Folytatódik a fővárosi agglomeráció településeinek többségében a lakosság számának emelkedése, miközben Budapest népessége 2018-ban majdnem hatezer fővel csökkent. A kiköltözőknél is többen érkeztek Pest megyébe az ország más tájairól, hiszen összesen 15 ezer fővel lett több a megye lakossága a múlt évben. Ez a mozgás ingatlanpiaci szakértők utóbbi hetekben megjelent elemzései szerint jelentősen megemelte az agglomerációs ingatlanárakat.
Egyre erősebben érezhető, hogy az elszabadult budapesti négyzetméterárak kifelé tolják a belvárosi kerületekből az otthont keresőket. Egy év alatt a külső kerületekben 30-40 százalékos áremelkedést látnak a szakemberek, ez pedig azt eredményezi, hogy akik eddig a peremkerületekben kerestek ingatlant, még eggyel tovább lépnek.
Az agglomeráció 81 települését hat szektorra osztják a szakemberek, a növekedés üteme korántsem egyforma mindenfelé, bár kevés helyen csökkent a lakosság száma. A délinek nevezett körzet települései közül Szigetszentmiklós lakossága a KSH adatai szerint 1990-hez képest több mint duplájára, 19 ezerről 39 ezerre nőtt, Érden ma 26 ezerrel, egy másik kisváros népességével élnek többen, Halásztelek lakossága nagyjából 70 százalékkal gyarapodott a 30 év alatt. Mindenhol nehéz volt lépést tartani a kiköltözők elvárásaival, de ahol lassabban engedték bővülni a települést, ott nem vált megoldhatatlanná a feladat.
Dunaharaszti 15 ezres községből vált kisvárossá, idén januárban 22 900 lakossal. Szalay László 2002 óta vezeti a települést, azt mondja, már elődei elkezdték a tudatos tervezést, amikor – látva a kiköltözők tömegét – belterületté nyilvánítottak határszakaszokat. Az önkormányzat ennek megfelelően 2003-ban megváltoztatta a helyi építési szabályzatot és stratégiai tervet készített a város fejlesztésére. Ebben rögzítették, hogy maximum 25 ezer főre engedik duzzadni a népességet, mert emellett a lakosságszám mellett tudják még jól működtetni a szolgáltatásokat. Kijelölték az építési övezeteket és meghatározták, hol épülhetnek csak családi házak, hol társasházak. A polgármester azonban azt mondja, nem számolhattak mindennel. A legújabb családtámogatások hatására megjelentek a városban azok a vállalkozók, akik már a belső utcák nagyobb üres telkein kezdtek 6-8 lakásos társasházakat építeni, ami nem tetszett az itt élőknek. Hogy élhető maradjon a város, ma már az a szabály, hogy 400 négyzetméterenként épülhet egy lakás.
Szalay László úgy látja, amióta a személyi jövedelemadóból semmi nem marad a településeknél, nem éri meg felduzzasztani a városokat, csak amíg bírják például gyermekintézményekkel követni az elvárásokat. Dunaharaszti tavaly adta át a második hatcsoportos bölcsődéjét, az elsőt bővítették. Óvodát 2005-ben már építettek egyet, de két éve meg kellett csinálni a következőt is, s már most abban gondolkodnak, hogy a mellette megvásárolt telek egy részén a lakosság igényei alapján szabadidőparkot alakítanak ki, de ha kell, marad terület az óvoda bővítésére is. Emellett támogatják családi bölcsődék és napközik működését is a városban. Most új iskola építését tervezik, bár ez már nem lenne önkormányzati feladat, „de a gond a mienk” – érvel a polgármester.
Az utóbbi évek fejlesztései is növelik a város vonzerejét: gyakorlatilag minden utca szilárd burkolatot kapott, van két kulturális programokra használható intézményük és egy ötszáz fős sportcsarnokuk, ami a városvezető szerint bőven elegendő, hamarosan elkészül több épület összevonásával az új orvosi rendelő. A gyermekintézmények közalkalmazottainak bérét kiegészítik, s most tervezik a fiatal pedagógusokat vonzó szállás kialakítását, ahogy megérett a helyzet egy munkásszálló építésére is – fog bele a tervek sorolásába Szalay László. Az itt letelepült cégek ugyanis egyre nehezebben találnak munkaerőt, van, amelyik Pestről hordja buszokkal dolgozni az embereket.
Az agglomerációs kisvárost körbejárva impozáns lakóparkokat mutatott a városvezető, ahová annak ellenére tart a kiköltözés, hogy már 450-500 ezer forintos négyzetméteráraknál járnak. Amit biztosan tud: hamarosan idősotthont kell építeni Dunaharasztin is, mert az ide költöző fiatal és középkorú házaspárok egyre többször hozzák magukkal az idős szülőket, akiknek a gondozását nem tudják megoldani. Vannak már élhetetlenné nőtt városok a környéken – érvel a polgármester, hogy miért kell akár rendeletekkel is fékezni a betelepülést. Azt gondolja, Dunaharasztin kezelhető a növekedés, ami annak is köszönhető, hogy az itt megtelepedett nagy cégektől származó adóbevételt utolsó fillérig a városra költik, fejlesztésekre és felújításokra fordítják.
Harasztihoz hasonlóan a főváros környéki településeken nemhogy csökkenne, inkább ismét erősödik az építési kedv. Míg a KSH 2005-ös adatai szerint akkor Budapesten több mint 12 ezer lakást adtak át, Pest megyében pedig kevesebb, mint 7 ezret, addig 2017 óta már több lakást építettek a környező településeken, mint a fővárosban. tavaly 3874 lakás készült el Budapesten, 4764 Pest megyében.
