Lula kiszabadult és nem szomjazik bosszúra

Publikálás dátuma
2019.11.10. 21:20

Fotó: MIGUEL SCHINCARIOL / AFP
„Az elmúlt 580 napban felkészítettem magam lelkileg. Felkészítettem magam, hogy ne legyen bennem gyűlölet és bosszúszomj” – ezzel a beszéddel köszöntötte ünneplő híveit a börtönből szabaduló Luiz Inácio Lula da Silva. A volt baloldali brazil elnök 2018. áprilisa óta ült korrupciós vádak, az úgynevezett autómosó botrány miatt, ám pénteken szabadon bocsátották, miután a legfelsőbb bíróság eltörölte a törvényt, hogy az elítélt bűnözőket be kell börtönözni, amennyiben elvesztették első fellebbezésüket. Ennek értelmében, amíg ki nem merítették minden jogorvoslati lehetőségüket, addig szabadon védekezhetnek. Ezzel Lula számára is megnyílt az út a szabadság felé, de ez még korántsem jelenti azt, hogy nem kerül újra rácsok mögé. Amennyiben további fellebbezéseit elbukja, – ráadásul több ügyben is folyik ellene eljárás – vissza kell térnie a börtönbe, és le kell töltenie büntetését. A törvények értelmében Lula 2025-ig nem indulhat semmilyen politikai pozícióért. Azt azonban sietett leszögezni, hogy nem fog tétlenül üldögélni. „Fiatal ember vagyok. Ugyan 74 éves vagyok biológiai értelemben, de egy 30 éves energiájával!” – írta ki a közösségi médiára, egy videó kíséretében, melyben a Rockyban is felhangzó ikonikus zenére, az Eye of the tiger-re edz keményen. Habár elhatárolódott a bosszútól, a Brazíliát 2003 és 2010 között irányító volt elnökből azonnal kibújt a politikus, és a rendszer bírálatába kezdett, valamint ellenfeleinek is üzent. Az őt elítélő bíróról, jelenlegi igazságügyi miniszterről, Sergio Moróról például azt mondta, hogy „nem bíró, hanem egy gazfickó”. A jelenlegi brazil elnöknek, a szélsőjobboldali Jair Bolsonarónak is címezve szavait pedig azt ígérte, „segíteni fog megszabadítani Brazíliát attól az őrülettől, ami most történik”. A hír után Bolsonaro,  – aki még kampányában azt mondta, tőle a volt elnök megrohadhat a börtönben - Lula nevét nem említve arra figyelmeztetett, ne támogassanak egy olyan gazembert, aki pillanatnyilag ugyan szabad, de tele van bűnökkel. Az már Lula lelkes fogadtatásából is egyértelmű, hogy a baloldali politikusnak még mindig megvannak a hívei, továbbra is népszerű. A jövőre esedékes önkormányzati választások előtt ez lendületet adhat a Munkáspártnak is. Ugyanakkor visszatérése ismét kiélezheti az ország megosztottságát. Habár a volt elnök mindig tagadta bűnösségét, – amit szerinte az is bizonyít, hogy nem szökött külföldre – szabadulása megkérdőjelezheti a korrupció elleni harcot is,  azt a hitet, hogy a legfelül ülő fehérgallérosokat is utoléri a törvény keze. Ezek hatása a brazil politikai és társadalmi életre egyelőre kiszámíthatatlan. 
Szerző

Iohannisé a legtöbb voks, Dancila lehet a kihívója a román elnökválasztás második fordulójában

Publikálás dátuma
2019.11.10. 21:02

Fotó: MIHAI BARBU / Anadolu Agency
Az exit poll alapján legalábbis a hivatalban lévő államfő és a nemrég megbukott kormányfő közül lehet majd választani.
Klaus Iohannis hivatalban lévő államfő 39 százalék feletti eredménnyel nyerte a romániai elnökválasztás vasárnap megrendezett első fordulóját, az urnáktól távozók válaszai alapján készült becslések pedig azt valószínűsítik, hogy Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő lehet a kihívója a második fordulóban. A 22 százalék körüli eredményre taksált Dancila 6 százalékkal előzi meg a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökét, Dan Barnát.
Az exit pollok azonban nem veszik figyelembe a többségében ellenzéki, külföldön élő román állampolgárok voksait, akik a választáson pedig részvételi rekordot döntöttek, 650 ezer szavazatot adtak le.

Az Orbán-kormány által is népszerűsített Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a 14 jelölt közül a hatodik helyen szerepel az exit pollokban 3,9-4,6 százalék körüli eredménnyel. Korábban arról számolt be az MTI: az országos átlagnál jóval alacsonyabb a szavazási hajlandóság a magyarok magyarlakta megyékben. Ez nem változott, Kovászna és Szatmár megyében a jogosultak 37 százaléka, Hargita megyében pedig 42 százaléka élt választójogával, míg
az országos részvétel 47,66 százalék volt: a hazai választási névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár adta le voksát.

A hazai részvétel elmaradt az öt évvel korábbi 52 százaléktól. A választási hatóság statisztikái szerint a városokban leadott szavazatok száma mintegy másfél millióval meghaladja a falusi voksokét.
Az első részeredményeket várhatóan csak hétfőn teszi közzé az országos választási bizottság.
Frissítve: 2019.11.10. 21:09

Erdogant az orosz rakéták miatt fenyegeti szankciókkal az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó

Publikálás dátuma
2019.11.10. 20:39
Illusztráció
Fotó: HANDOUT / AFP
Robert O'Brien szerint Trump is megmondja majd a török elnöknek, hogy a NATO-ban nincs helyük orosz fegyverrendszereknek.
A NATO-ban nincs helyük orosz fegyverrendszereknek, és Törökország szankciókat kockáztat vásárlásukkal - jelentette ki Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap. A CBS televíziónak adott interjújában arról is beszélt, hogy szerinte ezt majd Donald Trump amerikai elnök világosan közölni fogja Recep Tayyip Erdogan török államfővel, aki jövő héten Washington vendége lesz.
A szóban forgó orosz fegyvert, a négy rakéta alrendszerből álló Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert még az 1990-es években fejlesztettek ki. Törökország ilyenek megvásárlásáról kötött szerződést Moszkvával, és júliusban megkapta az első szállítmányt, de még nem aktiválta azt.
"A szankciókat a kongresszusban elsöprő kétpárti többséggel fogják megszavazni és Törökország megérzi a büntető intézkedések hatását"

- fogalmazott O'Brien. Egyúttal leszögezte azt is, Washington mindent megtesz azért, hogy Törökország továbbra is a szövetségese maradjon. "Törökország a NATO tagja és rendkívül fontos szerepet játszik. Elvesztése nem lenne jó sem Európának, sem az Egyesült Államoknak" - hangoztatta az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. A NATO második legnagyobb hadseregéről van szó.
Washington már korábban is nehezményezte az ügyletet és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harcirepülő-programban

- vagyis a világ jelenleg legdrágább harci repülőjéből nem ad el az idén a gazdasági összeomlás szélére sodródott Törökországnak. Az F-35-ös jelenleg a világ egyik legmodernebb vadászgépe is, és az amerikai kormányzat O'Brien szerint amiatt aggódik, hogy a bombázóval kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek.
Mark Esper amerikai védelmi miniszter a múlt hónapban arról beszélt, hogy Törökország "rossz irányba halad", és Ankara "egyre inkább Oroszország, semmint a Nyugat vonzáskörzetébe sodródik".