Előfizetés

Nem hozott békét a leomló vasfüggöny

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.11.10. 09:12

Fotó: Kerem Kocalar / AFP/Anadolu Agency
A XX. század a háborúk évszázada volt, a két pusztító világháború legalább 80 millió életet követelt. Aztán következett a hidegháború, a fegyverkezési verseny, mely a teljes pusztulással fenyegetett. Végül a vasfüggöny 1989-es leomlása felcsillantotta a reményt, hogy új, békésebb korszak kezdődik. De vajon mi valósult meg ebből? – tette fel a kérdést a berlini fal leomlásának 30. évfordulójára időzítve a Deutsche Welle német közszolgálati csatorna. Sajnos nem sok. Európában a ’90-es években Jugoszlávia tagköztársaságainak függetlenségi törekvése miatt kirobbant a délszláv háború. Afrikában a Sierra Leone-i polgárháború több mint tíz éves tombolása legalább 50 ezer áldozatot követelt. A rettenetes ruandai népirtást pedig követte a két kongói háború, melyek olyan pusztítóak és sok szereplősek voltak, hogy csak „az afrikai világháborúként” váltak ismertté. Ázsiában alig ért véget a véres iraki-iráni háború, máris kitört az I. öbölháború, s a Közel-Kelet térségébe azóta sem tért vissza tartósan a nyugalom. A sort még nagyon hosszan lehetne folytatni, a Wikipedia például 60-nál is több konfliktust sorol fel az évtizedben. Az új évezred sem hozta el a békét, sőt a fegyveres konfliktusok száma tovább nőtt. A svéd Uppsalai Egyetem kutatása csak az elmúlt tíz évben 23 háborút és 162 „kisebb konfliktust” (utóbbiak egy év alatt 100-nál kevesebb áldozattal járnak) számolt össze. Ráadásul ezek általában jóval összetettebbek, sokszereplősek lettek: míg az ezredfordulóig általában 2-3 fél állt szemben egymással, a következő években inkább 4-5. Vannak egészen szélsőséges esetek is: az afganisztáni tálibok ellen a különféle szervezeteket is beleértve majd félszázan sorakoztak fel. Hasonlóan Szíriában is bőven tíz fölötti a résztvevők száma. A SIPRI számításai szerint a világ az utóbbi években egyre többet költ a hadseregre, 2018-ban például 1822 milliárd dollárt. Ez nagyjából a világ GDP-jének 2 százaléka, ami arányaiban kevesebb, folyamatos csökkenést mutatva.   

