Előfizetés

Minden magyar legalább 50 ezer forintot bukik Orbánék korrupcióján

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.12. 08:48

Fotó: Népszava
Több mint 500 – különösen kedvezőtlen esetben akár 700 – milliárd forintot is veszíthet Magyarország az uniós támogatási keretből a rendszerszintű kormányzati korrupció miatt. A szabálytalan pénzfelhasználás az összes uniós operatív programot érinti, és a kormány maga ismerte be a csalásokat, hogy a leállított brüsszeli kifizetések újrainduljanak.
Az irdatlan mértékű (akár a tervezett paksi bővítés árának egynegyedét elérő) büntetésre Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője bukkant az EP költségvetési ellenőrző bizottságának küldött kérdésekre adott válaszok között. A pénzelvonásnak nem a ténye, hanem a minden eddigi becslést felülmúló mértéke az újdonság. Mint Jávor a blogján beszámolt róla, a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklust érintő korrupció miatt évek óta vizsgálódik a Bizottság, és már tavaly tudható volt, hogy sokba fog kerülni Magyarországnak az Orbán Viktor közvetlen környezetéig, Tiborcz Istvánig és Mészáros Lőrincig érő csalások sora. 2018 őszén a szakértők 300 milliárd forintra saccolták a Bizottság által kiszabandó büntetést, Jávor Benedek idén tavasszal egy magasabb, 4-500 milliárdos becslést tett közzé. A költségvetési bizottság által összeállított válaszok szerint a valóság az utóbbihoz lesz közelebb, sőt akár azt is jelentősen túllépheti. A kedvezőtlen forgatókönyvet két hete a 24.hu is megjósolta, jelezve, hogy a kormány sosem látott mértékű büntetést vállalt a korrupció miatt befagyasztott operatív programok pénzeinek kiolvasztása érdekében. Az ehhez vezető költségvetési mentesítési eljárás keretében a Bizottság egy közel 100 oldalas dokumentumban válaszolta meg az EP-képviselők (nem kizárólag a magyar ügyre vonatkozó, de a hazai kormányzati korrupciót is körbejáró) kérdéseit, és az anyag egyértelművé teszi, hogy az Orbán-kormány ezen a téren uniós és régiós összehasonlításban is gyászosan teljesít. „A 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 operatív program esetében voltak intézkedések, ezek közül 6 Franciaországban, és 8 Magyarországon. A többi 13 országnál egy, vagy ritkán két operatív programot érintettek az intézkedések" – írja a válaszokat idézve Jávor, kiemelve: Magyarország egymaga felelős (darabszámban) a kiosztott büntetések negyedéért. A bizottsági válaszok szerint az összes, vagyis mind a hét tematikus operatív program esetében a közbeszerzéseket érintő rendszerszintű szabálytalanságokat találtak, és olyan sok beruházás esetében merült fel a korrupció, hogy az összes projektre kiterjedően általános, 10 százalékos büntetést (a Magyarországnak járó pénzből ilyen irányú visszatartást) alkalmaztak. -Ha a kormány tudta volna igazolni, hogy tiszta volt a pályáztatás, kérhette volna az egyenkénti vizsgálatot, de erre kísérletet sem tett, inkább vállalta a 10 százalékos büntetési átalányt, ami felér egy beismeréssel – szögezte le Jávor Benedek. A büntetések az alábbi operatív programokat illetve keretösszegeket érintették:
  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2 718,5 milliárd forint
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1 157 milliárd forint
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1 117,8 milliárd forint
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1 034,2 milliárd forint
  • Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint
Mindösszesen 7 480,2 milliárd forintnyi uniós támogatást használt fel szabálytalanul, a korrupció lehetőségét meghagyva a kormány. Mivel az odaítélt és leszerződött támogatások aránya eléri a 75 százalékot, körülbelül 5600 milliárd forintnak a 10 százalékát veszítjük most el a büntetés miatt (nem kizárva, hogy később lesznek még további szabálytalanságok illetve pénzlevonások is). Akadtak ugyanakkor korrupcióval különösen fertőzött operatív programok: eleve látszott például, hogy a Mészáros Lőrincre szabott, egymagában 420 milliárdos, a KEHOP keretéből finanszírozott vízközmű-tenderrel, ahol rekordmértékű, 25 százalékos büntetést szabott ki a Bizottság (és vállalt be csendben, a nagyobb botrányt és a további vizsgálatokat elkerülendő az Orbán-kormány). Mindez együttesen akár 700 milliárd forint elbukott uniós pénzt is jelenthet, amit – folyamatban lévő beruházásokról lévén szó – az adófizetőknek kell kipótolniuk a csalások Orbán-közeli haszonélvezői helyett. Ez azt jelenti, hogy 
minden magyar állampolgárnak – a csecsemőtől az aggastyánig – fejenként 50-70 ezer forintjába kerül az uniós támogatások körüli csalássorozat.

