„Itt már kevésbé van helye a viccnek”

Publikálás dátuma
2019.11.12. 09:00
Döme Zsuzsanna, az MKKP politikusa
Fotó: Népszava
– Az önkormányzati kultúrpolitika a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szerepvállalása miatt biztosan nem lesz rosszabb – így reagált lapunknak Böcskei Balázs, az IDEA Intézet vezetője, miután kiderült: Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester vélhetően Döme Zsuzsannát, az MKKP politikusát kéri fel külsős - képviselő-testületen kívülről érkező - alpolgármesternek. A párt egyik alapítója és uniós listájának korábbi vezetője az Indexnek azt mondta, kulturális területért felelős alpolgármester lehet, de ha lakossági panaszt, bejelentést kapnak, „biztos nem fogom kibírni, hogy ne nyúljak bele másba is”. Böcskei szerint részben a IX. kerületi helyzetből következik, hogy Baranyi egy kétfarkús politikust szeretne alpolgármesternek. Ferencváros új polgármestere – folytatta a szakértő – ugyanis politikai kultúraváltást is hirdetett, Döme Zsuzsanna pedig erre alkalmas szereplő lehet. Egy ilyen pozíció miatt nem fog érdemben változni az MKKP-ről kialakult kép, még akkor sem – magyarázta Böcskei –, ha ez valóban nem ugyanaz, mint például kampányolni a kormány ellen. – Felelős politikai pozícióról van szó, itt döntéseket kell hozni – hangsúlyozta, hozzátéve: Döme jó munkája esetén emelkedhet a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ázsiója. Böcskei szerint annyi előnye van Döme Zsuzsannának, hogy mint kultúráért felelős alpolgármester egy pontig könnyebb beszédmódot használhat, de ennek ellenére az önkormányzati politikában a választók a megoldásokat várják, „itt már kevésbé van helye a viccnek.” A ferencvárosi képviselő-testület alakuló ülését csütörtökre hívták össze. Dömén kívül az LMP támogatásával bíró, egyéniben győztes Reiner Rolandot szeretné belsős, főállású alpolgármesternek Baranyi. A korábban elemzőként dolgozó Reiner lapunknak megerősítette, hogy a polgármester felkérte a feladatra. Baranyi Krisztinát és Döme Zsuzsannát lapzártánkig nem értük el.
Szerző

7 millió a ki nem vett szabadságokért, 3 millió végkielégítésre - így búcsúzik Érd a leköszönő fideszes polgármestertől

Publikálás dátuma
2019.11.12. 08:59

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
T. Mészáros Andrásnak öt év alatt 160 nap ki nem vett szabadsága gyűlt össze. Eszerint évente csak hét napot volt szabadságon.
7,3 milliós szabadságmegváltással távozik Érd leköszönő fideszes polgármestere, T. Mészáros Andrásnak ugyanis 5 év alatt 160 nap ki nem vett szabadsága gyűlt össze - írja a Napi.hu. A szerencsés városvezető mindig továbbvihette szabadságait a következő évekre, mert a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény szerint "a szabadság kiadására vonatkozó igény a foglalkoztatási jogviszony (polgármester esetében a választási ciklus) fennállása alatt nem évül el".
A számokat nézve, a helyzet a következő. A főállású polgármestereknek évi 25 nap alapszabadság és 14 nap pótszabadság, vagyis összesen 39 nap jár a törvény szerint. (Ez öt év alatt összesen 195.) Így látható, hogy T. Mészáros papíron megállás nélkül végigdolgozta az elmúlt éveket, és eddig kivett 29 napjával még idén sem ért a 2015-ös szabadságok végére, azaz évente átlagosan csak hét napot volt szabadságon. Egy megyei jogú város polgármesterének fizetése bruttó 997 200 forint, amely egy napra vetítve 45 848 forint. A 160 nap után bruttó 7 335 724 forint jár, ami nettó 4 878 256 forint.
Minden polgármesternek jár három havi végkielégítés is, így a 7,3 millió mellé további bruttó 2 991 600, kedvezmények nélkül nettó 1 989 414 forint jár T. Mészárosnak. Nettó 6 867 670 forint érkezik majd az Érdet 2006 óta vezető politikus számlájára.
Szerző
Frissítve: 2019.11.12. 11:42