Szabad szemmel: sokkoló, hogy az EU tétlenül szemléli Orbán ténykedését

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.11.10. 08:32

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 10.
Die Welt Timothy Garton Ash számára az utóbbi 30 év legnagyobb csalódása azt, hogy Orbán Viktornak sikerült lerombolnia a liberális demokráciát, mégpedig az EU-n belül, ami botrányos. Meg az is kiábrándító, hogy mi lett mára az egykori, idealisztikusnak tűnő diákból. De hát a gazdagság és a hatalom jobban érdekli, mint bármiféle eszmény. Az Oxfordi Egyetem politológia professzora igen okosnak tartja a kormányfőt, aki sokszor használja vonzerejét és hízelkedik. Ezt műveli a többi között az Európai Néppártban. Az ugyanakkor külön is felháborító, hogy a Fidesz még mindig a pártcsalád tagja, hála Manfred Webernek. De azt is mutatja, Orbán milyen ügyesen lavírozik az emberek közti kapcsolatokban. A lényeg: Magyarország immár nem demokrácia, mert az ellenzéki pártoknak szinte semmi esélyük sincs, hogy győzzenek a választásokon. Merthogy a Fidesz ellenőrzése alá vonta a teljes államapparátust, valamint a sajtót is. Azon kívül befolyásolja az igazságszolgáltatást és így tovább. Erre persze a magyar vezetés azt válaszolja, hogy ezek az elemek léteznek más országokban is, ami igaz, azonban így együtt sehol sincs meg. Ezért nem lehet a rendszert demokratikusnak nevezni. Erre persze jöhet a másik oldal azzal, hogy Karácsony Gergely lett a budapesti főpolgármester. Ám Isztanbult is ellenzéki vezető irányítja, mégsem állítja senki sem komolyan, hogy Törökország jogállam volna. A sokkoló azonban az, hogy Brüsszel mindezt végignézte. És úgy tűnik, hogy a Bizottság von der Leyen alatt is folytatja a megbékítés politikáját. Szerencsére ilyen viszonyok sehol másutt nem fordulnak elő az unión belül. Szlovákia példája például egészen bíztató. De a helyzet a lengyeleknél sem messze olyan rossz, mint a magyaroknál. Ott még csak esik szét a demokrácia. Ám az ország még nem orbanizálódott, még magához térhet. Sok múlik az EU-n. A szakember ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy eltávolodik egymástól a Kelet és a Nyugat, gondoljunk csak Salvinire, Le Penre és Farage-ra. A menekültkérdés a nyugati államokat is megosztja. A Kelet ebből a szempontból azért különleges, mert a probléma úgy szerepel fő politikai témaként, hogy alig-alig van bevándorló. Az pedig képtelenség, hogy ezek a kormányok egy-két ezer menedékkérőt sem akarnak átvenni. Ebből látszik, hogy itt voltaképpen egy ideológiai-kulturális vitáról van szó. De ez sem csupán erre a régióra jellemző. Mindenütt a populizmus húzódik meg mögötte. A kelet-európai sajátosság az benne, hogy Orbán és Kaczynski azt állítja: ők testesítik meg igazából a keresztény-konzervatív földrészt. Itt azonban már egy másik kontinens jelenik meg. Ugyanakkor Ash szükségesnek nevezi, hogy a bevándorlás minden liberális elvtől függetlenül ne szabaduljon el, mert az hamar a nyílt és szabad társadalom végét jelentené. Jó példával szolgál a megoldásra Kanada. Ott nemigen fordul elő idegenellenesség vagy nacionalista populizmus. Viszont megnézik, hogy ki mehet be az országba, majd gondoskodnak a beilleszkedésről. Az elemző szerint a populizmus azért tud előretörni, mert az adott lakosság jelentős része megalázottnak érzi magát, és teljesen mindegy, hogy joggal, vagy minden alap nélkül. A demagógok ezt használják ki a maguk céljaira. Ám a populistákkal nem szabad összeállni, mert az csak nekik jó. Lásd az előző osztrák kancellár példáját. De nem szabad túlzásokba sem esni, és mondjuk, azt állítani, hogy a német AfD minden támogatója rasszista vagy náci. Viszont azt sem szabad megtenni, hogy ezeknek a pártoknak engedjenek át olyan témákat, mint a migráció, bár ebben a sajtónak is megvan a maga felelőssége.   
