Izrael;Palesztina;Jordánia;

Felvonják a jordániai zászlót

- Hajthatatlan a jordániai király: lejárt a békeszerződés, visszaveszi az ország a földjeit Izraeltől

Állva tapsolt a kabinet, amikor II. Abdalláh bejelentette, hogy nem újítja meg a 25 éves szerződést két földterület használatának átengedéséről.

Nem rendeztek hivatalos ünnepségeket és megemlékezéseket, csend övezte Izraelben az arabai határátkelőhelyen Jordániával 1994. október 26-án aláírt békeegyezmény 25. évfordulóját, írta akkor az MTI. Nem véletlenül maradt el az ünneplés: a két ország a kilencvenes években még kiváló kapcsolatait az utóbbi években több válság övezte: 2017-ben a Jordániában működő izraeli külképviselet egyik biztonsági őre vitatott körülmények között lelőtt két jordániait, ezután Jeruzsálemben a legmagasabb szinten hősként fogadták, ami Ammánban közfelháborodást váltott ki.

Izrael '94-ben Egyiptom után második szomszédjával rendezte diplomáciai kapcsolatait negyvenhét éves ellenségeskedés után. Az egyezmény alapján Izrael átadott Jordániának mintegy háromszáz négyzetkilométernyi területet,de azzal a kitétellel, hogy a földek izraeliek magántulajdonában maradnak, izraeliek művelik őket, valamint biztosított oda a szabad beutazásuk lehetősége. Ám II. Abdalláh jordániai király már egy éve bejelentette, hogy nem tervezi megújítani az átadott területek használati jogát, és ezt ismét megerősítette:

a király vasárnap kormánya előtt úgy nyilatkozott, hogy országa a kérdéses földek "minden egyes hüvelykére" kiterjeszti fennhatóságát.

A kabinet részéről álló ováció fogadta a bejelentését, írja a Times of Israel. Várhatóan az izraeli turistáknak búcsúznia kell a Naharáim nevű részektől; a jordániai állami televízió élőben közvetítette az ország zászlajának felvonását. Ugyanakkor név nélkül arról nyilatkozott Jordánia külügyminiszterének egy tisztviselője, hogy az Arava-sivatagban található, mezőgazdasági művelésbe vont földeket továbbra is használhatják az izraeli gazdák, ha rendelkeznek beutazási engedéllyel és eleget tesznek az ország törvényi előírásainak. Az izraeli Ynet pedig arról ír: a gazdák vélhetően még hónapokig zavartalanul utazhatnak a területre.

Jordánia annak a két arab országnak az egyike, mely békemegállapodást kötött Izraellel. Ám, mint a Reuters emlékeztet, a törékeny viszonyt több tényező is gyengítette az utóbbi időkben. Ezek egyike a jordániaiak széles körű szolidaritása a palesztinokkal, akiknek az izraeli hódítások miatt tartott határ menti tüntetéseit hétről hétre éles lőszerrel veri vissza az izraeli hadsereg. Tovább rombolta a viszonyt az újraválasztásáért - sikertelenül - kampányoló jobboldali izraeli elnök, Benjamin Netanjahu, aki a Jordán-völgy annektálását ígérte szeptemberben.

Másfél éve minden héten tüntetnekMintegy 6000 palesztin vett részt pénteken a 2018 márciusa óta minden héten megrendezett gázai határ menti demonstráción, írja a november 9-i alkalomról a Times of Israel. Molotov-koktélt hajítottak az izraeli hadsereg (IDF) egy páncélozott járművére - nem sebesült meg senki - és a határkerítést is megpróbálták megrongálni. Az IDF fegyverrel védte a kerítés épségét: a gázai egészségügyi minisztérium szerint 69 tüntető sérült meg, közülük 29-et éles lőszerrel lőttek meg. Halálos áldozat most nem volt. Ám a +972 Magazine az egy héttel korábbi tüntetés után arról írt, összességében már 222, többségében fegyvertelen demonstrálót lőttek agyon, és nagyjából 8000 embert sebesítettek meg éles lőszerrel az elmúlt másfél évben. Összesen 11 haláleset miatt indult eljárás, és novemberig mindössze egyetlen katonát ért retorzió: közösségi munkára ítéltek egy katonát, aki egy 14 éves fiúval végzett.

Az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak urnákhoz vasárnap a magyarlakta megyék választópolgárai a romániai elnökválasztás első fordulójában.