A fantomszavazók miatt a második választás is elbukott Várföldén

Publikálás dátuma
2019.11.11. 08:11
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Pettenden viszont sikerrel vették az akadályt, és eredményes volt a megismételt választás Litéren is. Sényén januárban újra választanak.
Nem állapította meg az eredményt a helyi választási bizottság vasárnap a Zala megyei Várföldén, mert az október 13-ai szavazáshoz hasonlóan ezúttal is túl sokan szavaztak olyanok, akik korábban nem laktak a településen - közölte a bánokszentgyörgyi közös hivatalhoz tartozó Várfölde jegyzője, Szunyogh István vasárnap az MTI-vel. Szunyogh felidézte: azért kellett megismételni a polgármester- és képviselő-választást, mert október 13-a előtt 
néhány hét alatt több mint ötven százalékkal növekedett a bejelentett lakcímmel rendelkezők száma – Várföldén szeptember 1-jén még csak 157 szavazópolgár szerepelt a nyilvántartásban, október 13-ára pedig 239-re növekedett a számuk. Ez a Pécsi Ítélőtábla szerint t megalapozza a választási jogsértés gyanúját is.

A jegyző hozzátette: az október 13-ai voksoláshoz képest ugyan kisebb arányban, de ezúttal is sokan voltak olyanok szavazni Várföldén, akik valójában nem élnek a településen. A névjegyzékben szereplő 239 választópolgár közül 169-en adtak le szavazatot vasárnap, többen, mint ahányan szeptemberben szerepeltek a település névjegyzékében. Visszalépés nem volt, ezért az október 13-ai voksoláshoz hasonlóan két polgármester- és tíz képviselő-jelöltre lehetett szavazni.  A helyi választási bizottság így inkább nem állapított meg eredményt sem a polgármester-, sem a képviselő-választást illetően. Három napon belül tárgyalnak a történtekről, illetve döntenek arról, hogy mikorra írnak ki új választást a zalai településen - tette hozzá Szunyogh István.

Pettenden is megduplázódott a választók száma

Fantomszavazók miatt kellett megismételni a választást a Baranya megyei Pettenden is: Fitos Harri Gábor, a település jegyzője elmondta: 134-en vettek részt a szavazáson és közülük 71-en támogattáka független Lakatos Sándort, 59-en pedig Simon Sándort, ezzel megfordult a megsemmisített októberi eredmény. A település 211 választópolgárából 134 élt a választójogával, négy szavazat érvénytelen volt.  A Szigetvártól nyugatra, Baranya és Somogy megye határán fekvő Pettenden a területi választási bizottság azért ismételtette meg a polgármester-választást, a képviselő-választást és a roma települési nemzetiségi önkormányzati választást, mert a településen az október 13-i választáson a névjegyzék zárásakor több mint kétszer annyi választópolgár szerepelt, mint annak készítésekor.  A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy sértette a választási eljárás tisztaságáról és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásról szóló alapelveket az, hogy számos választó a választási részvétel érdekében létesített lakcímet a településen.

Litéren független verte a fideszest

Szintén a független jelölt,  Varga Mihály győzelmével zárult a megismételt önkormányzati választás a Veszprém megyei Litéren – számolt be az eredményről Bencze Éva, a település jegyzője. Varga Mihály 533, Szedlák Attila (Fidesz-KDNP) 527 szavazatot kapott összesen. Az október 13-ai választást a Győri Ítélőtábla döntése alapján kellett megismételni kizárólag az egyes szavazókörben.    A településen két szavazókör van, a kettes szavazókörben eredményes és érvényes volt az október 13-ai választás, így ott nem kellett megismételni a voksolást. Az egyes számú szavazókörben megtartott megismételt választáson Varga Mihály 291, Szedlák Attila 298 szavazatot kapott, hárman érvénytelenül szavaztak. A választási részvétel 66,89 százalékos volt. 