The Times A sajtó sűrűn lamentál azon, miért sikeredett félre Közép-Európában a rendszerváltás, csak éppen ezek az írások megfeledkeznek arról, hogy akadnak azóta bőven sikerek is, bár az tény, hogy erős a félelem, mármint hogy új önkényuralom kerül hatalomra, vagyis a térség visszatér a sötét múlthoz. Erre figyelmeztet az 56-os magyar szülők gyermekeként született brit történész és újságíró, Viktor Sebestyén. Az eredmények közé sorolja mindenekelőtt, hogy immár nem kell félni háborútól a földrészen, a függetlenné vált államok azóta is szuverének. Lakosságuk szabadabb, mint bármikor korábban. A heves EU-ellenes kirohanások ellenére még az olyanok sem akarnak kilépni az unióból, mint Orbán. Hiszen korrupt rendszere függ a brüsszeli pénzektől. Ezek az országok soha nem fejlődtek úgy, mint az utóbbi évtizedekben. A magyar GDP 390 százalékkal nőtt. Az emberek tovább élnek és egészségesebben. A 2008-as pénzügyi válság keményen érintette ezeket az országokat és nagy szerepe volt az illiberálisok felemelkedésében. Ők azt mondják, a globalizáció hívei összeesküvést szőttek az egyszerű, igaz magyarok és lengyelek ellen. A nép akaratát pedig csakis a vér-és-rög-nacionalizmus képes kifejezni. Persze gátlástalan politikusok másutt is ugyanezzel házalnak, még a politikai kultúrában jóval előbbre járó USA-ban is. El lehet képzelni ugyanakkor, milyen hatásuk van a sokkal fejletlenebb demokratikus gyökerekkel rendelkező Magyarországon. Ám a fordulat segített felszítani a populista elégedetlenséget, amit azután kihasználtak az olyan vezetők, mint Orbán Viktor. A régi kommunista politikusok közül sokan hihetetlenül meggazdagodtak és megőrizték óriási befolyásukat, ahelyett, hogy börtönbe mentek volna. Közéjük tartozik Gyurcsány Ferenc, aki egykori KISZ-es vezetőként nagy vagyont halmozott fel a kibontakozó pénzügyi szektorban. Ám Orbán és Kaczynski átírták 1989 mondandóját, szerintük a forradalom akkor kezdődött, amikor ők a kormányrúdhoz kerültek. Továbbá az országot ellopták és erős vezetésre van szükség, hogy visszaadhassák a népnek. Magyarország alapvetően visszatért az egypártrendszerhez. Akárcsak a szocializmus bukása előtti időszakban, nem igazán tapasztalni nyílt elnyomást, nincsenek politikai foglyok. De ha jót akarsz magadnak, akkor politikai kérdésekben ki nem nyitod a szádat, azt csinálod, amit mondanak. Természetesen működnek pártok, de pár hete adóellenőrök kutatták át a Momentum központját. A szervezetre per vár és Orbán teletömködte a bíróságokat saját embereivel. Az illiberális demokrácia, ami a miniszterelnök személyes hozzájárulását jelenti a politikai filozófiához, sokban emlékeztet az egykori népi demokráciákra. De azért nem az egész térségre jellemző és gyökerei nem is mindig nyúlnak vissza a rendszerváltáshoz. 1989 után a térségben nem a be-, hanem a kivándorlás idézett elő demográfiai válságot. A magyarok 11 százaléka költözött nyugatra, az utóbbi 8 évben eltávozottak 45 százaléka diplomás. Közben azonban erősödött a hivatalos retorika a migránsok ellen, miközben a magyaroknál és a lengyeleknél alig élnek muzulmánok.  
