Előfizetés

Listát írt a külügy, kivel ünnepelhetik a nagykövetségek a rendszerváltás évfordulóját

Kósa András Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2019.11.11. 06:40

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A kormány ajánlott történészeket, elemzőket, művészeket a nagykövetségeknek a rendszerváltás harmincadik évfordulójának megünnepléséhez – tudta meg lapunk.
A Külügyminisztériumból küldött – és lapunkhoz is eljutott – „sorvezetőről” egy diplomata azt mondta: még soha nem találkozott ilyen listával, nem csak az előző kormányok idején, de 2010 óta sem. Forrásunk szerint annak ellenére is felháborodást keltett az összeállítás, hogy a kormány eddigi kultúrharcos hozzáálláshoz képest az több elemében kifejezetten sokszínű. Forrásunk, jelezve, hogy a külképviseletek eddig önállóan rendezhettek ilyen programokat, úgy fogalmazott: „egy valamire való nagykövetségek képesnek kell lennie arra, hogy megszervezzen egy megemlékezést és oda az országot megfelelően reprezentáló előadókat hívjon meg.” – Természetesen mi sem vagyunk hülyék, senki nem hívna meg kifejezetten kormánykritikus történészt, politológust. De ez a lista több szempontból nagyon egyoldalú. Ha már a rendszerváltásra emlékszünk: az abban aktív, máig élő történészek, politológusok közül például senki nem szerepel – mondta informátorunk. Maguk az érintettek minden bizonnyal tudtukon kívül kerültek a kiválasztottak közé. A listán történészek, politológusok, filmrendezők, színészek, táncművészek, operaénekesek, zenészek, zenekarok szerepelnek. Az Orbán-kormányt nyíltan támogatók mellett bőven vannak olyanok is a listán, akik soha nem álltak ki a kabinet mellett, vagy kifejezetten kritikusak voltak azzal szemben. A történészeknél, szociológusoknál megtaláljuk például Bauer Bélát, aki a Századvég munkatársa és az Echo Tv-ben a genderszakok megszüntetése kapcsán a rendszerváltás előtti tudományos szocializmushoz hasonlította a tudományágat. Szerepel a listán Kozma Imre atya, a Máltai Szeretetszolgálat Alapítója is, aki viszont kifejezetten szolidáris volt a Keleti Pályaudvarnál felgyűlt menekültekkel, vagy Gerő András, aki tanít a Közép-Európai Egyetemen, de a kormánynak is írt már tanulmányokat milliós megbízási díjért. Az ajánlottak között van Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete elnöke, valamint Schmidt Mária és Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója. (Egy forrásunk egyébként azt valószínűsítette, hogy az egész listát a Terror Házában, vagy a szintén Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézetben állították össze.) Nem hiányzik a Horthy Miklósért nyíltan rajongó Takaró Mihály, akinek szélsőséges nézetei miatt több szakértő lemondott a Nemzeti Alaptantervet előkészítő bizottságban, de ott van Tóth Eszter Zsófia is, aki a nők rendszerváltás előtti helyzetének egyik legelismertebb kutatója. A politológusok között megtaláljuk Frank Füredit, aki gyakran bírálja az európai jobb- és baloldal vezetőit is. Fricz Tamás, G. Fodor Gábor, Kiszelly Zoltán és Lánczi Tamás mellett szerepel az ajánlottak között a Fidelitas-szóvivőből az Alapjogokért Központ elemzőjévé avanzsáló Párkányi Eszter és Szabó Dávid József is.
A színészek, rendezők között megtalálni az Orbán Viktorral és a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Cseke Pétert, Eperjes Károlyt, Nemcsák Károlyt és Reviczky Gábort is, aki kedvezményes lakást kapott Ferencvárosban, de szerepel a nem politizáló Rudolf Péter vagy a kormányt kritizáló Gárdos Péter író-rendező is. A táncművészek között megtalálni a nemzetközileg is elismert Bozsik Yvettet és Markó Ivánt, de ott van a Magyar Nemzetben főmunkatársként publikáló Apáti Bence is. A zenészek listája a leghosszabb, az Amaninda ütősegyüttestől kezdve a Budapest Klezmer Banden és a Csík Zenekaron át Dresch Mihályig, de megtalálni azt a Szalóki Ágit is, aki nyílt levélben kérte számon az MTVA-székházba bejutni próbáló ellenzéki képviselőket. Külön kategória a „könnyűzene”: a lista élén természetesen Ákos áll, de ott a Nagy Feró vezette Beatrice, a Fidesz mellett nyíltan kiálló Vastag Csaba, Vikidál Gyula, Varga Miklós és a „nemzeti rock” képviselőjeként a szélsőjobboldalon népszerű Ismerős Arcok is. A listával kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a Külügyminisztériumnak, többek között arról érdeklődtünk, milyen szempontok alapján állították össze és a fellépők, előadók milyen díjazásban részesülnek. Kérdéseinkre több mint egy hét alatt sem válaszoltak.