Januárban újra választanak Sényén

A Zala megyei Sényén január 26-ára tűzték ki az időközi képviselő-választást, ahol október 13-án csak polgármestert választottak, mert nem volt elég képviselőjelölt. Kiss Katalin, az óhídi közös önkormányzati hivatalhoz tartozó település jegyzője az MTI érdeklődésére hétfőn elmondta: október 13-án azért maradt el Sényén a képviselő-választás, mert visszalépések miatt mindössze egy jelölt indult volna. Eredetileg hárman vették magukat nyilvántartásba, de a választás napját megelőző 48 órában ketten visszaléptek, a képviselő-testület megalakulásához pedig legalább két ember megválasztására van szükség. A jegyző hozzátette: a polgármester-választáson is eredetileg két jelölt szerepelt, de egyikük szintén visszalépett a voksolás előtt. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint Sénye névjegyzékében 64 választópolgár szerepelt október 13-án. A polgármester-választáson 53,13 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 34-en szavaztak – ketten érvénytelenül –, amivel az egyetlen független jelöltet, a települést eddig is irányító Fölföldi Lászlót újból polgármesternek választották.

Fehér Gyula lett Nyésta polgármestere

Fehér Gyula lett a polgármester a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyéstán, ahol vasárnap megismételték az önkormányzati választást, mert a helyi választási iroda nem hitesítette az eredményt október 13-án. A település honlapjára feltett jegyzőkönyv szerint a község névjegyzékében szereplők három független polgármester-jelölt közül választhattak. Mikó Norbert 37, Fehér Gyula 42 voksot kapott, Szabó Tamás Ákosra senki nem szavazott. A képviselő-testületi helyekért öten indultak, Mata László és Fehér-Vigóczki Ildikó lett önkormányzati képviselő. Nyésta volt az országban az egyetlen település október 13-án, amelynek választási eredményeiről a választási iroda a szavazás után nem közölt adatokat. A településen a választásra jogosultak számának irreális növekedése miatt tartottak megismételt szavazást.
Szerző
Frissítve: 2019.11.11. 12:32

„Ciki lesz a magyarázkodás”

Publikálás dátuma
2019.11.11. 08:10
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ennél többet bármikor tehetnek a korrupció ellen az önkormányzatok, kevesebbet viszont nem érdemes – mondja a szakértő, az Ez a Minimum! nevű átláthatósági programról.
– A lényeg, hogy nyilvánossá, megismerhetővé tegyük az önkormányzatok működését – így mutatta be Ligeti Miklós az Ez a Minimum! nevű programot. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatóját azért kerestük meg, mert a Fővárosi Közgyűlés – Karácsony Gergely főpolgármester ígéretének megfelelően – az elsők között döntött a projekt elfogadásáról. Az Ez a Minimum! három civil szervezet, az Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország a korrupció visszaszorítása érdekében megfogalmazott javaslatait tartalmazza. – Olyan kulcsterületeken kell előrelépést tenni, mint a közérdekű adatok megismerhetősége, az önkormányzati költségvetés közérthetősége, az önkormányzati szerződések hozzáférhetősége, a közbeszerzések becsületessége, az önkormányzati vezetők vagyonnyilatkozatainak az elérhetősége, valamint az önkormányzati cégek megbízható gazdálkodása – magyarázta Ligeti Miklós. A szakértő szerint ha a most felálló helyhatósági testületek átültetik a gyakorlatba a javaslataikat, akkor érdemben javulhat a közpénzekkel történő gazdálkodás és a helyi döntéshozatal átláthatósága. Az Ez a Minimumot! elsőként a Fővárosi Közgyűlés fogadta el, de 403 ellenzéki önkormányzati jelölt támogatta az októberi helyhatósági voksolás előtt.
A nevéhez méltóan – folytatta Ligeti Miklós – az Ez a Minimum! valóban minimumprogram, vagyis az önkormányzatok „ennél többet bármikor tehetnek a korrupció ellen, kevesebbet viszont nem érdemes.” Arra a kérdésünkre, hogy a gyakorlatban hogyan lesz érzékelhető a program hatása, a szakértő azt mondta: például már nem kell formális adatigénylést benyújtani a városházára, mert az önkormányzati honlapon elérhetőek a legkülönfélébb közérdekű adatok.
– Mi valójában jól kiválasztott közbeszerzési nyertesekről, olcsó szerződésekről, és az adózott jövedelmével arányos mértékben gyarapodó polgármesterről szeretnénk adatokhoz jutni. Civilekként ehhez a nyilvánosságot erősítő javaslatokkal tudunk hozzájárulni, mert úgy véljük, ha minden közhatalmi és közpénzes információ elérhető, akkor a településvezetőknek ciki lesz a helyi polgárok előtt magyarázkodni. Például arról, hogy a nyugdíjas pedagógus szüleik miként spórolták össze azt a  néhány százmilliót, ami az új erdei házukhoz hiányzott és a fizetésükből nem tellett volna rá – hozott egy példát a jogi igazgató.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesnek többek között az önkormányzat és cégeinek átláthatósága is a feladatai közé tartozik majd, míg Tordai Csaba – aki az Átlátszló.hu egyik alapítója volt – Karácsony Gergely szűk stábjában kapott helyett az elkövetkező öt évben. Ligeti Miklós reméli, hogy ők és a most megválasztott vezetők garanciát jelentenek a tisztességes önkormányzati működésre. A szakértő azt is fontosnak tartja, hogy a Transparency International Magyarország az eddigiekhez hasonló következetességgel és kíméletlenséggel fog fellépni az új összetételű testületek által vezetett önkormányzatok korrupciógyanús ügyei ellen is. – A választási kampányban botránykővé vált győri ingatlanpanamázás ügyében ugyanúgy büntető feljelentést tettünk, ahogyan a kispesti szocialista frakció egyes tagjait érintő közpénzlenyúlásokat taglaló videó alapján – érzékeltette.  A programot megfogalmazó civil szervezetek szerint az igazi eredmény az olcsóbb, jobb minőségű beszerzésekben és a tisztességes önkormányzati működésben nyilvánulna meg. Ha jövő ilyenkor egészen máshogyan, sokkal jobban működne a fővárosi parkolási rendszer, az a választópolgárokat szolgálnál. De már kisebb ügyekben is komoly eredményt lehet elérni: sokat számíthat például, ha már elsőre jó minőségben készülnek el a felújítások, vagy épp nem vágnak ki több fát csak azért, hogy valamelyik közpénzen gazdagodó építőipari oligarcha még néhány négyzetméter díszkövet eladhasson tízszeres túlárazással. Az sem lenne elhanyagolható előrelépés Ligeti szerint, hogy ha mégis lesznek visszaélések – amire komoly esélyt lát, hiszen a korrupt pénzcsapokat nem könnyű elzárni – akkor hamar kiderül, kik a szerződéseket elnyerő vállalkozók, mennyit kaszálnak ebből a polgármesterek, vagy rokonaik.

