Mexikó befogadná a bolíviai elnököt

Radikális változás előtt áll Bolívia, miután vasárnap este a fegyveres erők lemondásra kényszerítették a latin-amerikai államot autoriter módon irányító Evo Moralest, aki 13 éve áll az ország élén és októberben felettébb gyanús körülmények között nyerte meg az október 20-án megrendezett elnökválasztást.

Távozásának bejelentése után ünneplő tömeg lepte el a főváros, La Paz és más városok utcáit. Ugyanakkor több helyről fosztogatásokat jelentettek, kaotikus helyzet kezdett kialakulni a hatalmi vákuum nyomán. Több tüntető megszállta Venezuela bolíviai nagykövetségét. Morales azon utolsó dél-amerikai vezetők közé tartozott, aki jó viszonyban volt a latin-amerikai ország diktátorával, Nicolás Maduróval.

Morales távozását óriási lemondási hullám követte. Bejelentette visszalépését Álvaro García Linera alelnök is, több miniszter és a választási bíróság elnöke, María Choque Quispe is. Vélekedések szerint utóbbi vezényelte le a feltételezett októberi választási csalást. Az ügyészség egyúttal vizsgálatot indított a választási grémium tagjai ellen, hogy feltárja a szavazatok összeszámlálása során elkövetett szabálytalanságokat.

Miután az Amerikai Államok Szervezete (OAS) vasárnap közölte, meg kell semmisíteni a voksolás eredményét, Morales bejelentette, új választást ír ki. Ezzel azonban nem nyugtatta meg a kedélyeket, s néhány órával később Williams Kaliman vezérkari főnök, valamint a rendőrséget irányító Vladimir Calderon Mariscal egymástól függetlenül követelték Morales távozását „a megbékélés érdekében”.

Egyelőre átláthatatlan a helyzet az országban. Morales bejelentésének idején Luís Fernando Camacho ellenzéki vezető irányításával nagy tömeg gyűlt össze a La Paz-i elnöki palotánál, olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint felgyújtották a távozott államfő lánytestvérének házát. Maga Morales, aki Bolívia első indián elnöke volt, a Twitteren azt állította, hogy a rendőrség „törvénytelen” letartóztatási parancsot adott ki ellene és „erőszakos csoportok” támadták meg a házát. A bolíviai rendőrfőnök televíziós fellépése alkalmával azonban cáfolta, hogy le akarnák tartóztatni a volt elnököt. Közben Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter bejelentette, hazája menedéket nyújtana Moralesnek. Mexikó La Paz-i külképviselete már mintegy húsz volt minisztert és parlamenti képviselőt fogadott be.

Morales távozását illetően azt írta, hogy Mexikó elutasítja az országban zajló „katonai hadműveletet”. Puccsról beszélt, csakúgy, mint Venezuela és Kuba. Alberto fernández, Argentína következő elnöke szintén úgy foglalt állást, hogy hazájának el kell határolódnia a puccstól. Morales egyébként úgy vett részt az október 20-i választáson, hogy az ország alkotmánya csak két mandátumot engedélyez egy államfő számára. Nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az új választáson részt vesz-e, bár a legújabb fejlemények után erre meglehetősen kicsi az esély.