FAZ „Az elvekért, a szabadságért és a demokráciáért ki kell állni, mert egyáltalán nem lehet magától értetődőnek tekinteni az unió alapját jelentő jogállamiságot, egyenlőséget és emberi jogokat!” Ezt hangsúlyozta a német kancellár a berlini fal leomlásának 30. évfordulója alkalmából az egykori halálzónában, a Megbékélés kápolnájában. Merkel kiemelte, hogy ezeket az értékeket újra meg újra meg kell élni és meg kell védeni. Hozzátette: semmilyen fal nem lehet olyan nagy vagy széles, hogy ne lehetne áttörni. Majd idézte Vaclav Havelt, miszerint az lehet, hogy csekélynek tűnik, amit az emberek egymaguk tudnak tenni, de a szabadság olyan, mint a tenger: hullámzásának nem lehet ellenállni. FAZ A német elnök arra emlékeztetett a berlini fal lebontásának 30 évfordulóján, hogy új falak emelkedtek a társadalomban, ám le kell rombolni azokat. Steinmeier, aki a berlini Brandenburgi kapunál tartott megemlékezésre meghívta a V4-ek államfőit is, köszönetet mondott azoknak a keletnémeteknek, akik 3 évtizede történelmet írtak az egykori NDK-ban. De arra is emlékeztetett, hogy a magyarok, lengyelek, csehek és szlovákok már korábban többször is fellázadtak a kommunista diktatúra ellen. Példájuk bátorítást adott keletnémeteknek és véget vetett Európa megosztásának, amiért hála illeti meg ezeket a népeket. A politikus kitért arra, hogy 80 éve, 1938. november 9-én volt a Kristályéjszaka, amikor is a nácik sok ezer zsidót öltek meg, kínoztak meg, vagy vetettek börtönbe. És mivel a fasizmus napjainkban is jelen van, a politikus minden eddiginél időszerűbbnek nevezte a harcot a fajgyűlölet és az antiszemitizmus ellen. Végül pedig arra hívott fel, hogy meg kell őrizni az egységet, mert az elégedetlenségből, a dühből és gyűlöletből új falak épülnek német földön, ám ezt nem szabad tétlenül nézni.
The Times A vezércikk úgy látja, hogy 1989 a szüret éve volt, de 3 év múlva, az unió megalakulásával már következett a bukás. Pedig a Berlini fal leomlása egyértelműen fordulat volt a történelemben. A világ alapvetően jobb lett utána. De az is biztos, hogy egyes remények nem teljesültek be. Putyin visszatért a hidegháború sajátos válfajához. A kommunizmus összeomlása nagyarányú kizsákmányoláshoz vezetett Oroszországban és Kelet-Európában, ahol egykori apparátcsikok és titkos ügynökök gyakran oligarchák lettek. Majd jött a pénzügyi válság, amit csak tetézett az EU időnként téves taktikája. Ezért az orbáni Magyarországon és a PiS Lengyelországában ellenállás bontakozott ki a liberális demokráciába vezető puha átmenettel szemben. Az unió létrejötte végzetes következményekkel jár, közéjük tartozik pl. a Brexit. Brüsszel sajnálatos módon nem szélesítette az integrációt, befogadva az egykori szocialista országokat, hanem úgy határozott: egyidejűleg el kell mélyíteni azt. Ebből azután kialakult a téves politikai szerkezet és a beavatkozó unió, ami viszont folyamatosan alapul szolgált a keleti tagok elégedetlenségéhez, függetlenül a nagyvonalú közösségi támogatásoktól. Vagyis meg kell ünnepelni 1989-et, de gyászolhatunk 1992 miatt.    
Washington Post 30 évvel a Vasfüggöny leomlása után újra visszaszivárog Kelet-Európába a populizmus és az illiberális demokrácia, ezekben az országokban lebontják a demokráciát – állapítja meg közös cikkében a Stanford, illetve a Michigani Egyetem két, nemzetközi ügyekre szakosodott professzora. Mint kifejtik, a Fidesz 2010 óta folyamatosan rombolja a liberális demokrácia alapintézményeit, egyre szorosabban tartja kézben a hatalmat, de úgy hogy az autokrata kommunista elődök belesápadhatnak az irigységbe. A lengyel kormány