Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja (MÉD) 15 éve alatt megkerülhetetlen szakmai eseménnyé vált. És közönségeseménnyé is: az elmúlt év építészeti csúcsteljesítményeinek zsűrizése az Uránia mozi közönsége előtt zajlott le. Továbbá az online felületek érdeklődői előtt is, hiszen az index.hu-tól a Forbes-ig ilyen koncentráltan a korábbi hetekben sehol nem lehetett a hazai kortárs építészet termését látni és róla olvasni.
Kezdjük rögtön a végén: az öt döntőbe jutott, megvalósult középület közül a Vizafogó Tagóvoda felújítása és bővítése nyert, azaz ez az új épület kapta a médiazsűritől a legtöbb pontot.
Tervezője, az ARCHIKON tervezőiroda (építészek: Nagy Csaba, Pólus Károly, Tőrös Ágnes) már nem először tervezett óvodát a kerületben, a lakóteleppel egyidős, hasonló házgyári panelből készült Vizafogó Tagóvoda felújítása újra előnyökre tudta fordítani a meglévő adottságokat. A régi panelépület nagy része megmaradt, de úgy sikerült bővíteni, hogy előnyeit – a kertkapcsolatát, tájolását – megtartották, a régi és szűk központi közlekedő magot viszont kibontották és nagyobbak lettek a korábban mellékesként kezelt kiszolgáló helyiségek, az előterek, mosdók, öltözők.
A felújítás látványosan reagált arra változásra, ami az utóbbi negyven évben az óvodapedagógiában is változott: korábban a térkiosztásban is a belső csoportszobákban folyó tevékenység számított a főszereplőnek, ma már a nevelésben is sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az érkezés, a szülőtől való elválás, tehát a találkozás és a távozás terei. A bővítés/átalakítás leglátványosabb eleme az a kétszintes, faszerkezetű fedett-nyitott tér, ami a belső tér és az udvar között képez átmenetet, így a „kint és bent” határozott kontúrjai is sokkal rugalmasabbak lettek. És a kétszintes csúszdáról se feledkezzünk meg, amit a bejáráskor médiazsűri tagjai is teszteltek.
A Média Építészeti Díja ma már nemcsak rangos szakmai eseménye a hazai építészetnek, de gördülékeny showműsorrá is vált. 2014-ben a legrangosabb magyar online építészeti lap, az Építészfórum.hu hozta létre, a gálaesten pedig a döntős alkotók mutatták be saját projektjeiket, a díjért versengő épületeket és terveket. A 2019-ben a MÉD felhívására összesen 130 pályázat érkezett, ezekből választotta ki egy nemzetközi előzsűri még a gálaestet megelőzően az öt-öt finalistát. (Az előzsűri holland elnöke, Indira van’t Klooster idén nem lehetett jelen, de üzenetében külön kihangsúlyozta: a magyar építészeti alkotások „minőségüket tekintve kiemelkednek a régió fejlesztései közül”.)
Felváltva tehát egy-egy terv és egy-egy megvalósult épület képe került a színpadra a prezentáló tervezőkkel, hol némi szakmai, hol laikus vitával. Az eseményt idén is a profi színpadmester házigazda, Winkler Nóra segítette kulturális show-vá válni. (Az első sor média zsűrijében idén a Forbes, az index.hu, a 24.hu, a mandiner.hu, a Magyar Hang, a Nők Lapja és a propaganda média, a TV2 képviselői ültek, a három szakmai bíráló Lévai Tamás építész, illetve az építészfórum.hu két főszerkesztője, Somogyi Krisztina és Kovács Dániel volt.) Az óvodabővítéseket nem nehéz szeretni, hiszen afféle szerelemgyerekek – az építészeknek ugyanúgy hálás terep, mint a médiának –, számomra mégis kisebb meglepetés volt, hogy az idei döntősök közül nem a MOME új campusa nyert.
Szeptembertől a zugligeti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen majdnem ezer diákja és oktatója tanulja belakni a megújított és többszörösére nőtt campust – ez a kulturális fejlesztés 2019-ben messze a legnagyobb kreatívipari beruházás volt. A legutóbbi, harmadik üteme három év alatt készült el (a 3h Építésziroda tervezése mellett (vezető tervezők: Gunther Zsolt és Csillag Katalin), dupla annyi oktatási helyszín, ötször több közösségi tér, háromszor annyi a műhelymunkára és még több kutatásokra. Kívülről rátekintve pedig a dombos zugligeti területen egyáltalán nem látszik meg a sok új épület, inkább imponáló nyilvános park lett a lankás zöldbe ágyazottságával.
Ahogy az ilyen ki- és beszavazós versenyeken szokott lenni, a többi döntősre és a tervkategóriára már jóval kevesebb figyelem jut, pedig idén is zavarba ejtő volt a változatosság. Az említetteken kívül például egy a Házsongárdra néző, kolozsvári családi ház, egy salgótarjáni lakótelep közösségi tere és a Fatimai Szűz alsószentiváni (fejér megyei) zarándokhelye szerepelt – a maga nemében mindegyik apróbb/nagyobb finomságokkal, kiérleltséggel és/vagy erős atmoszférával.
A tervek közül a zsűri Tábi Sára egyetemi diplomamunkáját pontozta a legmagasabbra – ő Zalaváry Lajos legendás, de a hatvanas években be nem fejezett jászberényi fürdőépületének bővítését tervezte meg. A Zalaváry-féle jászberényi termálfürdő ugyanis soha nem ért össze a stranddal a Zagyva folyó és az ottani Margitsziget találkozásánál, a fiatal tervező viszont úgy próbált ehhez az építészeti emlékhez nyúlni, hogy annak eredeti karaktere se sérüljön. (Terve tavaly már a Hauszmann-díjat is megkapta.)
A zsűri mellett az Uránia közönsége is véleményt nyilváníthatott. A helyszínen leadott szavazatok a médiazsűri által is legjobbnak talált óvodabővítés nyerte el, a közönségtől legtöbb szavazatot kapó terv, a frissdiplomás Tóth Bence Péter Fecskehotelje lett. És akkor a számos különdíjat még fel sem soroltuk.
