők, a nemzeti park szakemberei pedig a bölények életéről folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket az igazgatóság Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján, amelyen egy az áttelepítésről szóló kisfilm is megtekinthető. 
Szerző

Bezöldül a Katona

Publikálás dátuma
2019.11.09. 12:12

Fotó: Szokodi Bea / Katona József Színház
Első budapesti színházként a környezettudatosság útjára lépett a Katona József Színház. Ezt jelzi az előcsarnokában felállított, korábban piros színű K: logó bezöldülése is.
Azt, hogy a Katona József Színház a környezettudatosság útjára lépett, az előcsarnokban felállított K: logó piros színűről zöldre váltása jelzi. Meghatározó kulturális intézményként a szemléletformálásban és példamutatásban is élen kell járniuk, ezért a társulat igényeivel és a közönség elvárásaival összhangban lépéseket tesznek az ökológiai lábnyomunk csökkentésért – írták közleményükben.
A nézők körében végzett felmérés alapján a színház úgy döntött, 2020-tól fokozatosan csökkentik és papírtakarékossá teszik a nyomtatott anyagaikat, amelyeket középtávon digitális megoldásokkal helyettesítenek. A hulladék csökkentése érdekében a társulati büfékben és a K:antinban minimalizálják az egyszer használatos műanyagokat, ezeket biológiailag lebomló vagy többször is használható anyagokkal helyettesítik. A közelmúltban bevezetett szelektív hulladékgyűjtés mellett külön kezelik a leggyakoribb, újrahasznosítható hulladékfajtákat is.
A színház csatlakozott a a 10 millió FA civil közösség kezdeményezéséhez. A Hagyd élni – élni hagy alternatív karácsonyfa-formatervező pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet az ünnepi célú fakivágás méreteire. A szervezőkkel együttműködve különdíjat ajánlanak fel a számukra legszimpatikusabb pályamunka beküldőjének: a díjazott alkotást a tervező segítségével megvalósítjuk, majd december 6-án, a hivatalos eredményhirdetés másnapján, az ünnepi készülődés jegyében felállítják a színház előcsarnokában, ahol egy hónapig lesz a Katona hivatalos karácsonyfája.
Szerző

Mégsem tisztítják a levegőt a szobanövények

Publikálás dátuma
2019.11.08. 15:15

Fotó: Sigrid Gombert/Cultura Creative / AFP
Hatásosabb egy szellőztetés, mint néhány cserepes növénytől várni a levegő minőségének javulását – állapították meg a philadelphiai Drexel Egyetem kutatói.
"A növények csodásak, ám nem képesek elég gyorsan megtisztítani a beltéri levegőt ahhoz, hogy tényleges hatással legyenek az otthoni vagy irodai környezet levegőminőségére" - idézte az Eurekalert tudományos hírportál Michael Waringet, az egyetem munkatársát.
Waring és egyik doktorandusza, Bryan Cummings 30 év kutatómunkáját felölelő tucatnyi tanulmányt vizsgált át és eredményeit a Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology című folyóiratban közölte. A legfőbb megállapításuk az, hogy a természetes vagy szellőztető-berendezés általi levegőcsere sokkal gyorsabban szétoszlatja az illékony szerves vegyületek (VOC) koncentrációit egy beltéri környezetben ahhoz képest, amilyen gyorsan a növények ki tudnák szűrni őket a levegőből.
A szobanövények levegőtisztító hatásának mítosza az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 1989-es, az űrállomások levegőjének hatékony tisztítási módjait kereső kísérletéig nyúlik vissza, amelynek nyomán a kutatók kijelentették, hogy a növények segítségével el lehet távolítani a levegőből a rákot okozó kemikáliákat. Ezzel és a többi hasonló kísérlettel azonban az a probléma, hogy egy lezárt, laboratóriumi kamrában végezték el, vagyis olyan környezetben, amelynek nem sok köze van egy igazi otthonhoz vagy irodához, és nem vizsgálták, hogy miként módosulnának az eredmények, ha egy valódi, természetes vagy mechanikus levegőcseréjű beltéri környezetbe helyeznék át a növényt. Waring és Cummings számításai szerint egy négyzetméternyi padlóterületen 10-1000 cserepes növényre lenne szükség ahhoz, hogy a növények fel tudják venni a versenyt egy épület szellőztetőrendszerének vagy csupán néhány nyitott ablakának levegőtisztító erejével.
Szerző