Minden magyar legalább 50 ezer forintot bukik Orbánék korrupcióján

Publikálás dátuma
2019.11.12. 08:48

Fotó: Népszava
Több mint 500 – különösen kedvezőtlen esetben akár 700 – milliárd forintot is veszíthet Magyarország az uniós támogatási keretből a rendszerszintű kormányzati korrupció miatt. A szabálytalan pénzfelhasználás az összes uniós operatív programot érinti, és a kormány maga ismerte be a csalásokat, hogy a leállított brüsszeli kifizetések újrainduljanak.
Az irdatlan mértékű (akár a tervezett paksi bővítés árának egynegyedét elérő) büntetésre Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője bukkant az EP költségvetési ellenőrző bizottságának küldött kérdésekre adott válaszok között. A pénzelvonásnak nem a ténye, hanem a minden eddigi becslést felülmúló mértéke az újdonság. Mint Jávor a blogján beszámolt róla, a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklust érintő korrupció miatt évek óta vizsgálódik a Bizottság, és már tavaly tudható volt, hogy sokba fog kerülni Magyarországnak az Orbán Viktor közvetlen környezetéig, Tiborcz Istvánig és Mészáros Lőrincig érő csalások sora. 2018 őszén a szakértők 300 milliárd forintra saccolták a Bizottság által kiszabandó büntetést, Jávor Benedek idén tavasszal egy magasabb, 4-500 milliárdos becslést tett közzé. A költségvetési bizottság által összeállított válaszok szerint a valóság az utóbbihoz lesz közelebb, sőt akár azt is jelentősen túllépheti. A kedvezőtlen forgatókönyvet két hete a 24.hu is megjósolta, jelezve, hogy a kormány sosem látott mértékű büntetést vállalt a korrupció miatt befagyasztott operatív programok pénzeinek kiolvasztása érdekében. Az ehhez vezető költségvetési mentesítési eljárás keretében a Bizottság egy közel 100 oldalas dokumentumban válaszolta meg az EP-képviselők (nem kizárólag a magyar ügyre vonatkozó, de a hazai kormányzati korrupciót is körbejáró) kérdéseit, és az anyag egyértelművé teszi, hogy az Orbán-kormány ezen a téren uniós és régiós összehasonlításban is gyászosan teljesít. „A 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 operatív program esetében voltak intézkedések, ezek közül 6 Franciaországban, és 8 Magyarországon. A többi 13 országnál egy, vagy ritkán két operatív programot érintettek az intézkedések" – írja a válaszokat idézve Jávor, kiemelve: Magyarország egymaga felelős (darabszámban) a kiosztott büntetések negyedéért. A bizottsági válaszok szerint az összes, vagyis mind a hét tematikus operatív program esetében a közbeszerzéseket érintő rendszerszintű szabálytalanságokat találtak, és olyan sok beruházás esetében merült fel a korrupció, hogy az összes projektre kiterjedően általános, 10 százalékos büntetést (a Magyarországnak járó pénzből ilyen irányú visszatartást) alkalmaztak. -Ha a kormány tudta volna igazolni, hogy tiszta volt a pályáztatás, kérhette volna az egyenkénti vizsgálatot, de erre kísérletet sem tett, inkább vállalta a 10 százalékos büntetési átalányt, ami felér egy beismeréssel – szögezte le Jávor Benedek. A büntetések az alábbi operatív programokat illetve keretösszegeket érintették:
  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2 718,5 milliárd forint
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1 157 milliárd forint
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1 117,8 milliárd forint
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1 034,2 milliárd forint
  • Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint
Mindösszesen 7 480,2 milliárd forintnyi uniós támogatást használt fel szabálytalanul, a korrupció lehetőségét meghagyva a kormány. Mivel az odaítélt és leszerződött támogatások aránya eléri a 75 százalékot, körülbelül 5600 milliárd forintnak a 10 százalékát veszítjük most el a büntetés miatt (nem kizárva, hogy később lesznek még további szabálytalanságok illetve pénzlevonások is). Akadtak ugyanakkor korrupcióval különösen fertőzött operatív programok: eleve látszott például, hogy a Mészáros Lőrincre szabott, egymagában 420 milliárdos, a KEHOP keretéből finanszírozott vízközmű-tenderrel, ahol rekordmértékű, 25 százalékos büntetést szabott ki a Bizottság (és vállalt be csendben, a nagyobb botrányt és a további vizsgálatokat elkerülendő az Orbán-kormány). Mindez együttesen akár 700 milliárd forint elbukott uniós pénzt is jelenthet, amit – folyamatban lévő beruházásokról lévén szó – az adófizetőknek kell kipótolniuk a csalások Orbán-közeli haszonélvezői helyett. Ez azt jelenti, hogy 
minden magyar állampolgárnak – a csecsemőtől az aggastyánig – fejenként 50-70 ezer forintjába kerül az uniós támogatások körüli csalássorozat.

Jávor azt is megjegyzi, hogy a teljesen egyértelmű információk és a kormány beismerő magatartása ellenére Polt Péter legfőbb ügyészt láthatóan nem érdekli a téma, pedig „neki kéne a közérdeket képviselnie a korrupció elleni fellépés során. Az 5-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére. Ha ő nincs, az ügyészség már sokkal korábban tetten éri az intézményesült állami korrupciót, fellép ellene, visszaszorítja, és megússzuk a 2014-2020 közötti magyar uniós pénzek több mint 5 százalékára, az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúgó gigabüntetést” - írja a blogjában Jávor Benedek.
Szerző