A nemzet sportolói arra kérik Karácsonyékat, hogy járuljanak hozzá a 2023-as atlétikai vb megrendezéséhez

Publikálás dátuma
2019.11.09. 12:56
Az atlétikai stadion látványterve
Pedig elsősorban nem a főpolgármester és Budapest más vezetői döntenek majd róla, hanem azok, akik elmennek az ügyben népszavazni.
A nemzet sportolói a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti megrendezését kérik a főváros új vezetésétől - tájékoztatta a nemzet sportolói nevében Schmitt Pál szombaton az MTI-t. A közlemény szerint a nemzet sportolója címet viselő Balczó András, Hammerl László, Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Székely Éva és Varga János aggodalommal figyeli a világbajnokság megrendezésével kapcsolatos híreket. Meggyőződésük, hogy a nagy világversenyek rendezése nemcsak Magyarország jó hírét keltik, hanem fokozzák a fiatalok érdeklődését a sport iránt, és a magyarok jó szereplésén keresztül hozzájárulnak az egészséges hazaszeretet erősítéséhez is - írta Schmitt Pál. Hozzátette: Budapest ebben az évben Európa sportfővárosa volt, és bizonyította azt is, hogy a legkülönbözőbb sportágakban képes nagy versenyeket rendezni. "Büszkék vagyunk rá, hogy szeretett fővárosunk, Budapest és más nagyvárosok is az országban számos nagy világverseny megrendezésével hozzájárultak hazánk jó híréhez, nemzetközi megbecsültségéhez" - zárul az MTI híre. Ha a nemzet sportolói valóban aggodalommal figyelik a világbajnokság megrendezésével kapcsolatos híreket, akkor bizonyára azt is látták, hogy nagyon úgy tűnik, népszavazás fogja eldönteni a kérdést. A Magyar Atlétikai Szövetség is inkább kampányt indított aggódás helyett a 2023-as budapesti világbajnokság megrendezése mellett.
Szerző

Kihallgatja a rendőrség az Origo és a Ripost főszerkesztőjét

Publikálás dátuma
2019.11.09. 12:36
Donáth Anna
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A két kormányközeli lap korábban azt írta Donáth Annáról, a Momentum EP-képviselőjéről, hogy szexuálisan zaklatott egy nőt.
Ómolnár Miklóst, a Ripost és Gábor Lászlót, az Origo főszerkesztőjét tanúként hallgatja meg a rendőrség - erről Donáth Anna számolt be saját Facebook-oldalán. Az EP-képviselő még szeptemberben tett feljelentést a két lap ellen, ugyanis augusztusban több cikk is megjelent a kormányközeli sajtóban, amiben megpróbálták lejáratni.
A Ripost és az Origo is azt írt, hogy Donáth Anna szexuálisan zaklatott egy nőt.

A cikkekben foglalt állítás a képviselő szerint saját becsületének csorbítására alkalmas. A bíróság ismeretlen tettes ellen, folyamatban lévő büntetőügyben rágalmazás vétsége miatt rendelt el nyomozást. A rendőrségnek meg kell állapítania, kik készítették elő és hozták nyilvánosságra a fenti írásokat, valamint kitől származik a cikkekben említett olvasói levél. Az elkövetők kiléte, személyes adatai, illetve elérhetősége megállapításának céljából szükséges Ómolnár Miklós, a Ripost, továbbá Gábor László, az Origo főszerkesztőjének tanúkénti kihallgatása is. A bíróság a nyomozás határidejét két hónapban határozta meg. Donáth Anna azt írta még posztjában: "Nem csak sajtóetikai, hanem morális kérdés is: nem hagyjuk, hogy a hazugságokhoz felhasznált, amúgy nagyon komoly témát elbagatellizálják. Azért kell végigvinni az ügyet és kimondatni velük, hogy hazudtak, hogy ha valós történet kerül napvilágra, azt komolyan vegyék az emberek. Hiszen hány ártatlan áldozat marad csendben, mert fél a meghurcoltatástól, és hogy a végén őket hazugozzák le? Közös felelősségünk ebben a folyamatosan dezinformált világban olyan etikai normákhoz ragaszkodni az újságírásban, ahol nincsenek névtelen bejelentők, nem létező tanúk, névtelen cikkírók, követhetetlen hivatkozások."
Szerző
Frissítve: 2019.11.09. 19:40

3 milliárd forintot vont el az állam iskolai felújításoktól és tornateremépítésektől, hogy a kiemelt kormányzati beruházásoknak adja

Publikálás dátuma
2019.11.09. 11:45
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A tanuszodák és a Honvédelmi Sportközpontok sem jártak jól.
Az iskola- és a sportlétesítmény fejlesztéstől vett el a kormány 7,2 milliárd forintot és tett át a kiemelt kormányzati beruházások körébe. Az átcsoportosítás a központi költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeten belül történt. A Magyar Közlönyben megjelent határozat a tárca négy nevesített kiadási tételét érinti - szúrta ki a Napi.hu. A következőkből történt az elvonás:
  • nevelési, oktatási intézmények felújítása, beruházása - 1 milliárd 858 millió,
  • tornaterem-építési program - 1 milliárd 66 millió,
  • tanuszoda-fejlesztési program - 1 milliárd 66 millió,
  • Honvédelmi Sportközpontok fejlesztése - 3 milliárd 263 millió forint.
A négy tétel közös 7 milliárd 254 millió forintos összege együtt kerül be a kiemelt kormányzati magasépítési beruházásokkal kapcsolatos kiadások tartalékának körébe. A határozat visszautal egy tavaly decemberi kormányhatározatra, amely felhívta az érintett minisztereket, hogy határozzák meg az irányításuk alá tartozó fejezetekben a 2019-es előirányzatokon belül, a kormányzati magasépítési beruházásokkal kapcsolatos feladatok - Beruházási Ügynökség általi - ellátásából keletkező megtakarítások összegét. Ennek a határideje idén március 31. volt. 
Szerző