Összeugrottak Czeglédy miatt

„A Momentumhoz hasonlóan a Jobbikkal sem egyeztetett senki Czeglédy Csaba ügyvédi irodájának erzsébetvárosi és újbudai önkormányzati megbízásával kapcsolatban” - írta Bencsik János, a Jobbik fővárosi elnöke. A politikus szerint „az, hogy Gyurcsány Ferenc bizalmasa, akit már 2010 előtt (!) jogerősen elítéltek adócsalásért és magánokirat-hamisításért, újra pozícióba jut, ráadásul céges átvilágítások kapcsán, az ellenzéki együttműködés megcsúfolása”. A Momentum úgy érvelt: Czeglédy ügyvédi irodájának megbízása a teljes ellenzék hitelességét rombolja. A Demokratikus Koalíciót meglepte a bírálat, hiszen – mint írták – "Czeglédy az Orbán-rendszer egyik áldozata, aki eddig több, mint száz pert nyert meg a Fidesz, a Fidesz lakájmédiája és kormánypárti politikusok ellen, munkáját pedig a szombathelyi polgárok egyéni mandátum-győzelemmel ismerték el."A DK Czeglédy önkormányzati szerződéseit nyilvánosságra is hozta.

Szerző

Wachsler elégedett Nagy Imre kipaterolásával: „mindenki jól járt”