szívesen létrehozná Budapestet a Visztula partján. A putyini Oroszország ismét befolyást gyakorol a térségben, mint politikailag, mind katonailag. Az elnök populista pártokat támogat, külföldi választásokba avatkozik be, sőt puccsoknál is segédkezett. A Krím megszállása és a kelet-ukrajnai invázió a legnagyobb kelet-nyugati válságot eredményezte a hidegháború óta, a cseh elnök és Orbán Viktor mégis boldogan szajkózza az államfő mondandóját és védi az illiberális demokráciát. De azért van ok az örömre is, lásd Caputová megválasztását vagy a romániai korrupcióellenes törekvéseket. Ezzel együtt már egyáltalán nem biztos, hogy a régió számára a demokrácia, a szabad piac a célállomás. A gond az, hogy a liberális eszmék a saját sikerük áldozatai lettek. Először is azért, mert a fordulat után csak a populista pártok bírálták az új rendet. Majd amikor kiderült, hogy az új elit korrupt és hozzá nem értő, az megerősítette a demagógok pozícióit. Ám hatalomra kerülvén a nemzeti érdekekre hivatkozva azonnal hozzáláttak a demokratikus intézmények lerombolásához. Ez megy még az egykor élharcosnak számító lengyeleknél és magyaroknál is. További ok, hogy a demokrácia és a piacok győzelme önelégültséget váltott ki az EU-ban és az USÁ-ban. Az unió nem sokat tett, hogy visszatérítse a jó útra a magyar és a lengyel kormányt. Washington pedig alábecsülte Moszkva romboló erejét. Így most azt látni, hogy igenis vissza lehet csinálni a demokráciát, főként a nemrégiben függetlenné vált országokban, egy agresszív és tekintélyelvű hatalom árnyékában. A demokráciát folyamatosan erősíteni kell, hogy fennmaradjon. 
Yahoo/AFP A tudósítás bemutat egy afgán családot, amely több mint két évig várt Szerbiában, hogy bejusson a magyar tranzitövezetbe, ám ott négy hónap elteltével elutasították a kérelmüket és az éjszaka kellős közepén – újszülött, Down-szindrómás gyerekükkel együtt - visszazsuppolták őket. Mondván, biztonságos 3. államból érkeztek, noha jogvédők szerint ez a hivatkozás formalitássá teszi az egész eljárást. A feleség azt mondja, még csak azt sem kérdezték meg tőlük, hogy miért menekültek el hazájukból. A magyar kormány sorra hozza a migránsellenes törvényeket, ami arra ösztökélte az EU-t, hogy megpróbálja megfékezni a jobbos Orbán Viktort és bevándorlás-ellenes hadjáratát. Az UNHCR egyik szerbiai munkatársa arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar fél hiába beszél biztonságos tranzitállamokról, a menedékrendszer nem így működik. Ezzel együtt a magyarok ma már hetente csupán két családot engednek be. Ezt az egyik szerb tábor illetékese lelki kínzásnak minősíti, mivel ily módon a jelentkezőknek évekig kell várniuk a bebocsáttatásra. A két zónában uralkodó állapotokat jogvédő szervezetek embertelennek tartják. Hiszen ott gyerekeket is szögesdrót mögött tartanak, meghatározatlan időre, konténerekben. Ilyen körülmények között kell ott lakniuk, ami elfogadhatatlan szenvedést okoz az érintetteknek – állítja a Helsinki Bizottság. Új fejlemény, hogy a tranzitövezetben egy időre megtagadják az élelmet az elutasított kérelmezőktől, mert így akarják őket távozásra kényszeríteni. Erről az Orbán-kormány szóvivője azt mondta, hogy az érintettek kapnak ellátást, de távozniuk kell, ha sikertelennek bizonyul a beadványuk. Egyébként hiába mondta ki a strasbourgi bíróság, hogy az újságírókat be kell engedni a zónába, a francia tudósító sem mehetett be oda, mondván, hogy csak zavarná a nyugalmat és az ott lévők magánélethez fűződő jogait.  