Feledéspolitika - a magyar kulturális intézetekben nagy a csend

Míg a nagykövetségeknek listát küldtek, hogy kivel ajánlott megemlékezni, addig a külföldön működő, a nagyközönség előtt nyitott magyar kulturális intézetekben feltűnően kevés jele van az ünnepségnek. A XX. századi magyar történelem egyik legdicsőségesebb időszaka a rendszerváltás egy-két éve. 1956 átértékelésének, az ellenzéki kerekasztalnak, Nagy Imre újratemetésének, a vasfüggöny lebontásának, a keletnémetek előtti határnyitásnak, majd a szabad és demokratikus parlamenti választásoknak köszönhetően Európa és a világ figyelmének fókuszába kerülhetett Magyarország 1989-90-ben. A 30 évvel ezelőtti események sorozata jó lehetőség arra, hogy emlékeztessük a nemzetközi közvéleményt Magyarország pozitív szerepére, és javulhasson az ország megtépázott hírneve. Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy a hangos ünneplés a kultúrharc miatt elmarad. A harmincadik évfordulóról szóló hivatalos hazai és külföldi megemlékezésekről alig, vagy nem tudni. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy a külföldi országokban lévő, a nagyközönség előtt nyitott magyar kulturális intézetek milyen pódiumbeszélgetésekkel, előadásokkal, kiállításokkal, filmvetítésekkel, koncertekkel, performanszokkal, felolvasó estekkel készülnek, és kik azok az előadó és alkotó művészek, írók, történészek, akiknek meghívásával tervezik emlékeztetni a nemzetközi közvéleményt a három évtizeddel ezelőtti eseményekre. Az intézetek weboldalai meglehetősen kevés információval szolgálnak, könnyebb megtalálni a már megtartott programokról szóló híreket, mint a tervezettekről szólókat, ezért a Népszava hét intézetet – Berlin, Bécs, Helsinki, London, New York, Párizs és Róma – keresett meg. Közülük Berlinből, Párizsból és Rómából feleltek, a másik négy városból nem érkezett válasz. Lapunk neve elhallgatását kérő, külföldön élő magyar informátora szerint a kulturális diplomácia „egyszerűen benézte ezt a 30. évfordulót, ami elég kínos.”
A párizsi Magyar Intézet
Fotó: Wikipedia
A külföldön lévő kulturális intézetek a Balassi Intézethez tartoztak 2016. augusztus 31-ig. A magyar kultúra külföldön való megjelenítésére 1927-ben Klebelsberg Kuno vallási és közoktatási miniszter alapította a Collegium Hungaricumokat. A rendszerváltás után különböző neveken működött ez a hálózat. A Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága, a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet, illetve a Márton Áron Szakkollégium összevonásával 2007. március 1-vel Hiller István oktatási és kulturális miniszter hozta létre a német Goethe Institut, vagy az angol British Council mintájára a Balassi Intézetet. Ehhez tartozott a programok és a vendégoktatók és lektorok hálózatának menedzselése és a kulturális diplomácia. Az intézet jogutódja 2016. szeptember 1-jével a Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, igazgatója, Hammerstein Judit helyettes államtitkárként dolgozott a beolvadt intézmény vezetőjeként. A Balassi Intézet a Szakács Árpád által, Kinek a kulturális diktatúrája? címmel a Magyar Idők című – idén február óta Magyar Nemzet néven megjelenő – kormánylapban vívott kultúrharcban kapott szerepet. A vád az volt ellene, hogy gyakorlatilag a balliberálisok kifizetőhelyeként, SZDSZ-es panoptikumként működik. Orbán Viktor miniszterelnök 2018. júniusában megszüntette Hammerstein Judit megbízatását, tisztségét pedig Schőberl Márton László a minisztérium Kulturális Diplomáciáért Felelős Helyettes Államtitkára vette át.

