bürokráciacsökkentés;háttérintézmények;minisztérium;

2019-11-11 06:00:00

Senki sem karcsúsít úgy, mint az Orbán-kormány: 12 ezerrel nőtt a háttérintézmények létszáma

Nagyon nem jött össze a kormánynak a bürokrácia csökkentése: a minisztériumok mellett a háttérintézményekben is jóval többen dolgoznak, mint a 2010-es kormányváltáskor.

A kormány 2012 óta próbálkozik az olcsóbb és hatékonyabb állam megteremtésével, ám ez semmilyen mutató szerint nem jött össze. Az államigazgatás működése nemcsak forint-fillér alapon, de GDP arányosan is drágult, ami nem meglepő a létszámnövekedés ismeretében, amiről a Népszava már többször is írt. A legutóbbi cikkünkben a minisztériumok létszám-változásait elemeztük, ebből az derült ki, hogy a központi kormányzat 2010-ben még 6808 fővel működött, a tavalyi zárszámadási adatok szerint pedig már 13 139 fő járt be valamely tárcához dolgozni. Vagyis a növekedés kilenc év alatt 93 százalék volt. A kormány a korábbi cikkünkre válaszul azt közölte, hogy azért nőtt közel duplájára a minisztériumok létszáma, mert eközben számos háttérintézmény a tárcákba olvadt.

Való igaz, az elmúlt kilenc évben a kormány több alkalommal megpróbálkozott a háttérintézmények összevonásával, sőt tavaly több ezer fős létszámleépítést is végrehajtott ezeknél a költségvetési szerveknél. Megvizsgáltuk, mi a helyzet most, és a helyzet még annál is lehangolóbb, mint amire számítottunk. A 2010-es és a 2018 zárszámadási adatokból kiderül – mind a két törvényt már az Orbán-kormány állította össze –, hogy míg 2010-ben 75 605 fő dolgozott a minisztériumi háttérintézményeknél, tavaly decemberben ez a létszám 87 743 volt, vagyis nemhogy csökkent volna az állomány a leépítések, összevonások után, hanem 12 138 fővel többen vannak ezen szerveknél.

A minisztériumi háttérintézmények száma 2010-ben még 44 volt, ezzel szemben a 2018-ban már csak húsz ilyet sikerült azonosítani. Vagyis valóban történtek összevonások és sokat közülük megszüntettek, ám a létszámuk ennek ellenére jelentősen felduzzadt. A minisztériumi költségvetési intézmények száma ennél több tucattal is magasabb lenne, de nem soroltuk e körbe az oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális intézményeket, az erőszakszervezetek, titkosszolgálatok, a közművelődési intézmények, a közgyűjtemények létszámát, ugyanis ezek nem a kormányzati működést szolgálják ki, hanem közszolgáltatást látnak el. Ráadásul az egészségügyben, oktatásban, a katasztrófavédelemben 2010 és 2018 között végbement erőteljes államosítás miatt több százezer pedagógus és egészségügyi alkalmazott lett minisztériumi intézmény dolgozója, amely jelentősen  torzítaná az adatokat. Beszámítottuk viszont a két társadalombiztosítási alap központi szerveinek munkatársait, akik ma már az államigazgatás szerves részét képzik, azzal, hogy a munkatársaik jelentős része az államkincstárba illetve a kormányhivatalokba került.

Az elmúlt kilenc évben számos háttérintézmény tűnt el: nem létezik ma már közlekedési hatóság, közlekedésbiztonsági szervezet, eltűnt az országos nyugdíjbiztosítási igazgatóság, de nincsen önálló egészségbiztosítási felügyelet sem, amely például az állami egészségbiztostó és az állami kórházak külső ellenőrzését volt hivatott ellátni. A vízügy az agrártárcától a belügyhöz került, ezért csökkent az előbbi és nőtt az utóbbi háttérintézményeinek létszáma több mint tízezer fővel. A legnagyobb növekedést azonban Miniszterelnökségen belül működő kormányhivataloknál látjuk – itt ma már közel 37 ezer ember dolgozik. Ennek oka, hogy több ezer okmányirodai dolgozó jött be kívülről a rendszerbe – de ide kerültek megszüntetett hatóságok megyei szakértői is,  így végső soron egy drága mamuthivatalt sikerült létrehozni.

Sikertörténet viszont az egykori APEH, vagyis az adóhivatal és az önálló vámügy integrálása a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba (NAV), hiszen a létszám 22 ezerről 18 ezer főre csökkent. A NAV az utóbbi években ráadásul hatékonyabb is lett, olyan szolgáltatásokat nyújt – elég csak az adóbevallások eltörlését említeni -, amire tíz évvel ezelőtt az átlagos magyar állampolgár még csak gondolni sem mert. Ugyanakkor az integráció együtt járt a vámőrség leépítésével, ami már rég indokolt lett volna, hiszen a magyar vámhatárok fele az uniós csatlakozással 2004-ben eltűnt.

A létszámot tekintve a közigazgatás legnagyobb minisztériumi háttérintézményei egyértelműen a kormányhivatalok, 36,5 ezer dolgozóval, őket követi a már idézet NAV, míg harmadik helyre a belügy kebelében működő vízügyi igazgatóságok kerültek, ahol 2018 utolsó napján 12 517 munkavállaló, köztisztviselő dolgozott. Még egyetlen, több ezer fős mamutintézmény működik az államigazgatásban, ez a Magyar Államkincstár, ahol tavaly 6224 fő dolgozott, ami nyolc év alatt közel kétezer fős növekedés, ám a kincstárba integrálták a korábbi két tb-alapkezelő több ezer fős munkatársi gárdáját.

Ezzel persze még nem ér véget a minisztériumi háttérintézményekkel való trükközés, ugyanis számos háttérintézmény az elmúlt években céggé alakult, vagy 2010 után cégként alakultak. Erre volt példa honvédségnél, például csak a HM Ei Zrt.-nél 4284 fő dolgozik. Ma már több ezren, akár tízezren is dolgoznak ezekben a cégekben, mint például a Kiemelt Kormányzati Beruházások Zrt.-nél (140 fő), a Városliget Zrt.-nél (130 fő) a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nél (570 fő), a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-nél (34), a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél (154 fő) és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nél (1612 fő). Ezek mind olyan cégek, amelyek megrendeléseiket az államtól kapják, és kizárólag az kormányzati teendők ellátása a feladatuk, vagyis tulajdonképp kiszervezett minisztériumi háttérintézmények, amelyek jelentős része az elmúlt nyolc évben jött létre.