Publikálás dátuma
2019.11.11. 07:25

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Több mint 123 millió forint jutott a „nemzeti vértanúk” emlékművére, csaknem 63 millió Nagy Imre áthelyezett szobrára. A kiadásoknak ezzel nincs vége. A szoborállításokhoz társuló térátalakítások, amelyek emlékezetpolitikai átrendezéssel is együtt járnak, összességében milliárdos tételt tesznek ki.
A Nagy Imre-szobornak kifejezetten jót tett, hogy áthelyezték a szűk Vértanúk teréről a Jászai Mari térre – osztotta meg szubjektív véleményét lapunkkal Wachsler Tamás, a Kossuth tér átépítéséért felelős Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Az alkotás szerinte „tágas, azt érvényesülni engedő térbe” került.
Emlékeztetőül: Nagy Imre, az 1956 után kivégzett mártír miniszterelnök szobrát civil szervezetek, ellenzéki pártok és nem utolsósorban az alkotó, Varga Tamás tiltakozása ellenére vitték el a Parlament szomszédságában lévő Vértanúk teréről. Új helyén, a Jászai Mari téren avatási ünnepség nélkül állították fel. A Vértanúk terén közben rekonstruálták azt a háború után lerombolt emlékművet, amelyet a Horthy-korszakban emeltek a jobboldalon „vörösterrorként” emlegetett Tanácsköztársaság áldozatai tiszteletére. Ezúttal nem maradt el az átadási ceremónia: a szoborkompozíciót október végén – egyházi vezetők közreműködésével – Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök leplezte le.
A politikai szempontokon túl a látvány is jócskán okot ad vitára. Ahogyan azt helyszíni riportunkban írtuk, a nézelődők egy része szabályosan elszörnyedt attól, milyen lett a szürke térkővel borított Vértanúk tere, amelynek közepén egy esztétikailag erősen kifogásolható „monstrum” magasodik.
Wachsler Tamás azonban határozottan elégedett az eredménnyel. „A Nemzeti Vértanúk Emlékműve újraállításával évtizedes adósságot törlesztettünk” – nyugtázta kérdésünkre. Szerinte „mind a Vértanúk tere, mind a Jászai Mari tér lényegesen kulturáltabb, nagyvonalúbb és rendezettebb – szebb –, mint a beruházás megkezdése előtt volt”. Összegzésként Wachsler közölte: „a beruházással mindenki jól járt”.
A vörösterroros szobor talapzatán az olvasható, hogy az emlékművet az Országgyűlés állította. Mivel nem találtuk nyomát annak, hogy erről született volna parlamenti döntés, az Országgyűlés Sajtóirodájához fordultunk. Kiderült, hogy konkrét döntés valóban nem volt: a parlament csak áttételesen hagyta jóvá az emlékmű felállítását.
Lázár János és más kormánypárti képviselők javaslatára ugyanis a fideszes kétharmad 2011-ben arról határozott, hogy visszaállítják a Kossuth tér „képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapotát”. A Kossuth teret aztán Kiemelt Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították, majd 2017-ben ennek részévé tették a Vértanúk terét is. Ezzel a Vértanúk terére is érvényessé vált a verdikt, hogy vissza kell állítani az 1944 előtti állapotot.
Ami a költségeket illeti: az Országgyűlés honlapján közzétett kimutatás alapján a „Nemzeti Vértanúk Emlékművére felhelyezendő szobrok elkészítésére vonatkozó munkákra” az Országgyűlés Hivatala 123 millió 190 ezer forintról szerződött a Prime-Art Művészeti és Szolgáltató Kft-vel. Egy másik tétel szerint a „Nagy Imrét ábrázoló szoborkompozíció – és hozzá tartozó installációs és architekturális elemek – részleges átalakítása, restaurálása és újbóli felállítására”, továbbá a „mindehhez szükséges tervezési feladatok ellátására” 62 millió 947 ezer 550 forintot biztosítottak a S.A.M.O. Tervező és Ingatlanfejlesztő Kft. számára. Összesen ez 186 millió forint.
Az Országgyűlés Hivatala támogatási szerződést kötött a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt-vel a Vértanúk tere átépítésére – tájékoztatta a Népszavát a hivatal. A támogatási szerződés összege (áfával, egyéb közterhekkel és járulékos költségekkel) 2,7 milliárd forint. Ebben a szoborállításokon kívül a Vértanúk tere „gyalogos-prioritású” átalakítása és a Jászai Mari téren szükséges munkálatok költségei is benne foglaltatnak. 

Kövér László kérte

Istentagadókról értekezett Köves Slomó rabbi a Vértanúk terén október 31-én tartott szoboravatáson. Tájékoztatást kértünk arról, hogy az eseményre a zsidó felekezetek és képviselői közül miért éppen a Köves Slomó vezette EMIH kapott meghívást, a Heisler András vezette Mazsihisz pedig miért nem. Az Országgyűlés Hivatala kitért választ adva azt írta: "Az emlékmű avatására az egyházi vezetők külön nem kaptak meghívást. Az ima elmondására a magyarországi történelmi felekezetek egy-egy képviselőjét kérte fel a házelnök."

Szerző