Nem volt szó az előzetes alkuban a főpolgármester-helyettesi jelölésről, de az nem érte váratlanul Tüttő Katát, nyilatkozta a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes az Mfor-nak. A közgyűlésnek csak azok a tagjai jelölhetőek helyettesnek, akik kompenzációs listáról kerültek oda, és ellenzéki kompenzációs listáról mindössze hárman jutottak be, részletezte. Ezek után már csak azért is számított a felkérésre, mert eddig 12 évig volt fővárosi képviselő, 5 évig BKV igazgatósági tag és az Európai Régiók Bizottságában szintén városi ügyekkel foglalkozott az elmúlt 4-5 évben.
Tüttő Karácsony Gergely főpolgármester kiszivárgott hangfelvételéről, amin azt mondja "megvezették" vele kapcsolatban, úgy nyilatkozott, nem sértődött meg: "tudom, hogy politikusok egymás között időnként mindenfélét mondanak".
- nyilatkozta ezt már saját feladatkörével kapcsolatban. Munkáját az anyák szerepéhez hasonlította: amíg minden rendben, senki sem veszi észre, ezért mennyit dolgoznak. "Hozzám tartozik szinte minden, ami a városlakók hétköznapjait keretezi. Így például a takarítás, a parkfenntartás, a közvilágítás, a hulladékszállítás, a víz- és csatornaügyek, a rágcsálóirtás, a temetés és az árvízvédelem, valamint részben a közösségi közlekedés" - sorolta. Ő felügyeli a Budapesti Városüzemeltetési Holding cégeit, így a Budapesti Temetkezési Intézetet, a kéményseprő társaságot, a gyógyfürdőket üzemeltető céget, valamint a Főkertet, Főtávot és Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t. A BKK Dorosz Dávid főpolgármester-helyetteshez tartozik, de a BKV működtetése megint Tüttőé.
Arról, hogy miért döntöttek már az első közgyűlésen személycserékről a fővárosi cégeknél, Tüttő azt mondta, erre azért volt szükség, "hogy a vállalatvezetés már ne köthessen hosszútávú szerződéseket, illetve az igazgatóságok át tudják tekinteni a folyamatban lévő ügyeket." Ahhoz pedig, hogy el tudjon indulni a cégek átvilágítása, a felügyelőbizottságok tagjait kellett lecserélni, tette hozzá.
Elsőként a hulladékkezelés ügyének járt utána, ami kampánytéma is volt. Mint nyilatkozta, "egészen pontosan első utam Pusztazámorra vezetett, ahol a főváros hulladéklerakója működik". 2025-re a hulladék 55 százalékát szelektíven kellene gyűjteni, 2035-re 10 százalék alá kellene csökkenteni a hulladéklerakás arányát - részletezte a terveket -, közben be kellene vezetni a bio- és textilhulladék külön gyűjtését. Ezekkel kapcsolatban a kormány is tett vállalásokat.
A tömegközlekedés finanszírozásáról azt mondta, "a kormánynak be kellene látnia, hogy a fővárosi közösségi közlekedés nem a mi hobbink, hanem országos közérdek" és nagyobb részt kell vállalnia. A büdzséből most valóban nem lehet kifizetni a szakszervezetek által kért 15 százalékos béremelést, ismerte el. A BKK megszüntetését nem tartaná jó ötletnek, szerinte a megrendelői és a végrehajtói szerep különválasztása jó döntés volt.
A Fővárosi Csatornázási Művek visszavásárlásáról a Veoliától továbbra is folynak a tárgyalások, mondta Tüttő. A kormány korábban kinyilvánította, hogy fontos közérdeknek tartja, hogy a közszolgáltatók közkézen legyenek, ezért - elvileg, mint mondta -, a főváros és a kormány közti megállapodás biztosítaná a visszavásárlás költségeit. Az FCSM ugyanakkor szerinte nem kerülne állami tulajdonba.
- nyilatkozta Tüttő a Rác fürdőről. A kalandos történetet így foglalta össze: 10 milliárdból megújult egy fővárosi fürdő és épült mellé egy szálloda, mire az akkori városvezetés úgy döntött, nem adja ki hozzá az engedélyt. Tarlós alatt egy közös céget vitt csődbe a városvezetés.
Arról, hogy mennyibe kerül Budapest üzemeltetése, Tüttő ezt mondta: a 155 milliárdos iparűzési adóbevételből 96 milliárdot visz el a BKV, a közvilágítás évente 8 milliárdot, a köztisztasági feladatok ellátása 8,5 milliárdot, a Főkert 4 milliárdot, míg a közterületfelügyelet 2,5 milliárd forintba kerül, de ezek mellett más feladatok is vannak.