Vetítés, fényfestés, pódiumbeszélgetés

 – Az 1927-ban alapított Római Magyar Akadémia a rendszerváltás 30. évfordulójáról egyebek mellet Felvonulás (Tiltott és tűrt művészet Szentendrén a Kádár-korszakban) című tárlattal és Az áthágás technikái című kiállítással emlékezett. Emellett tartottak kerekasztal-beszélgetést is a rendszerváltásról – Az 1928 óta létező Párizsi Magyar Intézet 30 éve szabadon című filmvetítés-sorozattal emlékezik meg az évfordulóról. A téma iránt óriási az érdeklődés a francia közönség részéről, hiszen az eddig lement filmeket egytől egyig teltházzal vetítették. Az október 19-én bemutatott Ernelláék Farkaséknál vetítésén részt vett a film rendezője, Hajdu Szabolcs is, akinek a megjelentek feltehették kérdéseiket. Október 24-én Török Ferenc Moszkva tér című kultfilmjét adták, november 26-án Szomjas György: Roncsfilm, december 12-én Sára Sándor: Tüske a köröm alatt című alkotását vetítik. – Az 1924-ben létrejött berlini Collegium Hungaricumban workshopot tartanak MOME-s és potsdami animáció szakos hallgatókkal a „szabadság feltérképezése” témájában, annak lezárásaként 13-án lesz egy "fényfestő" show. December elején lesz egy közös filmprogram a Brotfabrik kulturális központtal – két magyar film ott, két német a Collegium Hungaricumban, egy-egy a rendszerváltás előttről, egy az utóbbi 30 évből, tematikusan válogatva. 

Orbán Gyurcsány nyomában motorozik

Boda András
Publikálás dátuma
2019.11.10. 21:16
2013-ban ennyi volt a Balatonringből
Fotó: Varga György /
10 évvel az első próbálkozás után a kormány megint egy MotoGP-futam Magyarországra hozatalával próbálkozik.
Tíz év elteltével, a Gyurcsány-kormány után az Orbán-kabinet is megpróbálkozik azzal, hogy Magyarországra csábítsa a gyorsaságimotoros-világbajnokságot. – Magyarország 2022-től MotoGP futamot rendezhet – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a hétvégén. Mint mondta, hosszabb ideje tárgyalnak már a MotoGP kereskedelmi jogait birtokló céggel, és szándéknyilatkozatot is aláírtak, a kormánynak február 28-ig kell döntenie a helyszínről és a rendezéshez kapcsolódó intézkedésekről. Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke közölte: a MotoGP-futam megrendezésének érdekében új versenypálya épülhet Kelet-Magyarországon. Szerinte a futam óriási ismertséget adhat Magyarországnak. 2008-ban, a Gyurcsány-kormány fejlesztési minisztere, Bajnai Gordon jelentette be, hogy Magyarország gyorsaságimotoros-világbajnokságot rendez az újonnan épülő Balatonringen. A Somogy megyei Sávolyon a Sedesa Csoport a válság ellenére is elkezdte az előkészületeket, de aztán a munka lelassult, az első futamot kivették a versenynaptárból, és egyre több vita övezte a beruházást. Kiderült, a kormányapparátusban többen is jelezték, hogy kockázatos lenne az állami támogatás, hitel nyújtása, de ezzel nem foglalkoztak. 2010-ben – amikor Bajnai volt a kormányfő – az akkori Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium végül nem kötött szerződést a beruházóval, a Balatonring soha nem készült el, ma már nyomvonala is alig-alig látható.