Jávor azt is megjegyzi, hogy a teljesen egyértelmű információk és a kormány beismerő magatartása ellenére Polt Péter legfőbb ügyészt láthatóan nem érdekli a téma, pedig „neki kéne a közérdeket képviselnie a korrupció elleni fellépés során. Az 5-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére. Ha ő nincs, az ügyészség már sokkal korábban tetten éri az intézményesült állami korrupciót, fellép ellene, visszaszorítja, és megússzuk a 2014-2020 közötti magyar uniós pénzek több mint 5 százalékára, az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúgó gigabüntetést” - írja a blogjában Jávor Benedek.

Tüttő: a városüzemeltetésért nem várható hála

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.12. 08:38
Tüttő Kata
Fotó: Népszava
A szelektív hulladékgyűjtésért uniós pénzeket kellhet visszafizetni, a Rác fürdő esete kirívó károkozás, a csatornázási művek visszavásárlásáról tárgyalnak - nyilatkozta munkájáról a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes.
Nem volt szó az előzetes alkuban a főpolgármester-helyettesi jelölésről, de az nem érte váratlanul Tüttő Katát, nyilatkozta a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes az Mfor-nak. A közgyűlésnek csak azok a tagjai jelölhetőek helyettesnek, akik kompenzációs listáról kerültek oda, és ellenzéki kompenzációs listáról mindössze hárman jutottak be, részletezte. Ezek után már csak azért is számított a felkérésre, mert eddig 12 évig volt fővárosi képviselő, 5 évig BKV igazgatósági tag és az Európai Régiók Bizottságában szintén városi ügyekkel foglalkozott az elmúlt 4-5 évben.
Tüttő Karácsony Gergely főpolgármester kiszivárgott hangfelvételéről, amin azt mondja "megvezették" vele kapcsolatban, úgy nyilatkozott, nem sértődött meg: "tudom, hogy politikusok egymás között időnként mindenfélét mondanak".
A városüzemeltetés tipikusan az a terület, amiért nem várható hála

- nyilatkozta ezt már saját feladatkörével kapcsolatban. Munkáját az anyák szerepéhez hasonlította: amíg minden rendben, senki sem veszi észre, ezért mennyit dolgoznak. "Hozzám tartozik szinte minden, ami a városlakók hétköznapjait keretezi. Így például a takarítás, a parkfenntartás, a közvilágítás, a hulladékszállítás, a víz- és csatornaügyek, a rágcsálóirtás, a temetés és az árvízvédelem, valamint részben a közösségi közlekedés" - sorolta. Ő felügyeli a Budapesti Városüzemeltetési Holding cégeit, így a Budapesti Temetkezési Intézetet, a kéményseprő társaságot, a gyógyfürdőket üzemeltető céget, valamint a Főkertet, Főtávot és Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t. A BKK Dorosz Dávid főpolgármester-helyetteshez tartozik, de a BKV működtetése megint Tüttőé.
Arról, hogy miért döntöttek már az első közgyűlésen személycserékről a fővárosi cégeknél, Tüttő azt mondta, erre azért volt szükség, "hogy a vállalatvezetés már ne köthessen hosszútávú szerződéseket, illetve az igazgatóságok át tudják tekinteni a folyamatban lévő ügyeket." Ahhoz pedig, hogy el tudjon indulni a cégek átvilágítása, a felügyelőbizottságok tagjait kellett lecserélni, tette hozzá.
Tarlós alatt nem teljesültek a szelektív hulladékgyűjtésre kapott uniós támogatásért tett vállalások, mondta Tüttő, megjegyezve, "van ennek egy pénzügyi vonzata is".