Keserédes megemlékezés Berlinben

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.11.10. 06:25

Fotó: TOBIAS SCHWARZ / AFP
A fővárosban és más németországi városokban megemlékezéseket tartottak a fal leomlásának harmincadik évfordulóján. Sokan aggódtak az akkori vívmányok miatt.
Ünnepi hangulat jellemezte a Berlini Fal leomlására emlékező, a német fővárosban tartott ünnepségeket, de számos figyelmeztetés is elhangzott. A Brandenburgi kapunál tartott szombat esti megemlékezésen több tízezren vettek részt. Számos olyan zenész lépett fel, akik az egykori NDK-ban nemkívánatosnak számítottak. De koncertet adtak a berlini filharmonikusok is a világhírű karmester, Daniel Barenboim vezetésével. A zene mellett számos beszédet is hallhattak a jelenlévők, amelyekben a felszólalók rámutattak, hiába kísérte eufória a falomlást, manapság sokan úgy érzik, az új világ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ez pedig a politikai élet átalakulását eredményezi, a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) párt megerősödésével. Frank-Walter Steinmeier német államfő rámutatott, hogy a társadalomban új falak jöttek létre, a frusztráció, a düh, a gyűlölet, az elidegenítés láthatatlan falai, amelyek megosztják az embereket. „Olyan falak ezek, amelyek megakadályozzák, hogy azt érezzük: összetartozunk” – emelte ki a német elnök. Steinmeier felszólított arra, hogy a társadalom ne nézze ölbe tett kézzel ezeket a folyamatokat és szabaduljon meg ezektől a láthatatlan falaktól. Az elnök külön kiemelte Magyarországnak a falomlásban játszott szerepét. A magyarok, illetve lengyelek, csehek és szlovákok bátorsága is kellett ahhoz, hogy megszűnjék Európa megosztottsága – mutatott rá. Köszönetet mondott Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkárnak, aki politikájával hozzájárult az enyhüléshez. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban kijelentette, a jövőben is olyan amerikai partnerre lenne szükség, amely fellép a kölcsönös tiszteletért, a nemzeti egoizmus ellen. E kijelentését különösen nagy taps fogadta. Az egykori keletnémet emberi jogi aktivista, Marianne Birthler azon emberek sorsát idézte fel, akik életét az NDK állampártja lehetetlenítette el. Arra kérte a jelenlévőket, néhány pillanat erejéig emlékezzenek mindazokra, akiket igazságtalanság ért. Hozzátette, csak azoknak van erkölcsi joguk 1989 békés őszi forradalmára hivatkozni, akik ma is fellépnek a nyíltságért és a szabadságért. „Aki azonban utat enged a gyűlöletnek, másokat fenyeget, nem jobb a keletnémet állambiztonságnál, a Stasinál, amely emberi életeket tett tönkre” – hangoztatta Birthler. A Brandenburgi kapunál tartott ünnepség előtt a német vezetők vettek részt a központi megemlékezésen. Angela Merkel kancellár rámutatott, „november 9. arra int minket, hogy határozottan szembe kell szállnunk a gyűlölettel, a rasszizmussal és az antiszemitizmussal”. Beszédében emlékeztetett az 1938. novemberi kristályéjszakára, a nácik zsidókkal szembeni pogromjára, majd az azt követő holokausztra. megjegyezte, „egyetlen, az embereket kirekesztő, a szabadságot eltorlaszoló fal sem lehet olyan magas, vagy széles, hogy ne lehetne áttörni”. A Bernauer utcában tartott ünnepségen Steinmeier elnök, Merkel kancellár és más magasrangú politikusok, valamint Michael Müller berlini polgármester virágot helyeztek el a fal megmaradt szakaszán a terror áldozataira emlékezve. A német fővároson kívül is több helyütt tartottak megemlékezéseket. Az egykor megosztott településen, Mödlareuthban Trabantokkal „törték át” szimbolikusan a hungarocellből épült határfalat. Szász-Anhalt és Alsó-Szászország tartomány közösen ünnepelt az egykori NDK-t és NSZK-t elválasztó határátkelőnél, Marienbornban. Több ezren keresték fel az itt található emlékhelyet. Más tartományokban is megemlékeztek az eseményről. Üzenetet küldött az ünneplőknek Donald Trump. Az amerikai elnök szerint a fal leomlása „tanulságul kell, hogy szolgáljon az elnyomó rezsimek számára”. Emmanuel Macron francia elnök a Twittren támutatott, hogy több ezer, a szabadság után áhítozó ember bátorsága kellett a fal leomlásához.

Magyar politikusok Berlinben

Magyar politikusok is részt vettek a berlini megemlékezéseken. A hivatalos ünnepségen Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte. Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét péntek délután fogadta a szociáldemokrata Michael Müller, berlini polgármester. Karácsony egyúttal Varsó, Isztambul és Prága polgármestereivel is találkozott. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke a Kulturális Diplomáciai Tanulmányok berlini főiskoláján mondott beszéfet. Gyurcsány hangsúlyozta, „Európa a szabadság földje marad. Akik pedig, mint az Orbán és a Salvini-félék ezzel szemben játszanak Európa történelmével, azok elkerülhetetlenül vereséget szenvednek”.

bubi Új falak Frank-Walter Steinmeier A német államfő szerint mára a frusztráció, a düh, a gyűlölet, az elidegenítés új láthatatlan falakat épített