Komlón nem sikerült az ellenzéki fordítás, Jászberényben az októberi szűk után fölényes győzelem született

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.10. 21:09
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egy hónapja 14 szavazattal nyert Jászberényben az ellenzéki Budai Lóránt, most majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint fideszes ellenfele. Szekszárdon is maradt az ellenzéki többség.
Fölényesen nyerte a megismételt polgármesterválasztást az ellenzék közös jelöltjeként indult Budai Lóránt. Októberben mindössze 14 szavazattal nyert a 2010 óta hatalmon lévő fideszes Szabó Tamás előtt, most 64 százalékot szerzett, míg fideszes ellenfele 34-et. Az eredmény alapján úgy tűnik, az ellenzéki szavazókat sikerült jobban mozgósítani. Az októberinél ugyanis sokkal nagyobb érdeklődés kísérte a megismételt voksolást, akkor 48,44 százalék volt a részvétel, ma fél órával urnazárás előtt, fél hétkor már 60 százalék felett volt. A választás eredményét Szabó Tamás támadta meg, a területi választási bizottság (tvb) pedig az indítványnak helyt adva megállapította, hogy olyan súlyos jogsértések történtek, melyek nemcsak a választópolgárok akaratát befolyásolhatták, hanem a választás eredményét is. A határozat szerint az, hogy idegenek mentek be a szavazókörökbe, a szavazatszámláló bizottsági tagok "kontrollálatlanul" mozogtak, illetve a szavazási szándékot torzító pénzfelajánlások történtek, olyan mértékben tették aggályossá a választási eredményt, amelyet csak új szavazás elrendelésével lehet orvosolni. Fölényes győzelem ellenére nehéz dolga lehet a közgyűlésben Budainak, hiszen az ellenzék hat, a Fidesz-KDNP hét képviselőt juttatott be, így a mérleg nyelve a Mi hazánk lesz, melynek polgármesterjelöltje csütörtökön visszalépett Szabó Tamás javára Budai alkalmatlanságát hangoztatva, s csak azután jelentette be, hogy mégis indul, hogy össztűz zúdult rá a Fidesz támogatása miatt. Végül 86 szavazatot kapott, ami 0,65 százalékot jelent.
Komlón sem fordult meg az októberi eredmény. A városban októberben részleges ellenzéki siker született: a Fideszes Polics Józsefet ugyan megerősítették a polgármesteri poszton, de a testületi többséget kilenc év után elveszítette a kormánypárt. A választást egy szavazókörben kellett megismételni, mert tucatnyi kormánypárti aktivista szervezetten vitte voksolni a helybélieket. A kísérők gyakran a szavazófülkébe is beléptek, és a függöny mögött megmondták, kit kell beikszelni. Ebben a szavazókörben Polics akkor 145-tel több szavazatot kapott ellenzéki ellenfelénél, Ferenczy Tamásnál. A megismételt választáson Polics előnye 58-ra olvadt a körzetben, de a polgármesteri címet így is megtarthatta, végül összesen 31 szavazattal nyert. Az egyéni körzetben viszont az ellenzéki jelölt nyert, s így a városban 7-1-re nyert az ellenzék a kormánypártok ellen. A közgyűlésben a kompenzációs listán bejutott 3 kormánypárti ellenére az ellenzék kényelmes többségben lesz.   Szekszárdon két egyéni választókerületben kell megismételni négy szavazókörből háromban a képviselő-választást. Mindkét helyen az ellenzéki összefogás jelöltje nyert októberben, akkor 10-8-as ellenzéki többség lett a városi közgyűlésben. Most mindkét ellenzéki jelölt még növelni is tudta a győzelem arányát, így a kormánypárti polgármesternek, Ács Rezsőnek ellenzéki többségű testülettel kell együtt dolgoznia a jövőben.
További hét településen kellett részben vagy teljesen megismételni a választást. Polgármestert és képviselő-testületet választottak a baranyai Pettenden, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyéstán, a Somogy megyei Kisberényben és a Zala megyei Várföldén. Egy-egy szavazókörben tartottak új polgármester-választást a Somogy megyei Taranyban és a Veszprém megyei Litéren, a szintén somogyi Lengyeltótiban pedig a települési nemzetiségi szavazást ismételték meg.