Elsőként a hulladékkezelés ügyének járt utána, ami kampánytéma is volt. Mint nyilatkozta, "egészen pontosan első utam Pusztazámorra vezetett, ahol a főváros hulladéklerakója működik". 2025-re a hulladék 55 százalékát szelektíven kellene gyűjteni, 2035-re 10 százalék alá kellene csökkenteni a hulladéklerakás arányát - részletezte a terveket -, közben be kellene vezetni a bio- és textilhulladék külön gyűjtését. Ezekkel kapcsolatban a kormány is tett vállalásokat.
A tömegközlekedés finanszírozásáról azt mondta, "a kormánynak be kellene látnia, hogy a fővárosi közösségi közlekedés nem a mi hobbink, hanem országos közérdek" és nagyobb részt kell vállalnia. A büdzséből most valóban nem lehet kifizetni a szakszervezetek által kért 15 százalékos béremelést, ismerte el. A BKK megszüntetését nem tartaná jó ötletnek, szerinte a megrendelői és a végrehajtói szerep különválasztása jó döntés volt.
A Fővárosi Csatornázási Művek visszavásárlásáról a Veoliától továbbra is folynak a tárgyalások, mondta Tüttő. A kormány korábban kinyilvánította, hogy fontos közérdeknek tartja, hogy a közszolgáltatók közkézen legyenek, ezért - elvileg, mint mondta -, a főváros és a kormány közti megállapodás biztosítaná a visszavásárlás költségeit. Az FCSM ugyanakkor szerinte nem kerülne állami tulajdonba.
Számomra a károkozásnak ez a legfelfoghatatlanabb példája

- nyilatkozta Tüttő a Rác fürdőről. A kalandos történetet így foglalta össze: 10 milliárdból megújult egy fővárosi fürdő és épült mellé egy szálloda, mire az akkori városvezetés úgy döntött, nem adja ki hozzá az engedélyt. Tarlós alatt egy közös céget vitt csődbe a városvezetés.
Arról, hogy mennyibe kerül Budapest üzemeltetése, Tüttő ezt mondta: a 155 milliárdos iparűzési adóbevételből 96 milliárdot visz el a BKV, a közvilágítás évente 8 milliárdot, a köztisztasági feladatok ellátása 8,5 milliárdot, a Főkert 4 milliárdot, míg a közterületfelügyelet 2,5 milliárd forintba kerül, de ezek mellett más feladatok is vannak.

Elfüstölt MotoGP-álmok, felpörgő remények

Vas András Doros Judit
Publikálás dátuma
2019.11.12. 08:30

Fotó: RÖHRIG DÁNIEL / NÉPSZAVA
Míg Somogyban ma is keseregnek az évtizede odaveszett motorversenypálya miatt, Szabolcsban fellendülést várnak a most nekik ígért világbajnoki futamtól.
Róka fut ki a bozótosból, amikor átverekedjük magunkat a csalitoson, aztán jó száz métert botorkálunk a térdig érő, vizes fűben, mielőtt felkapaszkodunk a töltésre. Elvileg tíz éve itt már lelátóknak kellene állniuk, körbefogva a 4,2 kilométer hosszú motoros pályát, a Balatonringet. Motorok helyett azonban elvadult akácos az úr, a nyomvonal még itt-ott látszik ugyan, néhol az aláfóliázás is dacol a természettel, de a látvány amúgy siralmas: Moto GP-pálya – amely a 2008-as áron 80 millió euróba került volna – csak a nyomvonalig készült el, de már az is az enyészeté. A betonplacc, ahol a spanyol befektető, a Sedesa tartotta az alapkő-letételt, még tartja magát, a jövőnek szóló kapszulát azonban már ellopták, a helyén csak egy lyuk tátong. Tizenegy évvel ezelőtt jelentették be, hogy Sávolyon gyorsasági motoros világbajnokságot rendeznek, de a tervből nem lett semmi. Most – ahogy arról már beszámoltunk – újra bejelentették, hogy jön a MotoGP – de már nem ide, hanem Kelet-Magyarországra. – Akkor mindenki azt hitte, Sávoly lesz a Kánaán – mondja Schuller Tibor, Sávoly polgármestere. – Óriási volt a várakozás, hiszen a pályával együtt apartmanfalut és termálszállodát is építettek volna. Utóbbit a falu főnyedi határába tervezték, az út mellett a látványtervet bemutató hatalmas tábla torzója még áll, de a felvonulási helyet alig látni a csalitosban: csak néhány betonoszlop és egy félbehagyott épület emlékeztet a gigaprojektre. A termálkút csonkját pedig meg sem találjuk.
Az alapkő hűlt helye
Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
A faluban is háromszorosára-négyszeresére drágultak az ingatlanok, jó néhány házat befektetési célból vettek meg, hogy apartmanná alakítsák őket. Azóta persze – folytatja Schiller Tibor – visszaestek az árak. Az akkori vevők közül néhányan, ha veszteséggel is, de kiszálltak az ingatlanjaikból, a többi viszont üresen pusztul azóta is. A pálya területe hivatalosan a 2017 januárja óta felszámolás alatt álló Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft. tulajdona, a céget négy éve ugyan hivatalosan megszűntnek nyilvánította, s kényszertörléséről rendelkezett a bíróság, ám utóbb mégiscsak felszámolhatónak ítélték. A tartozása bő 4,5 milliárd forintra rúg, a területet korábban kétszer is 1,5 milliárdért hirdették meg eladásra – sikertelenül. A cég eredendően a spanyol Worldwide Circuit Management SL-é, mely az utólagos számítások szerint nagyjából tízmilliárd forintot költött a projektbe annak bedőlése előtt. – A csatorna kiépítése is a pálya megépítésének feltételei közé tartozott – idézi fel Schuller Tibor. – Ebből a falu is profitált, ugyanis megépült a szennyvíztisztító-telep, amire Sávoly is rácsatlakozhatott. Minden más azonban csak álom maradt, a Sedesa nem kapta meg az előzetesen ígért állami kezességet a 15 milliárdos bankkölcsönre, így előbb tolódott, majd elhalt a fejlesztés. – Amikor letették az alapkövet, mondtam mindenkinek, csak óvatosan, kicsik vagyunk mi egy ekkora üzlethez – mondja az iskolával szemközti bolt előtt egy negyvenes férfi. – Féltem, hogy az egész csak pénzmosás, s lám, nem is épült semmi. – Nem átverés volt ez, csak a válság elvitte az egészet – ingatja a fejét Marika. – Pedig nagyon bíztunk benne, nyolcszáz munkahelyet ígértek, azaz nemcsak Sávoly, de az összes környékbeli falu jól járt volna. Most pedig, aki dolgozni akar, mehet Marcaliba, Nagykanizsára vagy a Balatonhoz. A faluban jelenleg a hat közmunkás mellett több mint húszan állástalanok, hiába a Balaton viszonylagos közelsége, érdemi munkahely nincs a településen. – Nem lesz ebből már semmi – jelenti ki egy húszas évei közepén járó férfi. – Pedig tényleg hittünk benne, Sávoly lehetett volna az új Zalakaros, hiszen a versenynapok mellett a termálfürdő egész évben működött volna. Erre most megint belengetik a pályát, persze az ország másik felében. Ennek mi értelme?
Látja a Balatonringet? Pedig ez az
Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava

A szabolcsi Hungaroring

A fuvarozásban érdekelt Révész Holding tulajdonosa a miniszterelnökkel együtt bábáskodik a kelet-magyarországi „új Hungaroring” építésén – tudta meg lapunk. Azt, hogy hol épül fel, nem tudni pontosan, Kósa Lajos, Fidesz-alelnök csak annyit mondott: az Debrecenhez és Nyíregyházához sem lesz tíz kilométernél közelebb. Ehhez képest a Közbeszerzési Értesítőben néhány napja közzétett hirdetmény egy „Nyíregyháza közigazgatási területén elhelyezkedő ingatlant” jelöl meg az aréna helyszíneként. Ennek megvalósíthatósági tanulmányát a Nemzeti Sportközpontok megrendelésére nettó 215 millió forintért készítheti el a Katona Mérnöki Szolgáltató Kft. és a Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft. Utóbbi cég stratégiai igazgatója Szijjártó Péter testvére, Szijjártó Sarolta – derítette ki az mfor.hu. A Népszava megtudta: a rally, moto-cross, salakmotor és más szakági versenyek megrendezésére, valamint vezetéstechnikai ismeretek elsajátítására szolgáló, nagyjából 300 hektáron tervezett létesítményről az elmúlt hónapokban közösen gondolkodott Orbán Viktor miniszterelnök, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Révész Bálint, a főként fuvarozással foglalkozó Révész Logisztikai Holding Zrt. tulajdonosa. A találkozók tényét Révész Bálint egyik közeli munkatársa erősítette meg lapunknak. Kozák Attila részleteket nem közölt, csak annyit: a kelet-magyarországi pálya, MotoGP és Rally EB megrendezésére is alkalmas lesz, de kiépítenek vezetéstechnikai centrumot is. Emellett az utánpótlás-nevelésre alkalmas salak-motoros valamint gokart pályákat is építenek. A Révész Logisztikai Holding Zrt. tulajdonában lévő Révész-Nyírlog Logisztikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t a magyar állam összességében másfél milliárd forint közvetlen támogatással és adókedvezményekkel segítette, hogy 2017-ben átadhassák 52 ezer négyzetméter alapterületű logisztikai központjukat – olvasható a kormany.hu-n. A cégtulajdonos szereti a focit, legalábbis erre utal, hogy Révész Bálint a magyar másodosztályban focizó Nyíregyháza Spartacus FC elnöke, s a cég a klub fő támogatója. A Modern Városok Program keretében épülhet egy 10,5 milliárd forintos futballstadiont is Nyíregyházán – más focicsapat nem lévén a városban, ennek is a Szpari lesz majd az egyedüli haszonélvezője.